Fejezet

501 13|           Elvégre megtehetné, mert a míg az Alaska a nagy kerülõt megteszi
502 13|              örömmel fogadta ezt a hírt.~Az éj nagyon sötét volt. Éjszak
503 13|                  épenséggel nem kellett. Az Alaska bal partjára vetõdött
504 13|              Negyedóránkint tiz kábelnyi az út!~- Helyes! Jó lenne,
505 13|                  egy tengeri térkép volt az. Minden apró sziget, hegyfok,
506 13|                  meg volt rajta jelölve. Az angol admiralhivatal készítette.
507 13|         Sein-szigetrõl feltünõ fény volt az egyetlen pont, melyre támaszkodhatott.
508 13|                Mikor ez a fény elveszett az éjjeli homályban, a kapitány
509 13|                 térképen, megállapította az útirányt, s azzal felment
510 13|              délnyugatra kell irányítani az Alaskát.~Erik állott a kormánykeréknél.
511 13|             egyenesen nyugatnak veszszük az utat.~- Ugyan miért? Hogy
512 13|                 sûrûbben reánk szakadjon az éj?~Erik nem szólott többé
513 13|                  Alig hogy tovább haladt az új irányban a hajó, sajátságos
514 13|               hallatszottak a tengerbõl; az Alaska majd jobb, majd bal
515 13|               Uram, ön túlságosan makacs az aggoskodásában - rivallt
516 13|           sekélyes tengerrészrõl. De hát az angol térkép megczáfolta
517 13|     recsegés-ropogás hallatszott, mintha az Alaska darabokra tört volna.
518 13|                 halálos csend állott be, az Alaska megfeneklett.~Marilos
519 13|                 lássa, minõ veszély érte az Alaskát.~- Uram, beszéljen
520 13|                 izgatottan a kapitány.~- Az történt, kapitány, hogy
521 13|                  történt, kapitány, hogy az ön parancsára dél-nyugatnak
522 13|                 sietett.~A veszély, mely az Alaskát fenyegette, csak
523 13|              durranás hangzott onnan ki. Az ajtóhoz futott, de ez be
524 13|                kioltotta.~Érezte, hogy õ az oka a hajó zátonyra jutásának,
525 13|                 Erik a holttetem mellett az orvost és Bredejordot hagyván,
526 13|           sietett fel a fedélzetre, hogy az Alaska megmentésérõl gondoskodjék.~
527 13|                     Mi.... mi történt?~- Az történt, kedves mesterem,
528 13|           történt, kedves mesterem, hogy az Alaska szirthez csapódott,
529 13|                  a mi expedicziónknak.~- Az megint más kérdés, mester -
530 14|                  A meghamisított térkép.~Az Alaska oly erõvel csapódott
531 14|           hullámok vadul csapkodták, fel az árboczig tornyosodtak, mintha
532 14|                reá. Elmondta nekik, hogy az Alaska helyzete épen nem
533 14|          helyzete épen nem kétségbeejtõ. Az árboczok, a vitorlák, a
534 14|               segítséget nyujtson nekik.~Az Alaskán levõk lassankint
535 14|                  hogy kell tennünk, csak az Alaskát újra tengerre bocsáthassuk -
536 14|                  izmos halász ült benne. Az evezõcsapások mutatták,
537 14|               Erik úgy intézkedett, hogy az Alaska gõzbárkáján Hersebom
538 14|                miként juthatott zátonyra az Alaska, holott ezeket a
539 14|                 elindítja, kutatni fogja az okát annak, hogy mi vezethette
540 14|            mellett hagyott volt.~Mihelyt az Alaska új kapitánya a kabinba
541 14|                 ennek a tragikus esetnek az oka?~- Megfejthetetlen -
542 14|                 Megfejthetetlen - felelé az ifjú - s újra nézegetni
543 14|              veszélyes irányba térítette az Alaskát. - Mondtam én, hogy
544 14|        Érthetetlen! Nem hihetem el, hogy az angol hivatalos térképen
545 14|               elõbb eltévesztette a hajó az utat? - kérdé Bredejord.~-
546 14|                  eddig nagyon rövid volt az út. Hiszen a partvidéket
547 14|                 ez sem valószinû, hiszen az útirányra roppant gondot
548 14|                jutott ugyanezen a helyen az Alaska.~- Hogy történhetett
549 14|          kikötõben vetett volna horgonyt az Alaska.~Az ifjú kapitány
550 14|                volna horgonyt az Alaska.~Az ifjú kapitány nem feküdt
551 14|             korántsem oly nagy, mint azt az éjjel gondolták. Az Alaska
552 14|                  azt az éjjel gondolták. Az Alaska a tengeralatti szirtek
553 14|          kevésbbé, mert a szél ugyanebbe az irányba hajtotta, tehát
554 14|            szikla fogai közé szorították az Alaskát, vagyis biztosították
555 14|                 irányt vett volna, akkor az Alaska menthetetlenül elvész.
556 14|      szerencséjük a szerencsétlenségben.~Az ifjú kapitány hozzálátott
557 14|                  módon szabadíthatják ki az Alaskát a sziklák közül,
558 14|                került nagy fáradságba, s az Alaska újra szabadon úszott
559 14|              tenger hátán.~Természetesen az idõ is szerfölött kedvezett
560 14|                egy aviso-hajó közeledett az Alaskához. A hajó parancsnoka
561 14|           Brestbõl jöttek.~- Ez a térkép az oka, uram, nézze csak meg,
562 14|          csodálkozva nézte a térképet.~- Az ám; itt nyoma sincs e veszélyes
563 14|             mindenki tudja. Micsoda? Ezt az angol tengerészeti hivatal
564 14|              ezért nem jött vissza többé az Alaskára.~- Több mint bizonyos,
565 14|           Patrick meghalt? Miért irt alá az Alaska czéljaira huszonötezer
566 14|                 többé ne térjen? Valóban az embernek vaknak kellene
567 14|              lennie, hogy ne lássa ennek az embernek az alávaló szándékát.
