Rész, Fejezet
1 1, I | meg a szárnyait.~- Megyek, uram.~- Jól figyelj. Az elsõ
2 1, I | az én kedvenceim.~- Igen, uram.~- A második trombitaszóra
3 1, I | volt közöttük.~- Értem, uram.~- Most aztán vigyázz, Gábor.
4 1, II | azt hiszem, föltámadtunk, uram, és a Jozafát völgyében
5 1, II | elõre-hátra).~- De hiszen, uram, sokan vannak, akik látták,
6 1, II | átnyújtván azt Zrínyinek.~- Uram, én nem tudom, mi lett velem.
7 1, II | tessék megnézni Mátyás György uram õkegyelmét, olyan egy darab
8 1, II | és Zrínyi mellé lépett.~- Uram! Mi mégis a másvilágon vagyunk;
9 1, II | vagyunk; lelkek vagyunk uram!~- Mindegy - felelte zordonan
10 1, II | részletekkel, Szecsõdy Máté uram.~Nem is törõdött most Szecsõdy…
11 1, III | Zrínyi Jánost.~Szecsõdy uram megrántotta a Deák Balázs
12 1, III | mi lett?~- Õ boldog volt, uram, és sohase jött vissza Magyarországba,
13 1, III | akartak lovagolni, de a bíró uram rájuk ripakodott:~- Mit
14 1, III | fel: »Igaza van, Sartory uram!«~És nagyon mulattatta,
15 1, III | figyelmes lett Deák Balázs uram a rokonra.~- Ki légyen az
16 1, III | erre derekát Deák Balázs uram, aki egy Zala megyei bocskoros
17 1, III | türelmetlenül Deák Balázs uram -, de kit vert meg?~- Nem
18 1, III | szerényen leesett a Deák Balázs uram álla és elfordult, nem is
19 1, III | sógornõjével, valamint Botor Péter uram mindjárt az elsõ sorban.~
20 1, III | egy darabig Botos Péter uram, de miután látta, hogy a
21 1, III | kellene tenni, kegyelmes uram, elszedni a kardjaikat vagy
22 1, III | István emelkedett fel:~»Uram, uram, gróf Zrínyi Miklós
23 1, III | István emelkedett fel:~»Uram, uram, gróf Zrínyi Miklós tisztelt
24 1, III | Miklós tisztelt barátom uram, szállok hozzád…«~(Zrínyi
25 1, III | mellett mondhatnám azt: „Ön, uram, csak félig hasonlít a mi
26 1, IV | tollnokot; Dandó Ferenc uram az állami méneseknél nyert
27 1, IV | kormánnyal kikötni, méltóságos uram.~A bank különben igen jól
28 1, IV | megtaláltam volna?«~»Mit kíván, uram?« - kérdé õ.~Félig mosolygott,
29 1, VI | ablakán.~- Ez a strófa, uram, egy nagy költőbül való,
30 1, VI | Nem nehéz az, nagyságos uram - jegyzé meg önérzetesen
31 2, VII | csészében. Biztosítom önt, uram, hogy a tea nem volt jobb
32 2, VII | Ott voltam Sadovánál, uram.~- Nos, és mi lett önökkel?~-
33 2, VII | egy ember csak egy ember, uram.~Bobor ezredes az ebéd végén
34 2, VII | részébõl. Még Alapi Gáspár uram is olyan kedvre szottyant,
35 2, VII | mialatt õ, Kinizsi Pál uram módjára, táncolt és bokázott
36 2, VIII| Perényit:~- Mi tetszik, uram?~- Egy fontos dologról szeretnék
37 2, IX | Nincs pénzünk, méltóságos uram. (Gyöngédségbõl használta
38 2, IX | kell számolni, méltóságos uram.~- Az az én dolgom lesz,
39 2, IX | dolgom lesz, Szebeni Mihály uram.~- Ahogy parancsolja, méltóságos
40 2, IX | parancsolja, méltóságos uram.~- Ti pedig, Patacsics és
41 2, IX | árut, punktum! Jó napot uram, egy szót se szóltam, uram.«~
42 2, IX | uram, egy szót se szóltam, uram.«~A közvélemény fészkelõdött,
43 2, X | Itt vannak, kegyelmes uram, a betegek is, a mezei hadak
44 2, X | A Zrínyi-ügy, kegyelmes uram.~- Szamárság! Ez az egész
45 2, X | azt gondolom, kegyelmes uram - mondja Rosenberg Gyula,
46 2, X | vannak a tehenei, kegyelmes uram?~- Köszönöm alássan a szíves
47 2, X | mi lesz vele, kegyelmes uram? Szabadon eresztik?~Darányi
48 2, XI | Bobor ezredeshez utólag: »Uram, én önt a XVI. század törvényei
49 2, XII | zordonabb, és Szecsõdy Máté uram sokat panaszkodik, hogy
50 2, XII | mindig érkezik. Castellanus uram, aki most Botos Péter uram,
51 2, XII | uram, aki most Botos Péter uram, nem gyõzi nyitogatni-csukogatni
52 Fug | meg a szárnyait.~- Megyek, uram.~- Jól figyelj. Az elsõ
53 Fug | az én kedvenceim.~- Igen, uram.~- A második trombitaszóra
54 Fug | volt közöttük.~- Értem, uram.~- Most aztán vigyázz, Gábor.
|