Fejezet

 1 1 |       intézett a fiúhoz:~- Nos hát, fiam, mibõl kérdezzelek elõször?
 2 1 |               Meg tudnád-e mondani, fiam, hogy melyik tenger érinti
 3 1 |         tudnál egyetmást elmondani, fiam?~- Az elsõ expedicziót Cabot
 4 1 |               Hol tanultad mindezt, fiam?~- Itt tanultam, doktor
 5 2 |             már ma este a munkából, fiam. Ideje, hogy vacsoráljunk.~
 6 2 |                 Anyád megmondhatja, fiam, hogy a régi jó idõkben
 7 2 |         tövét.~- Bizony úgy van az, fiam... az már szent igaz; de
 8 3 |           esik - mondá Erik.~- Nem, fiam, nem - mondá Kata asszony
 9 4 |            Norvégiából... Te pedig, fiam, ne félj itt semmitõl -
10 4 |             s egészen belemerült... Fiam, érdekel téged az a könyv? -
11 4 |           keresel itt Stockholmban, fiam? - kérdé tovább az ügyvéd.~-
12 5 |            maguk hiányát?~- Bizony, fiam - szólalt meg Hersebom gazda -
13 5 |     feledtették el veled a tengert, fiam... Boldog ünnepeket, boldog
14 6 |            A tengerbõl fogtalak ki, fiam,... akkor te nem lehettél
15 7 |                Helyén van a szíved, fiam, de ez a te szándékod még
16 7 |         elõtted. Gondolkozzál, édes fiam, nem szabad könnyelmûen
17 9 |           Itt vagyok én.~- Te, édes fiam, te? - Hát a tanúlmányaid?...~-
18 9 |          egy árva szót sem szóltál, fiam? - kérdé a doktor látszólag
19 12|             vezéreljen utadon, édes fiam - rebegé Kata asszony, és
20 13|            hozzá a doktor:~- Kedves fiam, ha eddig volt is valami
21 13|      agyonlõtte magát.~- Oh!... No, fiam, akkor hát vége a mi expedicziónknak.~-
22 14|       Bredejord és Malárius:~- Édes fiam - kezdé a doktor - beszéld
23 15|       szándékodról lebeszélni, édes fiam, de megjegyzem, hogy háromszor
24 15|       visszatérünk Stockholmba. Te, fiam, megtettél mindent, a mi
25 15|            fel semmit érveid ellen, fiam, - szólalt meg a doktor
26 15|        tõlünk kitelt.~- Igazad van, fiam! - kiáltott fel Malárius, -
27 20|             törõdöm a te titkoddal, fiam? Isten segítségére van most
28 20|            valami kõszénbányát ott, fiam?~- Azt nem, de fókát annál
29 21| szóról-szóra így hangzott:~- Kedves fiam, hadd szólítsam önt így
30 21|          akarok élni. Esdve kérlek, fiam, siess a válasszal. Huszonkét
31 21|    árnyékáról sem lehet szó; kedves fiam, te most az egyszer nem
32 21|             neki mindent megmondani fiam, míg itt nem látlak téged... -
33 21|             ó sokszor emlegettelek, fiam, tégedet! Nem tud tehát
34 21|            ölelésre tárta karját:~- Fiam!... Ön az én fiam! - így
35 21|         karját:~- Fiam!... Ön az én fiam! - így kiáltott fel.~Aztán
36 21|                Igen, igen, te az én fiam vagy! Szakasztott mása az