Fejezet

 1 1 |    Schwaryencrona alacsony termetû ember, alig magasabb öt lábnál
 2 2 |      mondják, hogy rengeteg gazdag ember, milliói vannak, Stockholmban
 3 2 |         közt dörmögé:~- Furcsa egy ember!... Vajjon mi lehet a szándéka?...~ ~
 4 3 |            módon megmenekült... Az ember nem tudhatja.~- Arra is
 5 3 |      született, hogy valami kitünõ ember váljék belõle. A noroëi
 6 3 |           megtalálja a tengert, jó ember!~- Elvégre is mi a szándéka
 7 4 |      mosolyogva.~- Nem láthatja az ember tõlük a csillagokat - jegyzé
 8 4 |       roppant komoly és kimért úri ember. A másik egy mozgékony,
 9 6 |               No nézze csak meg az ember, mit nem olvas ki a levelembõl!...
10 8 |         orra belapult.~- Húsz ezer ember közül is megismerném õt
11 8 |       Donoghan Patrick az egyetlen ember, a ki a Cynthiáról megmenekült
12 8 |     tulipiros ábrázatú, rezes orrú ember volt, a szemei tele álommal...~-
13 9 |           volt feddhetlen elõéletû ember. A Red Anchor korcsmárosa
14 9 |           Jó, jó, de vajjon akad-e ember, a ki ilyesmire vállalkozik?~-
15 10|      Honnan szedhette?~Különös egy ember is volt az, a ki belépett
16 10|            viseletében otromba úri ember volt Tudor Brown. Úgy jött
17 10|       beszélt, csaknem reszelte az ember fülét ez a rekedtes, tompa
18 10|         hogy ez a titokzatos multú ember ezelõtt három évvel az én
19 11| tekintetben megfelelt. Tizennyolcz ember elég volt a hajó vezetésére.
20 11|            kosárfélét, melyben egy ember elhelyezkedhetett, s a jéghegyeket
21 12|         halkan.~- Miért kivánna az ember olyasmit, a mit úgy sem
22 12|           kikötõbõl.~Ezer meg ezer ember szerencsekivánata zúgott
23 12|         Rájuk nézve Tudor Brown új ember volt. Nagy figyelemmel kezdették
24 12|          és váratlanul eljön az az ember, a ki O’Donoghan Patrick
25 16|          itt van még a hajón ez az ember? ~- Már tizedik hónapja
26 16|             veszekedõ és rendetlen ember volt; sok kellemetlenséget
27 17|    valamely svéd-hajóról idekerülõ ember hagyhatta itt.~Nyilvánvaló,
28 17|           valami nagyon szorgalmas ember nem volt, sõt tunya és iszákos...
29 17|           a hid lépesõjén. A másik ember utána.~Erik várt két perczig,
30 19|           fedélzetérõl nézhetné az ember!~- Nem gondolnám, - viszonzá
31 19|          Nem volt az fóka, hanem - ember. Vérborította, eszméletlenül
32 19|           felemelte az eszméletlen ember fejét, rõt haja arczára
33 19|           élet...~Sajátságos is az ember! Ime, Erik megfeledkezett
34 19|         Inni szeretett volna.~- Az ember torka kiszárad, ha annyit
35 20|         ágyúdörgés hallatszott. Az ember bizvást azt hihette, hogy
36 20|  kételkedni benne csak egyetlenegy ember mert és ez - Kajsa kisasszony
37 20|          olvasta millió meg millió ember.~Így jutott bele egyik párisi
38 21|          szobába, s utána egy ifjú ember jött. Az aggastyán ezekkel
39 22|    rabszolga-kereskedõ volt. Ez az ember vállalkozott arra, hogy