Fejezet

501 14|                 az Alaskát. - Mondtam én, hogy baj lesz; valami megsugta
502 14|              Érthetetlen! Nem hihetem el, hogy az angol hivatalos térképen
503 14|               Legfeljebb azt hihetném el, hogy a térképen megjelölt világító
504 14|           ugyanezen a helyen az Alaska.~- Hogy történhetett ez? - kérdé
505 14|                   nem tehetünk, mint azt, hogy szépen lefekszünk. Bátran
506 14|                 Erik örömmel tapasztalta, hogy a veszély korántsem oly
507 14|               vagyis biztosították attól, hogy szilánkokra ne törjék.~Ha
508 14|                 embereinek megmagyarázta, hogy mi módon szabadíthatják
509 14|                 bemutatta magát, s kérte, hogy rendelkezzék vele és embereivel.~
510 14|               kapitány úr, megmagyarázni, hogy miként mehettek neki a sein-i
511 14|                  van, a szin azt jelenti, hogy hajózható, mély víz, pedig
512 14|                 csalás! Nem hittem volna, hogy Angolországtól ilyesmi is
513 14|               bizonyosak vagyunk-e abban, hogy angol kiadás? - kérdé Bredejord. -
514 14|              Bement a kapitány szobájába, hogy megnézze a térképet! Ó nyomorult
515 14|           Alaskára.~- Több mint bizonyos, hogy õ követte el ezt a gazságot! -
516 14|                  Stockholmban, s hazudta, hogy O’Donoghan Patrick meghalt?
517 14|           szállott le Brestben a hajóról, hogy vissza többé ne térjen?
518 14|           embernek vaknak kellene lennie, hogy ne lássa ennek az embernek
519 14|            embernek az alávaló szándékát. Hogy miért teszi mindezt: még
520 14|              Szentül meg vagyok gyõzõdve, hogy a halálnak szánt minket
521 14|                   Ebbõl nyilvánvaló volt, hogy a hamisító az Alaskát tévútra
522 14|              könnyen rá lehetett ismerni, hogy hamisítások. No meg, hogy
523 14|                 hogy hamisítások. No meg, hogy a legnyomósabb bizonyítékot
524 14|               teljes tudatában van annak, hogy minõ nehéz feladat vár reá
525 14|            vakmerõ vállalatban, de érezi, hogy meg tud felelni annak. Szemei
526 14|                   Alaskát, s megkérdezte, hogy mennyi idõ kell ahhoz, míg
527 14|             kiküldött mérnöke azt mondta, hogy három hét múlva elindulhat
528 14|                késedelem nem lesz akkora, hogy kitûzött czélját el ne érhetné.~
529 14|                   lehet. Nem engedte meg, hogy Stockholmba megsürgönyözzék
530 14|             hajótörését, mert attól félt, hogy õt visszahivják, Tudor Brown
531 14|                Bredejord attól tartottak, hogy Tudor Brown még egyéb akadályokat
532 14|             alaposan elijesztették attól, hogy az Alaskán tovább folytassák
533 14|                bizvást következtethették, hogy Tudor Brown még most sem
534 14|                  a hajógyárba s megnézte, hogy hányadán vannak a gép-munkálatokkal.
535 14|                  volt hátra; azt mondták, hogy másnapra mindent elvégeznek.~
536 14|              keresés; eltûnt nyomtalanul. Hogy és miként történhetett?
