Fejezet

 1 1 |             noroëiak jól emlékeznek még arra, hogy hajdanában kitünõ
 2 1 |              kisérlet feljogosít minket arra a véleményre, hogy a Jeges-tengeren
 3 2 |         született. Én még jól emlékszem arra az idõre, mikor az iskolatéren
 4 3 |           megzavarta a fejemet. Folyton arra gondolok, a miket mondott.~-
 5 3 |                Az ember nem tudhatja.~- Arra is gyakran gondoltam, hogy
 6 3 |                szemeinket. Únos-untalan arra gondoltunk, a mit doktor
 7 3 |                mûvelni, hiszen ez a fiú arra született, hogy valami kitünõ
 8 5 |                szülõk megengedték, csak arra figyelmeztették õket, hogy
 9 5 |                 megtettem minden lépést arra nézve, hogy Erik szülõit
10 7 |                hogy minõ komor jövõ vár arra a családra, melynek õ olyan
11 7 |         könnyíthetne a család gondjain. Arra gondolt, hogy elmegy Bergenbe,
12 7 |            adataim vannak, s erõs hitem arra, hogy szüleit fel fogom
13 8 |                nem tudnak semmit.~Aztán arra gondolt az érdemes doktor,
14 8 |            egyszerû családra gondolt... arra a jóságos asszonyra, ki
15 8 |               anyja helyett édes anyja, arra a csendes, komoly emberre,
16 10|                 uram, én önt nem kértem arra, hogy elmondja - jegyzé
17 10|               reá, s találok majd módot arra, hogy megszólaltassam.~-
18 10|   Schwaryencrona doktornak nem volt oka arra, hogy kételkedjék. A matrózok
19 10|                 Pedig titkon még mindig arra vágyott, hogy letegye a
20 10|                 és alkalmat felhasznált arra, hogy megalázza Eriket.~
21 10|                  kényszerítse a világot arra, hogy elõtte mindenki tisztelettel
22 11|                s teljes tiz hét kellett arra, hogy Stockholmba érkezzék.~
23 12|     Stockholmban most már mindenki csak arra volt kiváncsi: vajjon Hochstedt
24 12|           költötte? És mi indíthatta õt arra, hogy az Alaskára felkéredzkedjék?
25 12|              kabinjában aludt. Hirtelen arra ébredt fel, hogy a hajó
26 12|                 megállott. Nem volt oka arra, hogy nyugtalankodjék, mert
27 13|           minden. Az idõt felhasználták arra, hogy kõszenet vegyenek.
28 14|  tengerész-városa a legbiztosabb forrás arra nézve, hogy segítséget nyujtson
29 14|             módfelett kiváncsiak voltak arra, hogy miként juthatott zátonyra
30 14|            kikötõben kellett tölteniök, arra fordította Erik, hogy fontolóra
31 15|           stockholmi kikötõt elhagytuk. Arra az eredményre jutottam,
32 15|            Alaska... Szóval nekünk csak arra legyen gondunk, hogy az
33 15|        idõtájban még gondolni sem lehet arra, hogy az északnyugati tengeri
34 16|               lesz...~- Volt alapos oka arra, hogy kételkedjék - felelé
35 16|            voltak, bizvást számíthattak arra, hogy legalább tíz hétig
36 17|               de volt-e eddig hajós, ki arra vállalkozott volna, hogy
37 19|               hosszas hallgatás után.~- Arra magának könnyû lesz felelni! -
38 19|             bizonyára nagy szüksége van arra, hogy O’Donoghan Patrick
39 19|                  nagyon is szüksége van arra. Hogy tudta meg ön azt,
40 19|                  s íme most reá találok arra az emberre, a ki megmondhatja
41 20|                 hiszed, hogy lett volna arra elég idõnk? - felelé Hersebom. -
42 20|             tengert. Idejök bõven akadt arra, hogy a szigeten fókákra
43 20|                 elsõ kinálkozó alkalmat arra, hogy mindazt elmondhassa,
44 21| petróleumforrást kikémleljen; számított arra, hogy évekig ott marad.
45 21|           Sohasem mertünk józan elmével arra gondolni, hogy a szegény
46 22|                 Brown? Mi készthette õt arra, hogy O’Donoghan Patrickot
47 22|                 Nem volt elegendõ pénze arra, hogy azt kiaknázza, s így
48 22|                Ez az ember vállalkozott arra, hogy a Vandalia nevû petroleum-forrásának
49 22|                  Nagy oka lehetett neki arra, hogy ezt tegye. Aztán jött