568 14|                  lássa ennek az embernek az alávaló szándékát. Hogy
569 14|        nyilvánvaló volt, hogy a hamisító az Alaskát tévútra akarta vezetni
570 14|          veszélybe akarta sodortatni. Ha az Alaska Sein-sziget zátonyait
571 14|                  aligha jut el.~A térkép az angol tengerészeti hivatal
572 14|               bizonyítékot említsük fel, az Alaska térképén rajta volt
573 14|              egyetlen áldozata. Okuljunk az õ gyászos esetén s ne bizzunk
574 14|             bizzunk semmit a véletlenre. Az út elõttünk nyitva áll,
575 14|          ragyogtak, homlokáról sugárzott az értelem. A doktor és Bredejord
576 14|                örömmel néztek reá.~Mikor az Alaska vitorlái segítségével -
577 14|           megvizsgáltatta tetõtül-talpig az Alaskát, s megkérdezte,
578 14|              elindulhat nyugodt lélekkel az Alaska. Kicsit sok idõ -
579 14|                sok idõ - gondolá magában az ifjú kapitány, de elvégre
580 14|              Stockholmba megsürgönyözzék az Alaska hajótörését, mert
581 14|                  akadályokat is fog majd az Alaska útjába gördíteni.
582 14|                elijesztették attól, hogy az Alaskán tovább folytassák
583 14|                Alaskán tovább folytassák az utat. Aggóskodásuk elkisérte
584 14|                 szétfoszlott ijedtségük. Az ifjú kapitány törhetetlen
585 14|                 is erõt öntött. Nem volt az az akadály, mely Eriket
586 14|                 erõt öntött. Nem volt az az akadály, mely Eriket az
587 14|                  az akadály, mely Eriket az út folytatásától visszariasztotta
588 14|                Ez annyit jelentett, hogy az Alaskának még tíz napig
589 14|              kikötõben vesztegelnie, míg az új szivattyú elkészül.~Eriket
590 14|            szivattyú elkészül.~Eriket ez az eset sokkal jobban gondolkozóba
591 14|               gondolkozóba ejtette, mint az Alaska zátonyra jutása.
592 14|                 fáradhatatlanul dolgozik az Alaska elindulásának késleltetésén.
593 14|             módon kellene megváltoztatni az Alaska úti programmját.
594 14|                  Márczius 25-ikén délben az Alaska elindult a kikötõbõl.~ ~
595 15|                  kikötõt elhagytuk. Arra az eredményre jutottam, hogy
596 15|                 csak nyár derekán, mikor az északi Jeges-tenger hajózható.~-
597 15|          hivatásodnak.~- Köszönöm ezeket az elismerõ szavakat - mondá
598 15|           visszatérjünk Stockholmba, ezt az expedicziót diadalra kell
599 15|               meghiusíthassuk.~- Kitérni az útjából, de miként? - kérdé
600 15|                  nem gondolok - viszonzá az Alaska ifjú kapitánya. -
601 15|                 Alaska ifjú kapitánya. - Az a tengeri út, melyen három
602 15|              Behring-szorosba juthatunk: az éjszaki Jeges-tenger, vagyis
603 15|             éjszaki Jeges-tenger, vagyis az északnyugati átjáró.~Erik
604 15|              csaknem sóbálvánnyá váltak. Az ifjú kapitány nyugodtan
605 15|           kapitány nyugodtan folytatá:~- Az északnyugati átjáróról ma
606 15|                  mint hajdanán; nem réme az immár a hajósoknak. Tényleg
607 15|                javában. Igaz ugyan, hogy az Atlanti óczeánról nem mennek
608 15|                óczeánról nem mennek ezen az úton a hajók a Csendes-óczeánba,
609 15|  Behring-szorosba, s minthogy épen abban az idõben érkezünk oda, mikor
610 15|               Kötelességünk is, hogy ezt az utat válasszuk, mert megbizóink
611 15|           úton-módon el kell jutnunk. Ha az Alaska csak meleg égövi
612 15|                 riadhatnánk vissza ettõl az úttól, senki azt tõlünk
613 15|                Végá»-t feltaláljam!~Ezek az érvek olyan meggyõzõek voltak,
614 15|                 Malárius? Belátták, hogy az új terv megvalósítása szerfölött
615 15|              könnyen a kellõ idõt, mikor az északnyugati átjárón hajók
616 15|                  közlekedhetnek.~- Errõl az egyetlen nehézségrõl is
617 15|                Baffin-öbölbe, ott várjon az reánk. Ugyancsak táviratilag
618 15|  Behring-szorosban junius végén ha lehet az Alaska... Szóval nekünk
619 15|                arra legyen gondunk, hogy az átjárót valahogy megtaláljuk,
620 15|               nem, akkor visszatérünk... Az a biztos tudat meg fog nyugtatni,
621 15|                   nem lesz veszélyes, ha az Alaska Londonban köt ki;
622 15|               meg a doktor.~- Azaz, hogy az én nyomomba, nemde, ezt
623 15|               önök csak nem jönnek velem az északi jég-tengerre?~- No
624 15|      jég-tengerre?~- No hiszen, még csak az kellene! - kiáltott fel
625 15|           kiálták Bredejord és Malárius.~Az ifjú kapitány kérte õket,
626 15|                megosztották. Különben is az Alaska mindennel jól fel
627 15|              kapitányát a másik úton is.~Az Alaska április 2-dikán Lisszabonba
628 15|                   s április 9-dikén újra az Alaska fedélzetén volt.