537 14|              tudták.~Ez annyit jelentett, hogy az Alaskának még tíz napig
538 14|                 jutása. Nyilván láthatta, hogy egy titkos kéz fáradhatatlanul
539 14|          tölteniök, arra fordította Erik, hogy fontolóra vett minden körülményt,
540 14|                Napnál világosabban látta, hogy a Stockholmban kijelölt
541 14|                  Majd azon törte a fejét, hogy mi módon kellene megváltoztatni
542 14|                 senkinek, mert jól tudta, hogy a terv titokban tartása
543 14|         fõ-feltétele.~Barátainak feltünt, hogy Erik nem nyugtalankodik
544 15|                összehivta három barátját, hogy velök valami fontos ügyben
545 15|                   az eredményre jutottam, hogy még nem számoltunk le azzal
546 15|                 édes fiam, de megjegyzem, hogy háromszor akkora sebességgel
547 15|                  folytatnunk, mint eddig, hogy a kellõ idõben megérkezzünk
548 15|                 fejével, mintegy jelezve, hogy õ sem vélekedik máskép.~-
549 15|             kötelesség; avagy, ha látjuk, hogy hiába való minden fáradozásunk,
550 15|                 kitelt; büszkén bevallom, hogy derekasan megfeleltél hivatásodnak.~-
551 15|                 Nekem eszem ágában sincs, hogy visszatérjünk Stockholmba,
552 15|              cselszövény útjából térnünk, hogy meghiusíthassuk.~- Kitérni
553 15|              kellene.~- Más utunk is van, hogy Tudor Brown alávaló mesterkedéseit
554 15|                   is javában. Igaz ugyan, hogy az Atlanti óczeánról nem
555 15|                   de minthogy jól tudjuk, hogy egyéb úton nem juthatunk
556 15|             tegyük meg! Kötelességünk is, hogy ezt az utat válasszuk, mert
557 15|              engem illet, ime kijelentem, hogy talán visszatérnék Stockholmba
558 15|        visszatérnék Stockholmba a nélkül, hogy Nordenskioldot láttam volna,
559 15|            mindent el nem követtem volna, hogy a «Végá»-t feltaláljam!~
560 15|                  olyan meggyõzõek voltak, hogy megczáfolni senki sem tudta.
561 15|          Bredejord és Malárius? Belátták, hogy az új terv megvalósítása
562 15|                  reájok. Azt is belátták, hogy sokkal dicsõbb dolog neki
563 15|                legyõzhetetlen. A helyett, hogy a Gibraltári szorosban,
564 15|                 csak arra legyen gondunk, hogy az átjárót valahogy megtaláljuk,
565 15|             átjárót valahogy megtaláljuk, hogy azon keresztül vergõdhessünk.
566 15|                  tudat meg fog nyugtatni, hogy mindent elkövettünk, a mi
567 15|             Brownnak... Õ aztán megtudná, hogy utunk irányát megváltoztattuk...
568 15|                    Vajjon nem tenne róla, hogy újra utunkba álljon valahol?...
569 15|                     Hátha megakadályozná, hogy a szénrakomány ne érkezhessék
570 15|                   szenet. Nem mondja meg, hogy kinek és minõ czélra kell.
571 15|              jegyzé meg a doktor.~- Azaz, hogy az én nyomomba, nemde, ezt
572 15|                 ifjú kapitány kérte õket, hogy térjenek vissza Stockholmba,
573 15|             vissza Stockholmba, festette, hogy minõ veszedelmes út vár
574 15|               újságoknak idejök sem volt, hogy megérkezését közhirré tegyék.
575 15|                 minekutána megtudakolták, hogy a szállítás rendben van,
576 15|                 érkeztek.~Erik jól tudta, hogy ebben az idõtájban még gondolni
577 15|                  gondolni sem lehet arra, hogy az északnyugati tengeri
578 15|                    De azt tudta biztosan, hogy talál olyan térképet, mely
579 15|     árboczkosárból minduntalan a tengert, hogy a jéghegyek útjából a kellõ
580 15|                   Erik eleinte azt hitte, hogy ott még várakozni kell,
581 15|             kapitánya gondoskodott arról, hogy a kellõ idõben kikerüljék.
582 15|             nyugodott meg. Törte a fejét, hogy mi módon vághatná magát
583 15|                    behasíttatott a jégbe, hogy vastagságát megmérje, aztán
584 15|                 rázó mennydörgés volt az! Hogy recsegett-ropogott, egymásra
585 15|         czethalászszal. Azok azt mondták, hogy egy európai hajó körülbelül
586 15|                   a jég közé. Azt hiszik, hogy a «Véga»... ~- Igazán? -
587 15|                örömmel. - S ön nem látta, hogy a szoroson áthaladt azóta?~-
588 15|                  azóta?~- Biztosan tudom, hogy nem. Öt hét óta nem ment
589 15|               hajó sem errefelé a nélkül, hogy ne beszélhettem volna a
590 16|                 hát Tudor Brown megtudta, hogy az Alaska irányt változtatott...~
591 16|             senkinek. Mindent elkövetett, hogy a szenet minél elõbb átrakassa
592 16|       honfitársaikhoz, s égtek a vágytól, hogy minél elõbb szemtõl-szembe
593 16|              Aztán elmesélte részletesen, hogy Svédországból elindulva
594 16|              rövid ideig pihenni akartak, hogy aztán nekivágjanak a Behring-szorosnak,
595 16|               kell sajnálkoznunk a miatt, hogy a jégkalitkában oly hosszas
596 16|                   tisztek nagyon örültek, hogy honfitársaikat láthatják.
