Rész, Fejezet

 1    1,  II  |          János nyakra-fõre rohant, szinte fellökte Szecsõdyt.~- Lassan
 2    1,  II  |      dolgok miatt az igazság felé, szinte kiszámíthatatlan, hogy hány
 3    1,  II  |         személyazonosságát tagadni szinte lehetetlen. A dolog természetfölötti
 4    1,  II  |        egészen elragadták, úgyhogy szinte a tenyerükön hordták õket;
 5    1,  III |         hanyagul.~Thaly hamarjában szinte megbotránkozott, mikor eszébe
 6    1,  III |        súgta Török Aurélnak:~- Még szinte bámulatosabb az, hogy Thaly
 7    1,  VI  |          nyáron estefelé némelykor szinte megtorlódnak. De õ nem bánta.
 8    1,  VI  |  embertömegbe, hol egy-egy mondás, szinte szikra, égeti, izgatja,
 9    2,  VII |          volna. Rokonszenves volt, szinte ennivaló. Könnyed, fiatalos
10    2,  VII |        ember, sok ismeretlen ember szinte magány. Egyedül bolyongtak
11    2,  VII |          még sohasem látott olyat. Szinte bántotta, hogy csalódott.
12    2,  VIII|            lõni magukat tömegesen, szinte minden ok nélkül. És ez
13    2,  VIII|            aranymûves kirakatából, szinte kedve jött odakiáltani a
14    2,  IX  |           oly rémes dolog ez, hogy szinte hihetetlen. Eleinte legalább
15    2,  IX  |     ellenben a másik oldalon Alapi szinte besüllyedt zsöllyéjébe,
16    2,  X   |           a tömeg között, mogorva, szinte ünnepélyes arccal, mint
17    2,  X   |     véges-végig való meghallgatása szinte egy neme a drága pénzen
18    2,  X   |            mondja Rosenberg Gyula, szinte egyik levele, de egyik rezgésbe
19    2,  XII | lóversenyek, a klubesték vonzották szinte ellenállhatatlan erõvel.