629 15|                  van, 29-dikén felszedte az Alaska a horgonyt. Május
630 15|               Erik jól tudta, hogy ebben az idõtájban még gondolni sem
631 15|            gondolni sem lehet arra, hogy az északnyugati tengeri átjárón
632 15|               kellene tovább folytatniok az utat.~A goldhaveni kikötõben
633 15|           kikötõben tíz napig vesztegelt az Alaska; aztán neki vágott
634 15|                valók lettek volna. Éjjel az Alaska árboczkosarából a
635 15|             sarktenger úszó jégtömbjeit, az ide-oda csapkodó hullámok
636 15|                 minduntalan megváltozott az alakjuk... A víz örvényzett,
637 15|             figyelemmel kellett kisérnie az árboczkosárból minduntalan
638 15|                 a kellõ idõben elterelje az Alaskát, mert ezek a jéghegyek
639 15|                árja segítette hathatósan az Alaskát, mert mintegy szárnyakat
640 15|              bejárójánál horgonyt vetett az Alaska. Erik eleinte azt
641 15|                neki vágott...~Nehéz volt az út, mert tovább jutva mind
642 15|                 jéghegyek a tengeren, de az Alaska éber kapitánya gondoskodott
643 15|                merész terv fogamzott meg az agyában.~Hétezer lépésnyire
644 15|        eget-földet rázó mennydörgés volt az! Hogy recsegett-ropogott,
645 15|              terv jól ütött ki... Másnap az út nyitva állott. Az Alaska
646 15|              Másnap az út nyitva állott. Az Alaska kapitánya azt mondta:~-
647 15|                 odarendelt hajó már várt az Alaskára.~Erik a csolnakot
648 15|                 a hajó reánk?~- Öt hete. Az ön táviratának kézhezvétele
649 15|                 Nordenskioldot!~- Nem ön az egyedüli, a ki õt keresi -
650 15|                  csodálkozva.~- Úgy van; az Albatros, Tudor Brown a
651 16|               Tudor Brown megtudta, hogy az Alaska irányt változtatott...~
652 16|             szenet minél elõbb átrakassa az Alaskára, s aztán folytassa
653 16|              Alaskára, s aztán folytassa az utat a szibériai hegyfok
654 16|          keresztül a «Véga» fedélzetére. Az Alaska kapitánya és barátai
655 16|         elindulva nagyon szerencsés volt az útjok; a szibériai partvidékhez
656 16|                honfitársaikat láthatják. Az érdemes Schwaryencrona doktort
657 16|                miatt, s útnak indították az Alaskát. Ez a Tudor Brown
658 16|                  kell õt - szólott közbe az ifjú orvos, - tõle hallottuk,
659 16|                 önökkel együtt indult el az Alaskán, hanem Brestben
660 16|                részint vasuton tette meg az utat Liverpoolból New-Yorkba,
661 16|                 érhetett elõbb ide, mint az Alaska.~- Nem mondta meg,
662 16|               Patrick, nemde?... Ez volt az a valaki? - kérdé Erik.~-
663 16|                   itt van még a hajón ez az ember? ~- Már tizedik hónapja
664 16|                 semmi szükségünk. No meg az a bizonyos Bowles János,
665 16|                 azt, a mit összegyûjtött az orosz kereskedõknek.~- Mindezt
666 16|                nagy érdeke forog koczkán az Alaska ifjú kapitányának,
667 16|             beszélték: a «Véga» útjáról, az eddig tett megfigyelésekrõl,
668 16|              dicsérték Nordenskioldot... Az Alaska utazói együtt ebédeltek
669 16|                 vacsorára vendéglátóikat az Alaska fedélzetére, már
670 16|                  eltöltötte melegséggel.~Az Alaska másnap korán reggel
671 16|                Ljakow szigete felé vette az útját. Egyik czélját elérte:
672 16|              mert ha õ ebben is megelõzi az Alaskát, akkor méltán tarthatnak
673 16|              elõre!... Csak elõre! Hátha az Albatros akadályokba ütközött,
674 16|               kétségbeesniök nem szabad.~Az idõjárás a lehetõ legenyhébb
675 16|                 hétig nyitva áll elõttük az átjáró, s azon keresztül
676 16|              Mintegy tíz napig segítette az Alaskát a kedvezõ délkeleti
677 16|                  kimélhették a szenet, s az ép karban levõ vitorlák
678 16|               váratlanul megváltozott, s az Alaska csak lassan haladhatott
679 16|                  áttörtek a nap sugarai, az ég is lassankint kezdett
680 16|             akart gyõzõdni arról, vajjon az Albatros nem rejtezkedik-e
681 16|             elefántcsontgyûjtés lehetett az igazi czélja: azt ugyancsak
682 16|               föl lehet érni észszel.~Ez az õ feltevése csakugyan alaposnak
683 17|               Erik.~Minden tárgy, melyet az asztalon találtak, elárulta,
684 17|                sem következtethették sem az egyiket, sem a másikat.
