Fejezet

 1 2 |         tehát ezért nevezték el Eriknek, nemde?~- Természetesen, -
 2 3 |     Stockholmig vasúton. A mire Eriknek szüksége lesz, azt Stockholmban
 3 4 |       kezet szoritott, s intett Eriknek, hogy jöjjön közelebb.~-
 4 4 |       mondá jóságosan a doktor.~Eriknek nem kellett ezt kétszer
 5 5 | szemében csillogtak... Mert hát Eriknek is nagyon hevesen dobogott
 6 5 |         tudnak engedelmeskedni. Eriknek nem volt több szava. Az
 7 5 |     pihenjen a leány, örvendjen Eriknek...~Hersebom gazda, mint
 8 6 |  tartóztatni könyjeit. Megfogta Eriknek a kezét és szivére szorította...~
 9 6 |       mit irt rólad a levélben!~Eriknek az arcza halott-halvány
10 7 |       ötezer méter magasságban.~Eriknek megeredt az orra vére. Ottó
11 7 |   keresett a szigeten; de azért Eriknek és Ottónak nem volt nyugta.~
12 7 |       Azt persze nem mondta meg Eriknek a jó Malárius, hogy õ már
13 7 |         koronát, kérlek, add át Eriknek. Mondd meg neki, hogy vegyen
14 10|   Legkivált pedig azt nem tudta Eriknek soha megbocsátani, hogy
15 13|   könyveit világszerte ismerik. Eriknek mindjárt elsõ tekintetre
16 13|     csónak egy levelet hozott - Eriknek.~Durrieu, a volt nagykövet
17 15|     hozzá voltak szokva.~Szóval Eriknek be kellett adni a derekát.
18 15|         a hajó árboczai felett.~Eriknek ugyancsak éber figyelemmel
19 17|        nappal ezelõtt járt itt!~Eriknek szívébe markolt a keserûség...
20 17|  kivánsága nem teljesül - mondá Eriknek. - Legokosabb lesz; ha ki-ki
21 21|        elsõ pillantásra feltünt Eriknek.~E. D. betük, körülötte
22 22|         kártérítéssel tartoznak Eriknek mindazért, a mivel õt atyjuk
23 22|        neve, de övéi ezentúl is Eriknek hivták.~Anyjának is, meg