Fejezet

 1 1 |          karját ölelésre tárva ki, így szólalt meg:~- Édes öreg barátom!~-
 2 2 |                  Ugyan, hallgassatok - szólalt meg Erik, mert már megsokalta
 3 2 |               Édes apámnak igaza van - szólalt meg nagy-sokára, - hogy
 4 2 |        vacsorálni, asztalon az étel! - szólalt meg ekkor Kata asszony;
 5 2 |           Bejöhetek, Hersebom gazda? - szólalt meg valaki a sötét pitvarban.~
 6 2 |        barátaim, hogy eltelt az idõ! - szólalt meg ekkor a doktor. - Nem
 7 2 |              illeti vád, jó emberek, - szólalt meg a doktor. - Nekem tûnt
 8 2 |                  Hersebomné asszony, - szólalt meg a doktor - Isten ments,
 9 4 |            utczára.~- Jer, fiacskám, - szólalt meg a doktor az õ csengõ
10 4 |             Nem szóltam egy szót sem - szólalt meg nevetve az ügyvéd, -
11 5 |              hiányát?~- Bizony, fiam - szólalt meg Hersebom gazda - mindennap
12 14|        Mélységes csend állott be. Erik szólalt meg elõször:~- Szegény Marilos
13 15| Behring-szorosba.~- Én is azt hiszem - szólalt meg a doktor.~Malárius bólintott
14 15|           semmit érveid ellen, fiam, - szólalt meg a doktor hosszabb gondolkodás
15 19|                 ha örömét leli benne - szólalt meg O’Donoghan Patrick szemmel
16 22|                 szüleit...~- Úgy van - szólalt meg Durrieuné, s fiának