Rész, Fejezet

 1    1,  I   |        itt lappanganak. Leírtam egyszer Olay Lajost, hogy õ az,
 2    1,  II  |  világot rázó súlyával a dolgot egyszer mindenkorra.~Egy távirat
 3    1,  III |          a gaz kígyó! Vadászott egyszer nálam Csáktornyán…~Az irigy
 4    1,  III |       magukra. Megkóstolták már egyszer a halált és mégse kellett
 5    1,  IV  |      örökösen vendégségekbe. És egyszer a vendégségek is megszûnnek.
 6    1,  IV  |    figyelmeztette a leány -, ha egyszer azt mondják az urak…«~Mari
 7    1,  IV  |           Bárcsak láthatnám még egyszer.~- Nos, mi lett a vége? -
 8    1,  V   |    csendben, egyszerûségben, ha egyszer az asszonynak föl nem puffad
 9    1,  V   |      nem enged abból, amije már egyszer megvan, s minthogy a harisnya
10    1,  V   |  kiverni a földre, mert Georges egyszer akaratlanul így szólt a
11    1,  V   |    fiacskám, elegáns ebéd.~- Az egyszer úgy van - mondá meleg meggyõzõdéssel
12    1,  V   |    négyszer kell meghívni, hogy egyszer eljöjjön. Nem, ez nem élet,
13    1,  V   |  gondolnák, csak úgy betoppanna egyszer: »Hipp-hopp, itt vagyok,
14    1,  VI  |        mert megundorodott tõle. Egyszer éjjel, azt mondja, hogy-hogynem,
15    1,  VI  |         folytatá Zrínyi -, hogy egyszer, mint a horvát rendek seregeinek
16    2,  VII |        szép vasárnap délutánnak egyszer csak mégis vége szakadt.
17    2,  VIII|        hiába cikk és tárca. Ami egyszer passzió, hát passzió. A
18    2,  VIII|         Úgy van - mert úgy van. Egyszer például minden ember elkezd
19    2,  VIII|      lehetett volna hinni, hogy egyszer fogja magát a természet
20    2,  VIII|       tudja, hova lett a férje. Egyszer reggel kiment a városba,
21    2,  VIII|      amit Perényi Miksa megmond egyszer, az vas; csak amit megír,
22    2,  IX  | számadásokhoz, így nyilatkozott egyszer, de persze csak úgy négyszemközt
23    2,  IX  |        Perjéssy sírján még csak egyszer nõtt fû. Még mindenki emlékszik
24    2,  XI  |  közbekiáltott:~- Én már hoztam egyszer Táncsics Mihályt. Bizony
25    2,  XII |    mozdul. Hej, a török! Ha még egyszer jönne a török. Csakhogy
26    2,  XII |         van felül, hol a másik.~Egyszer aztán egy szép tavaszon
27    2,  XII |   ritkán írt õ maga, de most az egyszer a saját szarkabetûivel válaszolt:~»
28  Fug       |        itt lappanganak. Leírtam egyszer Olay Lajost, hogy ő az,