597 16|                 Végá»-n levõk elmesélték, hogy ezelõtt három nappal egy
598 16|               Egyet-mást elmondott arról, hogy mi történt Európában azóta,
599 16|                  történt Európában azóta, hogy a «Véga» elindult tengeri
600 16|                 tengeri útjára; elmondta, hogy a svédek nagyon aggódtak
601 16|         Csendes-óczeán felõl. Azt mondta, hogy három hónapja vesztegelt
602 16|                  orvos, - tõle hallottuk, hogy önökkel együtt indult el
603 16|                   mert kételkedett abban, hogy útjoknak jó vége lesz...~-
604 16|                     Volt alapos oka arra, hogy kételkedjék - felelé komoran
605 16|                táviratozott a yachtjának, hogy várja õt Vancouverben, a
606 16|             kikötõig. Így magyarázta meg, hogy miként érhetett elõbb ide,
607 16|                 Alaska.~- Nem mondta meg, hogy mit keres ezen a vidéken? -
608 16|               ámbár õ váltig bizonygatja, hogy õt Bowles Jánosnak hivják,
609 16|                 Bowles Jánosnak hivják, s hogy O’Donoghan Patrick egyik
610 16|               tõlünk. Eleinte azt hittük, hogy tolmácsként használhatjuk,
611 16|         használhatjuk, de utóbb kiderült, hogy a szamojédek nyelvén csak
612 16|          teljesítettük abbeli kivánságát, hogy tegyük õt partra Ljakow
613 16|              Természetesen! - Azt hittük, hogy mamuth- és elefántcsontot
614 16|           bárkájára, s elmegy Szibériába, hogy eladja azt, a mit összegyûjtött
615 16|                 hát! elég messzirõl jött, hogy õt felkeresse - felelé a
616 16|                  orvos, korántsem sejtve, hogy minõ nagy érdeke forog koczkán
617 16|                föld alól is elõteremteni, hogy a titok kiderüljön valahára!
618 16|                  méltán tarthatnak attól, hogy a titok mindörökre titok
619 16|                bizvást számíthattak arra, hogy legalább tíz hétig nyitva
620 16|                 reménységgel indultak el, hogy a fiatal kapitány tervét
621 16|              szerint nem kellett félniök, hogy egyikkel vagy másikkal összeütköznek.~
622 16|               augusztus 2-dikán jeleztek, hogy Ljakow szigetéhez közeledik
623 16|               nyomban kiadta a parancsot, hogy a szigetet körül kell hajózni.
