Fejezet

 1 2 |      sejtik maguk, hogy honnan való lehet?~- Hogy tudhatnók,
 2 2 | effélét tegyek... Hiszen hiába való lett volna minden... Isten
 3 2 |       épen ez a mértéken felül való szeretet vakította el magukat,
 4 3 |       olyan nagyon becsmérelni való! Ha nekünk jó, miért ne
 5 4 |  meghatottsága és egymás iránt való gyöngéd szeretete.~A búcsú
 6 4 |     ügyvéd. - Igazán Bergenbõl való vagy?~- Noroëi vagyok, Bergentõl
 7 4 |        kérdés az volna: honnan való ez a fiú? Miképpen kellene
 8 5 |   tanulásban s minden egyébben való bámulatos elõhaladásával.
 9 5 |    parlagon hagyni Isten ellen való vétek.~Vegyék ezt a dolgot
10 10|     oda se neki.~- Invernenbõl való talán? - kérdé a doktor.~
11 10|        hét évi egy fedél alatt való tartózkodás után olyan szemmel
12 11|      Hogy ejtsük módját a vele való találkozásnak? - kérdé végre
13 13|     kérdezte tõle, hogy honnan való?... Erik csodálkozva nézett
14 15|   avagy, ha látjuk, hogy hiába való minden fáradozásunk, egyszerûen
15 15|     zord vidéken; de hát hiába való volt minden fáradsága. Barátai
16 17|         Vádolta önmagát: Hiába való minden, de minden fáradságod!~
17 18|      lett volna semmi csodálni való...~Ámde a mint jobban körülnéztek,
18 19|        tenni akarnám is, hiába való volna, mert húsz évvel ezelõtt
19 20|  expedicziójának tulajdonképen való czélja a maga személyes
20 21|      szintén feledjek... Hiába való volt minden buzgólkodásom,
21 22|       sem volna semmi csodálni való, ha ugyanezt mondanók a