Rész, Fejezet

 1    1,  II |       ostobaság! Tudnak is a lovak oly sebesen futni! De hátha
 2    1,  III|             csipkedték, bizony még oly helyen is a ruhán keresztül,
 3    1,  V  |          bútorok közé nem lehetett oly elõkelõ személyeket hívni -
 4    1,  V  |     ezredesnét lehetetlen pótolni. Oly szép, oly elõkelõ és kápráztató (
 5    1,  V  |      lehetetlen pótolni. Oly szép, oly elõkelõ és kápráztató (Anna
 6    2,  VII|            fiatalos mozdulatokkal. Oly egyszerû, és mégis látszott
 7    2,  VII|           De nem emlékszem, uraim. Oly rossz memóriám van. Tele
 8    2,  VII|         otthon maradtak dominózni.~Oly õrült kavargás, dübörgés,
 9    2,  VII|            voltak - de ez nem ment oly simán. Az ezredesnek új
10    2,  IX |    küldenétek.~Sohase érezte magát oly levertnek, tehetetlennek,
11    2,  IX |        adjatok neki havi fizetést, oly föltétellel, hogy addig
12    2,  IX |   fellázították a közvéleményt. De oly rémes dolog ez, hogy szinte
13    2,  X  |          ama mulatságoknak, melyek oly drága pénzen vásároltatnak.~
14    2,  X  |           ezelõtt feltámadott, egy oly társadalomba jutott, melynek
15    2,  XI | legtündöklõbb, legnemesebb erények oly szokásokkal is hibákkal,
16  Sze      |    munkámban, mely többé nem lehet oly friss, mint aminõ volt,