624 16|                Erik a sziget déli részét, hogy ott kössön ki. Úgy okoskodott,
625 16|                kössön ki. Úgy okoskodott, hogy O’Donoghan Patrick mindenesetre
626 16|               folyton szemmel kisérhette, hogy a hajókat láthassa, mert
627 16|                  a hajókat láthassa, mert hogy nem elefántcsontgyûjtés
628 16|                  felkapaszkodtak, látták, hogy a házikó csupa merõ antidiluviális
629 17|                pillantásra megitélhették, hogy ebben valaki lakott, még
630 17|                   alom, mely még mutatta, hogy valaki hevert rajta, rajta
631 17|              asztalon találtak, elárulta, hogy valamely svéd-hajóról idekerülõ
632 17|               hagyhatta itt.~Nyilvánvaló, hogy O’Donoghan Patricknak ez
633 17|                 sem lehet kétségbe vonni, hogy legfeljebb egy-két napja
634 17|                rendetlenül. Úgy látszott, hogy O’Donoghan Patrick nem valami
635 17|                  leste-várta az alkalmat, hogy Ljakow szigetérõl elmenekülhessen.~
636 17|                mondták nekünk a «Végá»-n, hogy yachtja Valparaisóban várakozott
637 17|         várakozott reá, oda táviratozott, hogy menjenek Vancouverbe, s
638 17|              vajjon nem azért jött-e ide, hogy erõvel vagy szépszerével
639 17|           Patrickot? A fejemet tenném rá, hogy Tudor Brown tüntette el
640 17|              elindult.~Erik nem titkolta, hogy ez a csapás nagyon érzékenyen
641 17|              sujtotta. Napnál világosabb, hogy Tudor Brown itt is megelõzte
642 17|             titokban kitértek elõle most, hogy O’Donoghan Patrick a körmei
643 17|                  el O’Donoghan Patrickot, hogy a titok mindörökre titok
644 17|                járva kiadta a rendeletet, hogy nyugat felé vegye a hajó
645 17|                vádolta a lelkiismeret is, hogy derék barátait e kétséges,
646 17|                utat kellett választaniok, hogy Svédországba hazatérjenek.~
647 17|                  hozzávetõleg sejthették, hogy az ázsiai nagy elõfokhoz
648 17|             vigyázta szüntelen a tengert, hogy valamiképen irányt ne tévesszenek.
649 17|                 felé kiadta a rendeletet, hogy a hajót állítsák meg.~Másnap
650 17|            horgonyt vetett.~Elhatározták, hogy itt vesztegelnek addig,
651 17|              Maláriussal partra szállott, hogy a hegyfokot megnézzék. A
652 17|               halom tetején. Oda siettek, hogy közelebbrõl lássák.~Kõbõl
653 17|               tengeren jött, s útban van, hogy a jégtengeren keresztültörve
654 17|                  arra vállalkozott volna, hogy a jégtengeren áttörve a
655 17|                  Erik kiadta a parancsot, hogy induljanak.~Nyugat felé
656 17|                sápadt volt.~- Azt hiszem, hogy az Albatros - mondá a doktornak.~
657 17|                Alaska.~- Most már biztos, hogy az Albatros! - mondá halkan
658 17|               akar ön?~- Szeretném tudni, hogy az ön hajóján van-e O’Donoghan
659 17|                   várta ezt a pillanatot, hogy szemtõl szembe lehessen
660 17|                   tengert is azért járom, hogy önnel találkozzam. Legyen
661 17|                 New-Yorkban Bowles úrtól, hogy ön a Cynthia fedélzetén
662 17|                 az hajótörést szenvedett, hogy ön beszélt a bójéhoz kötött
663 17|              arról beszélni.~- Attól fél, hogy nem válik becsületére, a
664 17|              jószántából elmondaná nékem, hogy sem akarva nem akarva, a
665 17|               Brown.~- Ön láthatja, uram, hogy nem tehetek róla, ha kivánsága
666 17|                 mûvelt országba érkezünk, hogy a törvény elõtt intézzük
667 17|                 vitás ügyem, ahhoz pedig, hogy együtt hajózzunk, se kedvem,
668 17|                    Erik intett a kezével, hogy maradjon még ott.~- Albatros
669 17|                   tagja, felszólítom önt, hogy haladéktalanul igazolja
670 17|        tulajdonosa, én önt azzal vádolom, hogy hajómat a Sein-szigetnél
671 17|           zátonyra juttatta, s követelem, hogy e gaztettérõl törvényes
672 17|                Tudor Brown, s jelt adott, hogy a hajó tovább menjen.~Az
673 18|              mihelyt kiadta a rendeletet, hogy az Albatrost üldözni kell,
674 18|               egyúttal azt is elrendelte, hogy a hajó elõrészén elhelyezett
675 18|               szénfogyasztással jár, s ha hogy sikertelen marad, a biztos
676 18|              elõtt:~- Barátaim, tudjátok, hogy minõ alávaló módon akart
677 18|          térképrõl. Nyugton hagyjuk-e õt, hogy újabb ármánykodással törjön
678 18|                   Nem titkolom elõttetek, hogy minõ koczkáztatott, sõt
679 18|                  épen azért reátok bízom, hogy döntsétek el: üldözzük-e
680 18|                megbizták Hersebom gazdát, hogy megállapodásukat adja a
681 18|              legénységnek az a kivánsága, hogy az Alaska üldözze tovább
682 18|                  Erik. - Akkor hát elõre, hogy egérutat ne vehessen.~Mihelyt
683 18|            menekülni iparkodó Albatrosra, hogy egész éjen át folyton szemmel
684 18|                   intézte a hajó menetét, hogy az Albatros ne vehessen
685 18|               leste a kinálkozó alkalmat, hogy hirtelen neki szorítsa az
686 18|           mozdulatát figyelemmel kisérte, hogy a kellõ idõben intézkedhessék.