685 17|                   korcsmárosa jellemezte az irlandit: valami nagyon
686 17|               hamar ráunt, s leste-várta az alkalmat, hogy Ljakow szigetérõl
687 17|           földrõl, s összerezzent, midõn az üres doboz felsõ fedelén
688 17|                  tüntette el a szigetrõl az irlandit.~Akár abba is hagyhatták
689 17|              helyét lelték. Visszatértek az Alaskára, s a hajó nyomban
690 17|                reájuk talál-e valaha?... Az olyan vakmerõ ficzkótól,
691 17|           vakmerõ fortélylyal igyekezett az Alaska elõhaladását meggátolni
692 17|              Ezek a gondolatok gyötörték az Alaska ifjú kapitányát,
693 17|                 nyugat felé vegye a hajó az útját. Kinos gondolatok
694 17|         fáradozásuk, mert elõször is nem az Alaska, hanem az Albatros
695 17|                  is nem az Alaska, hanem az Albatros találta meg a «
696 17|                 keletrõl nyugatra veszik az utat... Mindenáron ezt az
697 17|                az utat... Mindenáron ezt az utat kellett választaniok,
698 17|               Svédországba hazatérjenek.~Az idõ aránylag elég kedvezõ
699 17|            hozzávetõleg sejthették, hogy az ázsiai nagy elõfokhoz közeledik
700 17|              jelezték is a szárazföldet. Az Alaska egy öbölben horgonyt
701 17|              hegyfokot megnézzék. A mint az öböl nyugati partjához érkeztek,
702 17|              volt, tetején egy faoszlop, az oszlopon ez a két felirás:~
703 17|               oszlopon ez a két felirás:~Az egyik:~1878 augusztus 19-
704 17|                 kötött ki a «Véga», mely az Atlanti-óczeánról jött,
705 17|                 dikén e foknál kötött ki az Albatros, mely a Behring-szorosból
706 17|      Behring-szorosból jött, s útban van az Atlanti-óczeán felé.~Ebben
707 17|                 felé.~Ebben is megelõzte az Alaskát Tudor Brown! Augusztus
708 17|                Nordenskioldé a dicsõség, az Albatros mintegy ellenõrzõje
709 17|                 dikán e foknál kötött ki az Alaska, mely Stockholmból
710 17|              mely Stockholmból indult el az Atlanti-óczeánon, a Baffin-tengeren,
711 17|     Atlanti-óczeánon, a Baffin-tengeren, az amerikai sarktenger szorosán,
712 17|                 körív mentében tegye meg az utat?!...~Elvégre is tíz
713 17|                  nem oszlott széjjel, de az Alaska utazói nem törõdtek
714 17|           induljanak.~Nyugat felé vették az utat, egész nap és egész
715 17|                   Erik rögtön felmászott az árboczkosárba, távcsövén
716 17|                 hajó hidjára leszállott, az ifjú kapitány arcza nagyon
717 17|                 volt.~- Azt hiszem, hogy az Albatros - mondá a doktornak.~
718 17|               teljes gõzerõvel ugyanabba az irányba térült, mint az
719 17|                  az irányba térült, mint az Alaska.~- Most már biztos,
720 17|                    Most már biztos, hogy az Albatros! - mondá halkan
721 17|               felvonatta a svéd zászlót. Az Albatros ugyanabban a pillanatban
722 17|                 ugyanabban a pillanatban az amerikai Egyesült Államok
723 17|                  Erik átkiáltott angolul az Albatros fedélzetére:~-
724 17|           kapitánynyal!~Valaki megjelent az Albatros kormány-hidján.
725 17|         kormány-hidján. Tudor Brown volt az a valaki.~- Az Albatros
726 17|                Brown volt az a valaki.~- Az Albatros kapitánya és tulajdonosa
727 17|                    Szeretném tudni, hogy az ön hajóján van-e O’Donoghan
728 17|                Donoghan Patrick - kiáltá az Albatros tulajdonosa. -
729 17|            szemtõl szembe lehessen ezzel az emberrel. S mégis midõn
730 17|                     Nem tudom, ki légyen az úr, jó helyt vagyok ott,
731 17|               ott, a hol vagyok - felelé az durván.~- De én önt jól
732 17|           Cynthia fedélzetén volt, mikor az hajótörést szenvedett, hogy
733 17|            melyben egy kis gyermek volt. Az a gyermek én voltam. Ime,
734 17|              esetleg elmondana?~- Higyje az úr azt, a mi tetszik; mit
735 17|               vitás ügyünket? - viszonzá az Alaska ifjú kapitánya.~-
736 17|               hogy a hajó tovább menjen.~Az Albatros gõzsípja megszólalt,
737 17|                  teljes gõzerõvel indult az északi sark felé.~Az Alaska
738 17|              indult az északi sark felé.~Az Alaska üldözõbe vette.~ ~
739 18|                kiadta a rendeletet, hogy az Albatrost üldözni kell,
740 18|                 vett igénybe, s ez alatt az Albatros jócskán elõre haladt.
