Fejezet

 1 2 |        tíz-tizenkét éves, szöszke Vanda gomolygatott egy hatalmas
 2 2 |         megteríthesse az asztalt. Vanda sem késlekedett, futott
 3 2 |          tevé hozzá nagy komolyan Vanda.~- De mindnyájunknak elállt
 4 2 |      úrnak, vegyétek le a bundát! Vanda, siess, hozz még egy tányért...
 5 3 |      hosszú évre el kell hagynia. Vanda reá hajtotta szõke fürtös
 6 3 |         szeretnék - rebegé halkan Vanda.~- Csak ki vele, te kis
 7 4 |    pergette a rokkát, s mi: Ottó, Vanda meg én a kis lóczán összebujtunk
 8 5 |           haza jön. Sem Ottó, sem Vanda nem tudták helyüket lelni,
 9 5 |         be a házba:~- Édes anyám, Vanda!... Most már igazán jön!~
10 5 |        hanem húsz évest mutatott. Vanda is nagyon megnõtt és megszépült.
11 5 |       mindenkirõl gondoskodott.~- Vanda is egészen nagy leány lett -
12 5 |      mester azt mondta, hogy csak Vanda tudja õt kárpótolni miattad.~-
13 5 |         okos, tudós leány lett...~Vanda mélyen elpirult.~- Az ám -
14 5 |         elmondottak.~Kata asszony Vanda helyett leszedte az asztalt;
15 5 |       hozzájuk csatlakozott õ is, Vanda is, meg Ottó is; a szülõk
16 6 |     halott-halvány lõn... Ottó és Vanda csodálkozva, megütõdve kiáltottak
17 7 |                  HETEDIK FEJEZET.~Vanda véleménye.~Erik eleinte
18 7 |      felkeressék.~Kata asszony és Vanda aggódó szivvel néztek utánok.~
19 7 |       valahogy meg ne szomorítsa.~Vanda törte meg a kinos hallgatást.~-
20 12|           öreggel Kata asszony és Vanda is eljöttek Stockholmba.
21 12|      vendégeket kellett fogadnia.~Vanda gyönyörû egy leánynyá fejlõdött
22 12|        nem nagy kedvvel játszott. Vanda gyönyörû éneke mindenkinek
23 12|        Isten veled, Erik! - mondá Vanda nehéz szívvel, s nyakába
24 20|           várták Eriket Noroëban! Vanda elmesélte, hogy minõ aggodalomban
25 20|      fjord szõke virága, a kedves Vanda olyan drága volt az õ szivének;
26 22|         bensõbbé és igazabbá vált Vanda irányában! Minõ elragadóan
27 22|      végén úgy nyilatkozott, hogy Vanda nélkül nem is tudna ellenni.~
28 22| látogasson el hozzájuk, úgy aztán Vanda is itt maradhat Durrieuné