687 18|       intézkedhessék. Egyszer csak látja, hogy az Albatros egy öbölszerû
688 18|                  mondá Erik - annál jobb, hogy õ kezdette meg.~Ágyuszóra
689 18|          félelmesen közeledett egymáshoz, hogy élet-halál harczot vívjon
690 18|             közeledett... Vajjon azért-e, hogy az Albatros elmenekülhessen?
691 18|              Alaska elõl, nyilván érezte, hogy a küzdelemben neki kell
692 18|                 akart kijutni az öbölbõl, hogy nyakra-fõre elvitorlázzon.~
693 18|                ellenében semmit, elnézte, hogy az öböl kijárata felé irányítsa
694 18|               történt vele? Erik belátta, hogy a harczot tovább folytatni
695 18|                hajóját az öbölbe terelni, hogy ott bevárják az orkán lecsendesedését.~
696 18|               tévedtek, mikor azt hitték, hogy ott teljes biztonságban
697 18|               kiadta nyomban a parancsot, hogy mindenki fogjon hozzá, õ
698 18|            megfeszített munka után úgy, a hogy biztonságba helyezték a
699 18|               veszély, melytõl tartottak, hogy a hajó felfordul és elmerül,
700 18|        szolgálhatott a többi matrózoknak, hogy fejökvesztve ne cselekedjenek,
701 18|                    Láthatjátok, barátaim, hogy a hajót egyelõre nem hagyhatjuk
702 18|             szállani, mert kötelességünk, hogy hajónk megmentésére mindent
703 18|                   a helyzet majd eldönti, hogy mitevõk leszünk.~Az ifjú
704 18|                gazdát, s azt mondta neki, hogy Klaaszt, a kutyáját oldozza
705 18|                      A jégmezõre megyünk, hogy azokat a szerencsétleneket
706 18|               rémítgeti õket?~Azt hitték; hogy az Alaska elsülyedt... Ebben
707 19|                 de most nem állhatta meg, hogy fel ne kiáltson:~- Be szép
708 19|                  meg, elég gondunk volna, hogy valamelyes módon kikerüljük.
709 19|           kikerüljük. Nem igen érnénk rá, hogy gyönyörködjünk bennök. Ezen
710 19|              Nemde, szerencsések vagyunk, hogy éléskamránk is van? Nem
711 19|                 van? Nem félhetünk attól, hogy éhen veszünk. Húsz tonna
712 19|            jéghalom tetejére másztak fel, hogy onnan körülnézzenek. A jégsziget
713 19|          idõközönkint kidugták a fejöket, hogy körülnézzenek, s hahogy
714 19|              partjának mentében haladtak, hogy egyúttal a tengert is folyton
715 19|              minõségét, mintegy kutatván, hogy vajjon mennyi ideig tart
716 19|            repedéseket, melyek elárulták, hogy a tenger vizének romboló
717 19|           vizsgálgatta oly gondosan Erik, hogy mihelyt a legszilárdabb
718 19|               között látszott. Azt hitte, hogy valamely fóka bukkant fel.~
719 19|              hóban. A ruhája nem mutatta, hogy az Alaska valamelyik szökevény
720 19|             ruháját, az ingét, nem azért, hogy szive dobogását hallgassa;
721 19|                halk hangon, mintha félne, hogy O’Donoghan Patrick is hallja,
722 19|             mihelyt felcsillant a remény, hogy ezt a régóta keresett titkot
723 19|         odavesztek... Jones intett nekem, hogy menjek utána... egy kis
724 19|                   Ma reggel elment Jones, hogy fókát lõjjön, vagy madarat...