741 18|             haladt. Pompás egy hajó volt az is; most tûnt ki ebben a
742 18|                 Erik még nem süttette el az ágyut, mert a lõtávolon
743 18|                 mindazonáltal a távolság az üldözött és üldözõ hajók
744 18|                mindnyájunkat tönkretenni az Albatros tulajdonosa, midõn
745 18|            mielõtt õ csalna minket lépre az éjjeli sötétségben? Nem
746 18|                 döntsétek el: üldözzük-e az Albatrost, vagy ne?~A matrózok
747 18|                tudtára.~- A legénységnek az a kivánsága, hogy az Alaska
748 18|        legénységnek az a kivánsága, hogy az Alaska üldözze tovább azt
749 18|            egérutat ne vehessen.~Mihelyt az esti homály alászállott
750 18|                  alászállott a tengerre, az Alaska villamos fényét reávetette
751 18|                 még mindig nem csökkent; az Albatros a sarkpont felé
752 18|               vette útját. Másnap délben az Alaska 78°21'14" északi
753 18|                98° hosszúság alatt volt.~Az úszó jéghegyek mind sûrûbben
754 18|           sûrûbben kezdettek mutatkozni. Az Alaska jégtörõ pánczél-orrának
755 18|             intézte a hajó menetét, hogy az Albatros ne vehessen egérutat
756 18|              hogy hirtelen neki szorítsa az Albatrost valamely jégtorlasznak.~
757 18|             valamely jégtorlasznak.~Erik az árboczkosárból az Albatros
758 18|                   Erik az árboczkosárból az Albatros minden mozdulatát
759 18|                 Egyszer csak látja, hogy az Albatros egy öbölszerû nyilásba
760 18|                  vadállat a zsákmányára.~Az ifjú kapitány még le sem
761 18|              midõn egy golyó süvített el az árboczok felett.~Így hát
762 18|                 árboczok felett.~Így hát az Albatros kezdette meg az
763 18|                 az Albatros kezdette meg az ágyuzást.~- Annál jobb -
764 18|             Brownnál. A golyó nem ártott az Albatrosnak; magasan repült
765 18|               magasan repült el felette. Az Albatros második golyója
766 18|                 matrózt ölt meg, viszont az Alaska ágyúja rést ütött
767 18|                  vívjon egymással, midõn az ágyudörgések közé távoli
768 18|                mennydörgés zaja vegyült. Az ég kelet felõl kezdett hirtelen
769 18|                     Vajjon azért-e, hogy az Albatros elmenekülhessen?
770 18|            Minden áron hozzá akart férni az Albatroshoz. A hajón levõket
771 18|              Tudor Brown folyton hátrált az Alaska elõl, nyilván érezte,
772 18|             nyilt tengerre akart kijutni az öbölbõl, hogy nyakra-fõre
773 18|          ellenében semmit, elnézte, hogy az öböl kijárata felé irányítsa
774 18|                 neki vágott a kijárónak, az Alaska nyilsebesen, iszonyú
775 18|             iszonyú erõvel oldalba fogta az Albatrost.~Irtózatos léket
776 18|                 a Tudor Brown yachtja... Az Alaskának nem történt semmi
777 18|               emberi hatalom, mely ezzel az orkánnal daczolhatott volna!...
778 18|           jégdarabok hullottak a hajóra, az árboczok recsegtek-ropogtak,
779 18|             árboczok recsegtek-ropogtak, az egész hajó mintha reszketett
780 18|                  a legbátrabb embert is.~Az Albatrosnak nem volt se
781 18|        lehetetlenség, igyekezett hajóját az öbölbe terelni, hogy ott
782 18|               terelni, hogy ott bevárják az orkán lecsendesedését.~Nagyon
783 18|              valósággal körültorlaszolta az Alaskát, sõt a torlasz hova
784 18|                 hajó fedélzetére zúdult. Az iszonyú súly alatt mind
785 18|                 alatt mind alább sülyedt az Alaska bal oldala, félelmesen
786 18|                fogjon hozzá, õ maga volt az elsõ és serény kézzel, szigonyokkal
787 18|       meghiusította, mert újra reázúdult az Alaskára a jég, mindazonáltal
788 18|               javában vacsoráltak, midõn az Alaska újfent alapjában
789 18|        jajveszékelésük utóbb beleveszett az orkán üvöltésébe...~Ezeknek
790 18|         megmentésére senki sem mehetett.~Az Alaska rettentõ ide-oda
791 18|             bizodalmuk.~Erik így szólott az Alaska legénységéhez:~-
792 18|                  mindent elkövessünk. Ha az Alaskát elveszítenõk, siralmas
793 18|        jégtömegen. Csak akkor hagyjuk el az Alaskát, ha alásülyedését
794 18|           eldönti, hogy mitevõk leszünk.~Az ifjú kapitány e nyugodt
795 18|                ezer lépésre lehettek már az Alaskától, midõn irtózatos
796 18|               megfordultak, keresték azt az odut, hová a vihar kitörése
797 18|             rendben volt, aztán keresték az Alaskát, de nem látták sehol...~
798 18|         rémítgeti õket?~Azt hitték; hogy az Alaska elsülyedt... Ebben
799 18|             rengeteg jégtorlasznak, mely az öbölbe zárta az Alaskát...~
800 18|      jégtorlasznak, mely az öbölbe zárta az Alaskát...~Erik az öböl
801 18|                 zárta az Alaskát...~Erik az öböl felé vette az irányt,
802 18|                  Erik az öböl felé vette az irányt, gyorsan, izgatottan
803 18|                 hegyfoknak, mely mellett az öböl volt - se hire, se
804 18|                Atyám, önnek megmondhatom az igazat... Az a jégmezõ,
805 18|                megmondhatom az igazat... Az a jégmezõ, melyen jelenleg
806 18|               elszakadt a hegyfoktól, el az Alaskától, s mi e jégmezõ
807 19|                  tértek vissza oda, hova az élelmiszereket elrejtették
808 19|                  elnyomta mindkettejöket az álom. Mikor fölébredtek,
809 19|                 a nap már fenn ragyogott az égen, a szélvihar elült.
