Fejezet

 1 2 |   lelkesedék Ottó... Úgy beszélt, mintha valami tudós könyvbõl olvasta
 2 2 |          nem félt, úgy prédikált, mintha õ lett volna a mester.~-
 3 2 |            ha többet nem!~Az apa, mintha mosolygott volna e szavak
 4 2 |         és folytassák a vacsorát, mintha itt sem volnék... Kérem!~-
 5 2 |         hajlékban kényelmetlenül. Mintha õ is a családhoz tartozott
 6 2 |           ápoltuk, úgy gondoztuk, mintha az édes miénk lett volna.~-
 7 2 |           megvakarta a fületövét, mintha egy pillanatig nem akarózott
 8 2 |              Szeretjük most is... mintha a miénk volna, ... igaz-e,
 9 2 |          és czombocskái voltak... Mintha...~- És a ruhája? - kérdé
10 3 |  Schwaryencrona doktor nála járt, mintha valami belemarkolt volna
11 3 |          tekintette a látogatást, mintha udvarias viszonzása lett
12 3 |       kissé nehezebben fog menni, mintha annak idején tette volna
13 3 |         nagyon elszorult a szíve, mintha egy nagy követ hengerítettek
14 4 |      leányka. Erik úgy nézett rá, mintha tündérkisasszony lett volna;
15 4 |            úgy jött be a szobába, mintha puskából lõtték volna ki;
16 5 |         fürtökben omlott vállára, mintha ezüst felhõ lett volna,
17 6 |            úgy szerettünk mindig, mintha édes gyermekünk lettél volna...
18 6 |       várják, hogy õ mit mond rá, mintha az halálos itéletök volna...~
19 7 |               úgy dübörög valami, mintha egy léghajóban volnék ötezer
20 7 |          mennydörgés hallatszott, mintha gyászos nyöszörgés lett
21 8 | legnagyobb mértékben érdeklõdtek, mintha Eriket õk fogadták volna
22 9 |         volt valami összefüggése.~Mintha némi fény vetõdött volna
23 10|         Tudor Brown. Úgy jött be, mintha a vasúti állomás ebédlõjébe
24 10|        doktor.~Brown tette magát, mintha nem is hallotta volna. Kikeresett
25 10|        sem méltatta, olybá vette, mintha nem is léteznék. Minden
26 12|          pillantást vetett rájok, mintha a hatást leste volna, a
27 13|        szeme... Úgy tetszék neki, mintha ez a kedves föld, hol csak
28 13|        Brown nincs többé a hajón. Mintha gonosz szellemtõl szabadult
29 13|          hallottam a bal oldalon! Mintha szirtekhez csapódó hullámok
30 13|     Sehogysem hagytak neki békét. Mintha emlékezett volna, hogy olvasott
31 13|     recsegés-ropogás hallatszott, mintha az Alaska darabokra tört
32 14|         az árboczig tornyosodtak, mintha mindenestül el akarták volna
33 14|      lefekszünk. Bátran alhatunk, mintha biztos kikötõben vetett
34 14|       gyermek-ifjú e pillanatban, mintha férfiúvá vált volna, még
35 15|        világ volt ez rájok nézve, mintha a körülöttük levõ tárgyak
36 18| recsegtek-ropogtak, az egész hajó mintha reszketett volna minden
37 18|            különösnek tünt fel... Mintha más vidéken járnának. Sehol
38 19|          tetszett neki módfelett, mintha emlékeztette volna Grönland
39 19|      gazdának.~Aztán halk hangon, mintha félne, hogy O’Donoghan Patrick
40 19|         gyanakodva nézett Erikre, mintha attól félne; hogy akaratlanul
41 19|     Igazán? - kérdé O’Donoghan, s mintha e percztõl kezdve a szíve
42 20|      olvasta végig. Közben-közben mintha még sápadtabbá vált volna
43 20|        tõle aggódva.~- Egy kicsit mintha nagyon meleg volna itt...
44 21|    megtelt boldogsággal, s mégis, mintha félt volna, hogy hátha korán
45 21|          a viszontlátás örömében, mintha örökké együtt lettek volna.~-
46 21|          figyel. Egyszer-kétszer, mintha kérdezni akart volna valamit
47 22|        hogy nem «talált gyermek», mintha a szemei is jobban felnyiltak