725 19|               szörnyen csodálkozott azon, hogy ilyesmit kérdezhet valaki.~-
726 19|               Erikre, mintha attól félne; hogy akaratlanul is eljárt a
727 19|                  akart átjönni a hajómra, hogy együtt beszélgessünk, s
728 19|             találtam a hóban, azt hittem, hogy már halott. Mi ketten, a
729 19|           pálinkánk bõven. Nem kérdeztük, hogy ön ki és mi, gondját viseltük
730 19|                  jóért ne érdemelnõk meg, hogy õszinte legyen?~Az irlandi
731 19|                 arczára, s észrevehették, hogy valami névtelen félelem,
732 19|                szállja meg.~- Attól függ, hogy ön mit kérdez tõlem? - felelé
733 19|                 az a titok. Ön jól tudja, hogy mirõl van szó! Lássa, O’
734 19|                    Vezessen engem nyomra, hogy hol találhatnám meg szüleimet?...
735 19|              találna keverni?~- Esküszöm, hogy soha sem teszem meg!...
736 19|                 velem szemben, megigérem, hogy soha e miatt kérdõre nem
737 19|                 Pedig Jones azt mondotta, hogy az Alaskát a rendõrség küldte,
738 19|               Alaskát a rendõrség küldte, hogy engemet elfogjon, s törvény
739 19|                   nagy szüksége van arra, hogy O’Donoghan Patrick hallgasson.~-
740 19|              nagyon is szüksége van arra. Hogy tudta meg ön azt, hogy a
741 19|                    Hogy tudta meg ön azt, hogy a titokba én is bele vagyok
742 19|                  meg a felesége mesélték, hogy ön gyakran emlegette a «
743 19|                 idõ mulva.~- Természetes, hogy nem! Még csak gondolatnak
744 19|                   elsietett a kulacscsal, hogy megtöltse újra.~- Nemsokára
745 19|              lehetetlen? Nem kivánom azt, hogy bûnvallomást tegyen, ha
746 19|                 melynek a révén megtudom, hogy hol keressem hazámat, szüleimet!~-
747 19|                 Ön bizonyára fogja tudni, hogy a Cynthián voltam hajóinas. -
748 19|                bukott.~- Jól cselekedtem, hogy útközben visszatértem, a
749 20|                elfogjuk õt?~- Azt hiszed, hogy lett volna arra elég idõnk? -
750 20|                ember bizvást azt hihette, hogy a két puskaropogásra jött
751 20|          szaladott egy jéghalom tetejére, hogy a tengerre nézhessen. Erik
752 20|                  valójuk volt! Elmondták, hogy mekkora volt a hajón levõknek
753 20|           kétségbeesése, mikor megtudták, hogy a jég-sziget az elõfoktól
754 20|                   az elõfoktól elszakadt! Hogy kiáltozták a neveiket, hogy
755 20|               Hogy kiáltozták a neveiket, hogy igyekeztek nyomukra jutni.
756 20|               nyomban kiadta a parancsot, hogy az úszó jégsziget irányába
757 20|              kilencz óra tájban jelezték, hogy az úszó jégszigethez közelednek,
758 20|                   a kapitány és Hersebom.~Hogy minõ úton sietnek haza,
759 20|                 ha kell. Egyik tervem az, hogy a jég-sziget úszó-hajójává
760 20|            szükségünk; a másik tervem az, hogy a szigeten szerezzük be
761 20|                  Idejök bõven akadt arra, hogy a szigeten fókákra halászszanak.~
762 20|                idején gondoskodott arról, hogy Nowoja-Szemlján túl érve,
763 20|          hallgattak róla az ujságok, mert hogy nagyon hihetetlennek tûnt
764 20|                 szó.~Nem is számítva azt, hogy mindjárt hazaérkezésükkor
765 20|               felett, mert most már tény, hogy az a hirhedt irlandi meghalt.~
766 20|                Noroëban! Vanda elmesélte, hogy minõ aggodalomban töltötték
767 20|                 töltötték el az életüket, hogy minden gondolatuk a messze
768 20|               járó hajó utasainál járt; s hogy milyen kimondhatatlanul
