Rész, Fejezet
1 1, II | hogy Szigeten vagyunk. De mégis, mégis… (tûnõdve, zavartan
2 1, II | Szigeten vagyunk. De mégis, mégis… (tûnõdve, zavartan nézegetett
3 1, II | keresztet és ájtatos, de mégis mindent túlharsogó hangon
4 1, II | élénken Basa Péter -, add ide mégis azt a kulacsot, Radován
5 1, II | mellé lépett.~- Uram! Mi mégis a másvilágon vagyunk; lelkek
6 1, II | esküdött, hogy az eleje mégis élõ lény volt, valami irdatlan
7 1, II | mondá Szecsõdy Máté. - Ez mégis a régi világ! Menjünk, vitéz
8 1, II | szenzációra számítva - pedig mégis nagy szenzációt okozott.
9 1, II | birtokos zsidó:~- De bizony, mégis Zrínyi lesz.~A papoknak
10 1, II | alkalom bebizonyítani, hogy mégis van feltámadás.~Mert ha
11 1, II | fogadtak. Jele, hogy a dolog mégis szöget ütött a fejükbe,
12 1, II | ha a részleges feltámadás mégis igaz, és amennyiben esetleg
13 1, III | nagytudományú férfiú, de ez mégis meglep engem, amiket mond.
14 1, III | repesett a térdeimen…~Aztán mégis észrevette, hogy nem illik
15 1, III | emberek nem lehettek a régiek, mégis rájuk ismert; a vidék ellenben
16 1, III | mocsarak kiszáradtak. De mégis. Nini, ez a Kavartyó völgye.
17 1, III | vagy ezren vettek részt, mégis részletesebben kell érintenem -
18 1, IV | fotografíroztattam le elõre.~Nagynehezen mégis felismerték a mentét, és
19 1, IV | közéletben, de azért az mégis közéletünk kimagasló alakja
20 1, IV | Megcsillapodék egy kissé, de mégis keserûen kifakadt:~- Azt,
21 1, IV | fölcsillant a reménye, azt hitte, mégis mi találtuk meg, s kétkedve,
22 1, V | mondogatta Rózer úr -, mégis mindegyiknek lesz még százezer
23 1, V | a derék asszonyság, erre mégis megriadt Rózer úr:~- No,
24 1, V | érzéküket. Féltek tõle és mégis örültek neki, mint egy szokatlan
25 1, VI | természetes, egyszerû és mégis méltóságteljes.~- Jó napot,
26 1, VI | véleményére valamit. És mégis ez a legnagyobb pompa. Nagy
27 2, VII | mozdulatokkal. Oly egyszerû, és mégis látszott rajta a nagy úr,
28 2, VII | csak harmincnégy éves. De mégis ismerik egymást. Ez tény,
29 2, VII | sem értette a magját, de mégis azt a benyomást tette, mint
30 2, VII | délutánnak egyszer csak mégis vége szakadt. Visszakocsiztak
31 2, VII | utcán végigment ingatag, de mégis peckes lépteivel, vihogva
32 2, VIII| a tömérdek tricstracs.~- Mégis furcsa, hogy az asszony
33 2, VIII| útbaigazítani, bár némely dolgokat mégis megtudott: hogy az ezredes
34 2, VIII| egyik lába fából volt - mégis tárgyilagos és önzetlen
35 2, IX | órai jóízű szundikálás után mégis foglalkoztatni kezdte a
36 2, IX | egy tapintatlanság.~Annyit mégis megtett a főkapitány, hogy
37 2, IX | valamit, mert valaminek mégis csak történnie kell a merénylet
38 2, IX | van.~- Az igaz is.~- És mégis féltek a könyvektõl és papirosoktól?~-
39 2, IX | pokol.~Hanem lassan-lassan mégis beadta a derekát, elfogadván
40 2, IX | illúzióban tette, hogy a felesége mégis hû hozzá. Amint tehát távolodott
41 2, IX | végén, úgy hajnal felé, mégis megtörtént az alku, s mire
42 2, IX | és csattogtatta a fogait: mégis hallatlan, hogy ilyen dologról
43 2, IX | bõrében lenni.~Ej, ez már mégis sok! Zrínyi Mór nem szeretne
44 2, X | Zrínyiéket. Oh, a vidéken mégis puhábbak a szívek. És azt
45 2, X | szereti megtalálni. És ha mégis megtalálja, mindjárt beleun:
46 2, X | sapkája alatt, mint Midás, mégis valami fényt kapnak mindnyájan
47 2, X | hogy nagy kitartásával mégis megkapja Daphnét, akit mikor
48 2, X | konstatálják ilyen körülményesen és mégis semmitmondóan, máskor a
49 2, X | tudja - de Harkányi Frigyes mégis tudja. Sõt már beszélt is
50 2, X | nagy megbotránkozással. »Mégis plusquam amit csinálta meg
51 2, XI | pedig valamelyik talán mégis igaz), akkor mindnyájan
52 2, XI | se látott, de a Vatikán mégis agnoszkál.~Molnár János:
|