Rész, Fejezet

 1    1,  III |        észrevette, hogy nem illik hozzá ez a nagy gyöngeség, elfordult,
 2    1,  III |          annyi minden van - tette hozzá lekötelezõ mosollyal.~Az
 3    1,  IV  |         teológiai tanulmányokkal, hozzá nem szólhat, s így ama laikusokra
 4    1,  V   |          anyagiakban.~Mert értett hozzá Rózer úr: nemcsak költõi
 5    1,  V   | ragasztotta fel a számot.~Elég az hozzá, hogy mikor az asszonyság
 6    1,  V   |        megszólalt:~- Mit szólanál hozzá, Krisztina, ha egy fogatot
 7    1,  V   | elfelejtene abból valamit, inkább hozzá ad. Nem, az ezredesnét nem
 8    1,  VI  |            hogy sebaj, küldjek el hozzá reggel segédeket, mert az
 9    1,  VI  |            az nem lovag, és nincs hozzá joga többé, hogy fegyverrel
10    2,  VII |           hamiskásan hunyorgattak hozzá.~Mondanom se kell tán, hogy
11    2,  VII |   megpillantotta Bobort, odaszólt hozzá:~- Nagyon megtisztelne,
12    2,  VIII|         aki egy gyémánttût hozott hozzá megbecsülés végett.~- És
13    2,  VIII|        ügybe keverve. Most megyek hozzá a bankba. A felfedezett
14    2,  IX  |        lépés után újra visszatért hozzá és a fülébe súgta bizalmasan:~-
15    2,  IX  |          hogy a felesége mégis hû hozzá. Amint tehát távolodott
16    2,  IX  |   embernek megadta a kölcsönt, ha hozzá fordult, és olyan erõszakos
17  Fug       |         már csak olvasók kellenek hozzá.~ ~