769 20|               soha. Majd lel alkalmat rá, hogy hosszabb idõre ellátogasson
770 20|                 körökben arról beszéltek, hogy Eriket és az Alaska személyzetét
771 20|                Eriket.~Õ legjobban tudta, hogy expedicziójának tulajdonképen
772 20|                  kinálkozó alkalmat arra, hogy mindazt elmondhassa, a mi
773 20|              tudja meg a világ az igazat: hogy a sarktengeren õ tulajdonképen
774 20|                  már megmondja az igazat, hogy a nagy dicsõítésnek valahára
775 20|       dicsõítésnek valahára véget vessen, hogy ne tekintsék õt érdemetlenül
776 20|                leplezetlen õszinteséggel, hogy õt egy szegény noroëi halász
777 20|                   tudták meg New-Yorkban, hogy O’Donoghan Patrick ott volt
778 20|             Cynthián, mikor az elsülyedt; hogy a Véga tudósítója irt errõl
779 20|                elmondott, mert szégyelte, hogy õt a világ hõsként dicsõíti,
780 20|          találkozott.~Nagyon természetes, hogy a midõn az ifjú svéd hajóskapitány
781 20|             látható volt az izgatottsága, hogy a szalonban levõ hölgynek
782 20|                   is elvitte. Nem akarta, hogy azt a dolgot olvassa, még
783 20|                 benyitott apja szobájába, hogy meggyõzõdjék a felõl: vajon
784 21|           megteltek könynyel.~Erik azóta, hogy Stockholmba haza érkezett,
785 21|       dísz-oklevelét abból az alkalomból, hogy a sark-körüli utat, a mely
786 21|            valómból kiforgatott. Ha igaz, hogy önt ezelõtt huszonkét évvel
787 21|               tengerbõl Bergen környékén, hogy a bölcsõ, melyben feküdt,
788 21|               bójén Cynthia név állott; s hogy ez a hajó 1858 október havában
789 21|                  hajótörést szenvedett, s hogy önt fõleg annak a matróznak
790 21|               Mert ha igaz, úgy tudd meg, hogy te az én édes unokám vagy!...
791 21|                 látásra..! Lehetetlenség, hogy ne lennél az én unokám.~
792 21|               volt. Azért jött Amerikába, hogy egy ujonnan felfedezett
793 21|              kikémleljen; számított arra, hogy évekig ott marad. Eljárt
794 21|                özvegy sorára jutva, úgy a hogy rendezte az ügyeit s kicsiny
795 21|              józan elmével arra gondolni, hogy a szegény kis csecsemõ életben
796 21|                egyáltalában nem hihették, hogy tovább juthatott volna az
797 21|                ott is róla.~Mikor láttam, hogy unokámat fel nem lelhetem,
798 21|                   sápadt arczára. Kértem, hogy küldjenek keletre, magammal
799 21|              keletre, magammal vittem õt, hogy feledje az irtózatos multat,
800 21|         tudományos búvárkodásba merültem, hogy szintén feledjek... Hiába
801 21|                  Vajha a sors megengedné, hogy minél elõbb itt ölelhetném
802 21|                 mégis, mintha félt volna, hogy hátha korán örül. És mégis,
803 21|                 zászlóvivõje!~Attól félt, hogy talán mégis csak álmodik.
804 21|           csalódnia. Sietett a doktorhoz, hogy tanácsot kérjen tõle.~A
805 21|            nagyatyádnak.~- De mit?~- Azt, hogy holnap elindulsz, hogy minél
806 21|                    hogy holnap elindulsz, hogy minél elõbb szivedre szorítsd
807 21|                  tehát hat nappal azután, hogy Durrieu a levelét megirta,
808 21|              óvatosan tudtára adtam neki, hogy a hirtelen öröm végzetessé
809 21|            végzetessé ne váljék. Mondtam, hogy az a bizonyos svéd tengerésztiszt,
810 21|             erõmet össze kellett szednem, hogy izgatottságomat leplezzem.
811 21|    izgatottságomat leplezzem. Jól láttam, hogy minden mozdulatomra figyel.