810 19|               hajó fedélzetérõl nézhetné az ember!~- Nem gondolnám, -
811 19|              gyönyörködjünk bennök. Ezen az úszó jégszigeten nyugodtan
812 19|                  hajó vetõdik utunkba, s az majd felvesz... Ha ugyan
813 19|                 hat és fél hónapig éltek az úszó jégmezõn, s végül Észak-Amerika
814 19|                 Erik.~Aztán hozzáláttak, az egyik tonnából kétszersültet,
815 19|                  Hansa» hajótöröttjeinek az a jégszigete volt akkora,
816 19|                míg végre partot értek.~- Az már más, nekik hát csolnakjuk
817 19|                  majd szárazföldre?...~- Az idõ ad majd tanácsot - viszonzá
818 19|              pontot kiszemeli, oda viszi az élelmiszereket, mert azoknak
819 19|               fóka bukkant fel.~Nem volt az fóka, hanem - ember. Vérborította,
820 19|                 ruhája nem mutatta, hogy az Alaska valamelyik szökevény
821 19|                 hozzá sietett, felemelte az eszméletlen ember fejét,
822 19|        Izgatottan gombolta ki a ruháját, az ingét, nem azért, hogy szive
823 19|               Patrick Cynthia».~És annak az embernek a szíve még dobogott...
824 19|                  Ezért vesztette volt el az eszméletét.~- Vigyük õt
825 19|         eszméletét.~- Vigyük õt oda, hol az élelmiszerek vannak, s eszméletre
826 19|               hozzá tevé még:~- Apám, ez az, a kit évek óta keresek,
827 19|                ez O’Donoghan Patrick. Ez az... és már-már elhagyja õt
828 19|                   és már-már elhagyja õt az élet...~Sajátságos is az
829 19|                 az élet...~Sajátságos is az ember! Ime, Erik megfeledkezett
830 19|               kulacsából szájába öntötte az éltetõ - neki bizonyára
831 19|                 Azóta nem láttam õt...~- Az a Jones talán az Albatros
832 19|                 õt...~- Az a Jones talán az Albatros egyik tisztje,
833 19|               kérdezhet valaki.~- Nem, õ az Albatros gazdája és kapitánya.~-
834 19|                   Hát nem a Tudor Browné az Albatros?~- Nem... nem tudom! -
835 19|                 nagyon sokat akart ettõl az embertõl kérdezni.~- Látja,
836 19|                meg, hogy õszinte legyen?~Az irlandi reá meresztette
837 19|               nehéz tengeri útra keltem, az a titok. Ön jól tudja, hogy
838 19|                 ön engem boldoggá tehet; az a titok olyan drága nékem:
839 19|                 Jones azt mondotta, hogy az Alaskát a rendõrség küldte,
840 19|                     Bizony van! - felelé az irlandi, - nagyon is szüksége
841 19|            csakugyan meg tudnék felelni. Az ám, én megmondhatnám.~-
842 19|                     kérte Erik reszketve az izgatottságtól. - Mondja
843 19|             elfelejtek mindent, mindent!~Az irlandi a kulacsra pillantott.
844 19|                  Inni szeretett volna.~- Az ember torka kiszárad, ha
845 19|                íme most reá találok arra az emberre, a ki megmondhatja
846 19|               szegzõdtek mereven, s mint az iskolás gyermek, oly félénken
847 19|           Patricknak a szivébe fúródott. Az irlandi lehullott a földre.~
848 20|                lehelhetett volna beléje! Az irlandi most már igazán
849 20|            igazán meghalt, s vele együtt az a titok.~Tudor Brown is
850 20|                  ágyúdörgés hallatszott. Az ember bizvást azt hihette,
851 20|          puskaropogásra jött válaszul.~- Az Alaska ágyúja! Meg vagyunk
852 20|        pillantott meg, s nemsokkal utóbb az egyik jéghegy mögül elõtûnt
853 20|              egyik jéghegy mögül elõtûnt az Alaska. Teljes gõzerõvel
854 20|                akartak adni barátaiknak.~Az Alaska a part közelében
855 20|                 Szó ki nem mondhatja azt az örömet és boldogságot, mellyel
856 20|             megtudták, hogy a jég-sziget az elõfoktól elszakadt! Hogy
857 20|               tenger egészen szabad volt az Alaska körül; a parancsnokságot
858 20|                 kiadta a parancsot, hogy az úszó jégsziget irányába
859 20|              jégsziget irányába haladjon az Alaska. Nagyon veszélyes
860 20|            Alaska. Nagyon veszélyes volt az út, mert számtalan úszó,
861 20|               rohanó jéghegy akadályozta az Alaskát elõhaladásában,
862 20|                 jött, ragadta magával, s az ifju kapitány által kitünõen
863 20|                óra tájban jelezték, hogy az úszó jégszigethez közelednek,
864 20|                felõl már nem volt kétség az Alaskán: egyenesen neki
865 20|                  Alaskán: egyenesen neki az Atlanti-oczeánnak, még pedig
866 20|                is, ha kell. Egyik tervem az, hogy a jég-sziget úszó-hajójává
867 20|         jég-sziget úszó-hajójává tesszük az Alaskát mindaddig, a míg
868 20|               szükségünk; a másik tervem az, hogy a szigeten szerezzük
869 20|                 fütõanyagot azalatt, míg az Alaskát húzza maga után.~
870 20|       elsülyesztették a tengerben.~Ekkor az Alaskát odaerõsítették az
871 20|                az Alaskát odaerõsítették az úszó sziget egyik végéhez.
