Rész, Fejezet

 1    1,  I  |           különös, a téma ölel fel annyi anyagot, hogy okvetlenül
 2    1,  II |     támasztá számunkra e hidat«, s annyi csoda között, valóban, ez
 3    1,  II |          milyen nehezen jöttek rá.~Annyi bizonyosra vehetõ a Pester
 4    1,  III|         volna lóháton. Hol vennénk annyi hátaslovat?~Maga Zrínyi
 5    1,  III|         bölények is vannak. Hiszen annyi minden van - tette hozzá
 6    1,  III| szabadsághoz jutnak. Hát még mikor annyi látni- és tapasztalnivaló
 7    1,  V  |           hollandus vállalkozónak.~Annyi pénzük volt így is, hogy
 8    1,  VI |         fenn, de a kártya az éppen annyi, és ha most már méltóságod
 9    1,  VI |      megtorlódnak. De õ nem bánta. Annyi csuda tárult eléje a kirakatokban,
10    1,  VI |         Egyetlen könnyed vágással, annyi grace-szal, mint mikor egy
11    2,  IX |        találkozott Monte-Carlóban, annyi pénze volt, mint a polyva. »
12    2,  X  |            ez a nemzet viseltessék annyi kegyelettel a saját történelme
13    2,  X  |         bajnokának tekinté õt, aki annyi pogányt leaprított. Bizony
14    2,  XI |      képviselõk: ezalatt éppen jut annyi ideje, hogy futó pillantást
15    2,  XI |       Várták Bánffyt. De hol lehet annyi sokáig? Az utcáról behallatszott
16    2,  XI |           Solymossy Esztert, mikor annyi bajunk volt vele? Pedig
17  Fug      |           különös, a téma ölel fel annyi anyagot, hogy okvetetlenül