Rész, Fejezet

 1    1,  IV  |      ismerõsöm jár hozzájuk, egy ezredes.~- Hogy hívják az ezredest?~-
 2    1,  IV  |        ura, egy nyugalmazott vén ezredes, halálra félti.~- Hála istennek! -
 3    1,  V   |          vett Bobor nyugalmazott ezredes szép fiatal nejével; némelykor
 4    1,  V   |    ebédek nagy örömöket. Sõt.~Az ezredes nem volt jó anyagi viszonyok
 5    1,  V   |  megértette azt, mivelhogy Bobor ezredes minduntalan apró kölcsönöket
 6    1,  V   |     Terézia-szerû termetével, az ezredes pedig sokat mutatott uniformisában,
 7    1,  V   |      elsõ baráti kölcsön után az ezredes pertu lett Rózerrel, s ez
 8    1,  V   |        mondhatta vagy írhatta az ezredes: »Rózer, vén cimbora, adj
 9    2,  VII |         Oh, isten hozta!~Maga az ezredes is glédába állott, mintha
10    2,  VII |    nyájasan.~Mire a goromba öreg ezredes boldogan pirult el, s meghajtván
11    2,  VII | megfordult, éppen mire odaért az ezredes, s észrevévén, hogy Juranics
12    2,  VII |      háziasszony, mellette Bobor ezredes, aztán vegyesen tarkítva
13    2,  VII |         csatákban vett ön részt, ezredes?~- Ott voltam Sadovánál,
14    2,  VII |      csak egy ember, uram.~Bobor ezredes az ebéd végén a kávénál
15    2,  VII |         tervét, csak éppen Bobor ezredes ellenkezett, mondván, hogy
16    2,  VII |             Nagyon megtisztelne, ezredes, ha ön se vetne meg egy
17    2,  VII |    világból származó katonát.~Az ezredes hajlongott és mosolygott. (
18    2,  VII |        Ugyan, Károly, Károly!~Az ezredes dühbe jött.~- Engem akarsz
19    2,  VII |         boltokban, ahova az öreg ezredes betévedt vásárolni egyet-mást,
20    2,  VII |        az öreg agancsos!~Maga az ezredes azonban, ha valahol célzást
21    2,  VIII|        meg, hogy otthon van-e az ezredes úr?~- Nincs, elutazott.~-
22    2,  VIII|       itt jártunk tudakozódni az ezredes úr után.~A dolog hetekig
23    2,  VIII|     közbeesvén elseje, miután az ezredes nem jelentkezett a nyugdíjáért,
24    2,  VIII|        napokban, mert »Az eltûnt ezredes« cím alatt megjelent másnap
25    2,  VIII|          asszonyt hagyott itt az ezredes, a kujon reporterek szívesen
26    2,  VIII|   amelyik így kombinált: Az öreg ezredes veszélyes katonai titkokat
27    2,  VIII|          Legelõbb megszerezte az ezredes arcképét, aztán a színtért
28    2,  VIII|         mégis megtudott: hogy az ezredes szûk anyagi körülmények
29    2,  VIII|         kivette zsebébõl az öreg ezredes fényképét és így szólt:~-
30    2,  VIII|             És mit szólt erre az ezredes?~- Elsápadt és káromkodott. - »
31    2,  VIII|       számára ezer forintért. Az ezredes felbõdült, mint egy vadállat
32    2,  VIII|      detektív vagyok, és a Bobor ezredes eltûnését kutatom lapunk
33    2,  VIII|       Meg akarom találni a Bobor ezredes urat. És bizonyos dolgokra
34    2,  VIII|    elmondta az ezredesnek, és az ezredes erre némileg felhevülve,
35    2,  VIII|        tudni, hogy hol van Bobor ezredes?~- Igenis, kérem alássan.~-
36    2,  VIII|         magát bemutassa:~- Bobor ezredes vagyok.~
37    2,  IX  |   hallgat. A legnehezebb lesz az ezredes. Nagyon el van keseredve
38    2,  IX  |          a Bobor-dolgot. Az öreg ezredes bõszen csörtetett be láncaival,
39    2,  IX  |    nyugalmazott császári királyi ezredes vagyok - nyöszörögte az
40    2,  IX  |          Nézze a világ folyását, ezredes úr, okosan. Ha nem kell
41    2,  IX  |           ha piszkálni kezdi.~Az ezredes tehetetlenül hörgött egyet,
42    2,  IX  |            Az alma kerek, kedves ezredes - felelte Patacsics -, és
43    2,  IX  |      ragaszkodására, aminõ Bobor ezredes, hát ne is törõdjék vele.
44    2,  IX  |        érte«, panaszkodott Bobor ezredes, és ki-kicsúszott a száján
45    2,  XI  |    láttam.~Polónyi Géza: A Bobor ezredes láncraveretésérõl se volt
46    2,  XI  |          a karzaton Bobor Károly ezredes Pázmándy Dénes társaságában,
47    2,  XI  |       megsoványodott, megrokkant ezredes éppen most helyezkedett