872 20|        jéghegyektõl sem kellett félniök, az úszó-sziget megtisztította
873 20|             közeledett a pillanat, mikor az egész szétmállik, s a hatalmas
874 20|               túl érve, nyugatnak vegyék az utat, s így szeptember 14-
875 20|           Stockholmban, honnan ugyancsak az évnek februárjában indult
876 20|                  indult el merész útjára az Alaska.~Így lõn vége a hét
877 20|               nemcsak Norvégiában, hanem az egész világon. Egyelõre
878 20|             Egyelõre még hallgattak róla az ujságok, mert hogy nagyon
879 20| ajkbiggyesztéssel hallgatta, mikor errõl az utazásról volt a szó.~Nem
880 20|               napirendre térünk a felett az unalmas tárgy felett, mert
881 20|                 mert most már tény, hogy az a hirhedt irlandi meghalt.~
882 20|                aggodalomban töltötték el az életüket, hogy minden gondolatuk
883 20|                  nincs oka bánatra. Ezek az egyszerû emberek õt igazán,
884 20|            kedves Vanda olyan drága volt az õ szivének; a Hersebom gazda
885 20|              szinültig.~Ezenközben pedig az Alaska csodálatos útja közbeszéd
886 20|                nevével együtt emlegették az ifjú Hersebom Erikét is.
887 20|                minden tájékáról a hajók, az idegenek mind látni szerették
888 20|                beszéltek, hogy Eriket és az Alaska személyzetét nemzeti
889 20|                 lehet. Csak leste, várta az elsõ kinálkozó alkalmat
890 20|                   hadd tudja meg a világ az igazat: hogy a sarktengeren
891 20|            fájdalom, nem találta meg.~Ez az alkalom nemsokára kinálkozott.
892 20|             lapjának a tudósítója elment az Alaska fedélzetére, s beszélni
893 20|                elkérni tõle életrajzának az adatait, mert a lap legközelebbi
894 20|             megírni.~Nos hát Erik kapott az alkalmon. Most már megmondja
895 20|             alkalmon. Most már megmondja az igazat, hogy a nagy dicsõítésnek
896 20|               ott volt a Cynthián, mikor az elsülyedt; hogy a Véga tudósítója
897 20|                Véga tudósítója irt errõl az emberrõl; miként indult
898 20|               emberrõl; miként indult el az Alaska, miért változtatta
899 20|            Alaska, miért változtatta meg az útját, hogyan jutott Lyakowba,
900 20|                 hõsként dicsõíti, holott az egész dolog, a mit õ tett,
901 20|             három teljes oldalon közölte az Erik életrajzát.~Az a szerénység,
902 20|              közölte az Erik életrajzát.~Az a szerénység, melylyel elmondotta,
903 20|                 mert valóban regény volt az. A külföldi lapok mind szóról-szóra
904 20|                emeleti lakás szalonjának az asztalára került.~Egy gyászruhás,
905 20|            kalandozott... Ki tudja, hol?~Az inas behozta a lapot s átadta
906 20|                 behozta a lapot s átadta az aggastyánnak.~Durrieu volt,
907 20|              aggastyánnak.~Durrieu volt, az egykori nagykövet, s a Földrajzi
908 20|                természetes, hogy a midõn az ifjú svéd hajóskapitány
909 20|             annyira szemmel látható volt az izgatottsága, hogy a szalonban
910 20|                azzal kiment a szalonból.~Az ujságot is elvitte. Nem
911 20|               néhányszor apja szobájának az ajtajához ment. Hallotta
912 20|                Hallotta lépteinek zaját: az öreg fel és alá járt a szobájában;
913 20|                 a szobájában; kinyitotta az ablakot, majd késõbb valamicskével
914 20|               vajon nem komoly-e a baja.~Az aggastyán az iróasztala
915 20|            komoly-e a baja.~Az aggastyán az iróasztala mellett ült és
916 21|                 levelet kapott Párisból. Az egyiket a Franczia Földrajzi
917 21|           társainak dísz-oklevelét abból az alkalomból, hogy a sark-körüli
918 21|               önt így már elõre is. Épen az imént olvastam el az ön
919 21|                Épen az imént olvastam el az ön életrajzát, melyet egyik
920 21|              francziára. A mit olvastam, az egész valómból kiforgatott.
921 21|              igaz, úgy tudd meg, hogy te az én édes unokám vagy!...
922 21|                  csak gondolatnak is!... Az én unokám, a kit évek óta
923 21|               bizonyosságot nem tudok... Az életrajz minden adata megegyezik
924 21|            Lehetetlenség, hogy ne lennél az én unokám.~Egyetlen szót
925 21|             feleletül, de rögtön!... Míg az a szó meg nem érkezik, addig
926 21|                  én szivesen rájok adtam az áldásomat. Házasságuk után
927 21|                   võm azonban ott maradt az Egyesült-Államokban, fontos
928 21|               jutva, úgy a hogy rendezte az ügyeit s kicsiny fiával
929 21|             gyanus volt, maig sem tudták az okát kideríteni. A hajón
930 21|            erõnek erejével mentették meg az életét... ájultan feküdt
931 21|              hogy tovább juthatott volna az uszó bojé. A kutatásnak
932 21|                  lelhetem, minden gondom az én kétségbeesett leányomra
933 21|                  vittem õt, hogy feledje az irtózatos multat, én magam
934 21|               sem tudtam elûzni lelkébõl az árnyat. Két év óta itt élünk
935 21|                  itt ölelhetném szívemre az én drága unokámat; leányom
936 21|           mindent. Feltámadás napja lesz az szegény, megtört szivének!