812 21|              volna valamit tõlem. Féltem, hogy baja történhetik. Ma nem
813 21|                megérkezését. Elhatározta, hogy ebéd alatt felvilágosítást
814 21|              apjának titkolózását, tudta, hogy Svédországból táviratot
815 21|              benne. Nem tudta elképzelni, hogy miért titkolózik elõtte
816 21|                  tudnia kell. Alig várja, hogy haza jöjjön. Megkérdezi
817 21|               teljesen arról a reményrõl, hogy fiát megtalálja. Ó az anyai
818 21|            gyermekét a ravatalon s tudja, hogy soha fel nem keltheti síri
819 21|             féltékenyen õrizte a reményt, hogy látni fogja még régóta elvesztett
820 21|            mind-mind megelevenedtek most, hogy átszenvedje ujra a kimondhatatlan
821 21|                   beszélték meg a dolgot, hogy Erik egyelõre Hersebom Erik
822 21|                  Késõbb majd szóba hozza, hogy Noroëban a tengerrõl kifogtak
823 22|              családot. Durrieuné kivánta, hogy eljöjjenek, hogy ismerkedjék
824 22|                 kivánta, hogy eljöjjenek, hogy ismerkedjék meg azzal a
825 22|                  bele kellett nyugodniok, hogy egészen sohasem fog kiderülni,
826 22|                    Mi készthette õt arra, hogy O’Donoghan Patrickot mindenáron
827 22|                 volt elegendõ pénze arra, hogy azt kiaknázza, s így attól
828 22|              kiaknázza, s így attól félt, hogy egészen elesik attól. A
829 22|                    A véletlen úgy akarta, hogy megismerkedett egy Noah
830 22|                  ember vállalkozott arra, hogy a Vandalia nevû petroleum-forrásának
831 22|               alatt nyilatkozni tartozik, hogy megveszi-e vagy nem: ha
832 22|                 esze ágában sem lehetett, hogy a Vandalia forrás igazi
833 22|               Jones aligha nem jól tudta, hogy így fog történni. Elég az
834 22|                  történni. Elég az hozzá, hogy a szerzõdés megvolt, s mikor
835 22|                kaptam a megdöbbentõ hírt, hogy võmet halva találták a bányában.
836 22|               Noah Jones kötelezte magát, hogy tovább folytatván a forrás
837 22|                  Sohasem gyanakodtak reá, hogy neki is része lehetett a
838 22|                   holott szerettem volna, hogy feledje némileg. Hallgattam
839 22|                  doktor.~- Én azt hiszem, hogy ennek a kiderítésén hiába
840 22|                sejthetjük. Annyit tudunk, hogy O’Donoghan Patrick abban
841 22|               tudta leányom nevét, s azt, hogy hova megy: nyomra vezethette
842 22|                 Hanem örökké titok marad, hogy nem vett-e tényleges részt
843 22|                  õ volt-e azzal megbízva, hogy a bojét a tengerre kitaszítsa?
844 22|               gaztettben? Annyi bizonyos, hogy a «bojéra kitett gyermeket»
845 22|                   a ki figyelmeztette õt, hogy baj van, s jó lesz, ha egy
846 22|                   s okmányokkal igazolta, hogy O’Donoghan Patrick meghalt,
847 22|                   oka lehetett neki arra, hogy ezt tegye. Aztán jött a
848 22|                   jött a Véga tudósítása, hogy O’Donoghan Patrick él a
849 22|              egyéb, mint bebizonyítanunk, hogy Durrieu Györgynek a fia.
850 22|                  sejtelme sem volt arról, hogy milyen kegyetlen szavakat
851 22|               szörnyen megbánta eddig is, hogy Erikkel olyan dölyfösen,
852 22|                   nem törõdött vele, most hogy megvetése többé nem fájhatott
853 22|              fájhatott neki. Mióta tudta, hogy nem «talált gyermek», mintha
854 22|                   végén úgy nyilatkozott, hogy Vanda nélkül nem is tudna
855 22|                 beszélni Hersebom gazdát, hogy háznépestül együtt maradjon
856 22|            halászgazda nem volt hajlandó, hogy hazát cséréljen; száz emlék
857 22|                   Azt azonban kikötötték, hogy Erik minden esztendõben
858 22|             anyjával és Vandával Noroëba, hogy Hersebomékat meglátogassa.
859 22|               volt a legédesebb óhajtása, hogy Vandát feleségül vegye;
860 22|               most már nem vitatod többé, hogy Erik irlandi származású?~
861 22|               annyira valószínü, mint az, hogy nemsokára elküldöm neked