Rész, Fejezet
1 1, II | csöndesen, mint azelőtt. Éj volt ugyan (mert az éjfél csöndjét
2 1, II | különöset találtam.~- No, ugyan mit?~- Egy kõoroszlán áll
3 1, II | csak kíváncsiságot: hogy ugyan mi lesz ebbõl, mire növi
4 1, II | nemzetségünk is kiveszett. Ugyan, mit akarhat velünk az isten?«~
5 1, II | A dolog természetfölötti ugyan, de a keresztényeknek meg
6 1, III| Olyasfélét talán, hogy »ezért ugyan érdemes volt kirohanni«.~
7 1, III| Piroskára, mert Radovánnak ugyan nincs semmije, de vannak
8 1, III| gyõzte paskolni a kezeiket. »Ugyan hagyjanak békét. Ne izéljenek
9 1, IV | nagyobb gyanúra kapott.~»Ugyan, Mari néni - figyelmeztette
10 1, IV | elkezdtem vele évelõdni:~»És ugyan mit adna nekem, ha megtaláltam
11 1, IV | lapjain élt.«~»És most?«~»Ugyan menjen! - elpirult, a szemeit
12 1, V | vacsorára megenni többet. Hát te ugyan tudsz-e?~- Nem tudok - felelte
13 2, VII| Zrínyi kedélyesen.~- No, ugyan mit? - s az asszony negédesen
14 2, VII| mind schmarn.~Rózeréket ugyan kár volt villanyozni, Dunába
15 2, VII| adom vissza a gyûrûjét.~- Ugyan, adja vissza!~- Adja vissza
16 2, VII| villa és a fejét csóválta.~- Ugyan, Károly, Károly!~Az ezredes
17 2, IX | a szabadság országának. Ugyan, szégyelljétek magatokat!~
18 2, IX | fogságból kiszabadult egyének ugyan nem tettek panaszt a bíróságnál,
19 2, IX | országban! No, ezekre az urakra ugyan nem volt szükségünk, ezeknek
20 2, X | évelõdik az apáttal:~- No, ugyan jó, hogy ezt a kis reakciót
21 2, X | szülte. A levegõ fülledt ugyan és füstös. De mert az istenek
22 2, X | középszerûek. A lapokban ugyan hirdetik õket pártállás
23 2, X | fõképp Erdélytõl függ.~- Ugyan, hagyd el. Az egy foltozó
24 2, XI | Horvátország bánjának.~- Ugyan mit mentegeti? - szólt közbe
25 2, XI | nyújtják elõre a nyakukat! Ugyan kire kíváncsiak a kicsikék?
26 2, XI | nem volnának itt. De facto ugyan itt vannak, de jure azonban
27 2, XI | De ha látta volna is, õ ugyan nem tudná fölismerni. (Derültség.)~
28 2, XII| szigetvári vitézek kezdenek ugyan öregedni, de Zrínyi újakkal
|