937 21|                itt lehet a válasz.»~Erik az utolsó sorokat már nem látta,
938 21|              hátha korán örül. És mégis, az adatok mind egy szálig megegyeznek,
939 21|                olyan sokszor kellett már az életben csalódnia. Sietett
940 21|                szó; kedves fiam, te most az egyszer nem csalódhatol,
941 21|            keblére borulj édes anyádnak.~Az ifjú kapitány melegen szorította
942 21|               Durrieu a levelét megirta, az északi pályaudvaron várakozott
943 21|                gyorsvonatra... azon jött az unokája.~A vonat végre-valahára
944 21|               ölelték-csókolták egymást. Az utóbbi napok óta szüntelen
945 21|                  nem látlak téged... - s az aggastyán arcza boldogságtól
946 21|                 ne váljék. Mondtam, hogy az a bizonyos svéd tengerésztiszt,
947 21|        Svédországból táviratot kapott, s az az egy-két szó, a mit atyjától
948 21|     Svédországból táviratot kapott, s az az egy-két szó, a mit atyjától
949 21|                  miért titkolózik elõtte az apja, holott eddig mindent
950 21|                  nagyon türelmetlen volt az apja; sajátságos örömtõl
951 21|             sajátságos örömtõl ragyogott az arcza, hiába akarta titkolni,
952 21|                  hogy fiát megtalálja. Ó az anyai szív nagyon makacs
953 21|                 anyai szív nagyon makacs az õ reménykedésében! Ha ott
954 21|                 ide s tova; egyszer csak az ár elragadja a bojét, rajta
955 21|               utána egy ifjú ember jött. Az aggastyán ezekkel a szavakkal
956 21|                  szemtõl-szembe láthatta az édes anyját - megfeledkezett
957 21|               Halálos sápadtság lepte el az arczát, s mélyen meghajlott
958 21|              tárta karját:~- Fiam!... Ön az én fiam! - így kiáltott
959 21|                  hozzá:~- Igen, igen, te az én fiam vagy! Szakasztott
960 21|              fiam vagy! Szakasztott mása az édes apádnak!~Erik zokogott
961 22|                  volna. El-elsétálgattak az erdõben, beszélgetésük tárgya
962 22|                  Jones volt Erik apjának az üzlettársa az ujonnan felfedezett
963 22|               Erik apjának az üzlettársa az ujonnan felfedezett pensylvániai
964 22|             rabszolga-kereskedõ volt. Ez az ember vállalkozott arra,
965 22|              szükséges pénzt belefekteti az üzletbe. Szabályszerûen
966 22|                  kötöttek. Boldogult võm az efféle üzleti dolgokban
967 22|               mikhez mint mérnök értett, az üzleti adminisztrácziót
968 22|          adminisztrácziót társa vezette. Az a bizonyos szerzõdés itt
969 22|               osztatlan tulajdona.~4. §. Az üzem vezetésének minden
970 22|            Durrieu kötelessége.~5. §. Ha az üzlettársak egyike vagy
971 22|              egyedüli tulajdonosa.~6. §. Az üzlettársaknak csak gyermekei
972 22|            gyermekei nincsenek; a forrás az életben maradt üzlettársra
973 22|              hogy így fog történni. Elég az hozzá, hogy a szerzõdés
974 22|             ölték meg. Leányom reá bizta az ügy rendezését egy ügyvédre.
975 22|                 üzlettársának fia javára az egyik newyorki banknál.
976 22|               newyorki banknál. Csakhogy az elsõ félév letelte után
977 22|           Gyanakodni gyanakodtam reá már az elsõ pillanattól kezdve,
978 22|              mert nem lakván Amerikában, az igazságszolgáltatás nagyon
979 22|   igazságszolgáltatás nagyon bonyolódott az ilyen esetekben, de fõleg
980 22|                 O’Donoghan Patrick abban az idõben hajó-inas volt a
981 22|               hajó-inas volt a Cynthián. Az elsõ osztályú utasokat szolgálta
982 22|               kapott titkon valakitõl, s az a valaki Noah Jones volt,
983 22|        eltüntetni, mert alighanem õ volt az a titkos látogató, a ki
984 22|                  él a szamojédek között. Az Alaska útra kelt, a Seinszigetnél
985 22|                 bûne megfosztott tõle, s az önök jósága karjaimba vezette
986 22|               tette.~- No meg elvégre is az alávaló Noah Jones is tett
987 22|                megkárosította. Nem marad az örökségbõl egy árva garasuk
988 22|         tartozott.~Minõ egészen más volt az érzelem, mely szivében mind
989 22|                 elragadóan bájos volt ez az egyszerû, de mûvelt lelkû
990 22|         mindenkit meghódított; Durrieuné az elsõ hét végén úgy nyilatkozott,
991 22|             Bredejord ügyvéd utolsó pere az volt, melyet Erik öröksége
992 22|         dúsgazdag emberré lett, megvette az Alaskát s ez volt az õ kéj-yachtja.
993 22|            megvette az Alaskát s ez volt az õ kéj-yachtja. Minden esztendõben
994 22|                 Anyjának is, meg neki is az volt a legédesebb óhajtása,
995 22|            köztársaság egyik volt elnöke az irlandi királyok családjának
996 22|                  annyira valószínü, mint az, hogy nemsokára elküldöm