Rész, Fejezet

 1    1,  II |           vagyunk?~A régi roncsolt vár se volt ott, amelyből az
 2    1,  II |        aranyat tett a zsebébe és a vár kulcsait. Megtapogatta magát.
 3    1,  II |          Hiszen a hídon voltunk… a vár égett. Az ágyú bömbölt…
 4    1,  II |    egyszerre? Se vér, se halott. A vár se ég. Füstszag nem érzik
 5    1,  III| székesfõváros lázban van. Vendéget vár. Ah, az mindig nagy dolog,
 6    1,  III|        dolog, ha Budapest vendéget vár. És mindig egy kaptára történik.
 7    1,  III|         mindig ugyanaz az egy sors vár. Lakás van számára véve
 8    1,  IV |        ameddig meleg. És végre, ha vár nincs az ostromhoz, az asszony
 9    2,  VII|           csak mindég megérzi, hol vár rá a legnagyobb veszedelem.~
10    2,  VII|          alatt.~De még sok esemény vár ránk, nem idõzhetünk bõven
11    2,  X  |          közönségesen siralmas. Ha vár is rájuk valami jövendõ,
12    2,  XII|         Így parancsolá a király.~A vár szebb, mint Sziget volt.
13    2,  XII|       ébredeztek. Mit ér ez a nagy vár, ez a sok levente, ha ki
14    2,  XII|           kirohannak, megnyitván a vár kapuit.~Mind kemény vitézek
15    2,  XII|          ember az orosz seregen, a vár becsukott kapuin, a palotatermek