Rész, Fejezet

 1    1,  IV  |    katonaasszony vagyok: Bobor ezredesné, s most már nem sajnálom
 2    1,  V   |  második nagyobb kölcsönnél az ezredesné lett pertu Rózernéval, ami
 3    1,  V   |       ekképp nyilatkozott - az ezredesné füle hallatára:~- Vigye
 4    2,  VII |     minden ajkon. A szép Bobor ezredesné halkan felsikoltott, forró
 5    2,  VII |        jut ide? - kérdé a szép ezredesné és szeme, arca szikrázott,
 6    2,  VII |      zsivány - incselkedett az ezredesné, a narancsszín kesztyûivel
 7    2,  VII |     foglaltak. Az asztalfõn az ezredesné ült, jobbfelõl mellette
 8    2,  VII |        a Zsófi közé került.~Az ezredesné piciny lába mindjárt a leves
 9    2,  VII | vízkévéjében, kimelegítette az ezredesné arcát, olyan színe lett,
10    2,  VII |    bolyongtak Zrínyi és a szép ezredesné, Juranics és a kis Anna.
11    2,  VII |    mindnyájan eljártak. Sõt az ezredesné ott néha egyedül is megjelent.
12    2,  VIII|    bajtársai felkeresték, s az ezredesné kinyilatkoztatta, hogy nem
13    2,  VIII|   semmit.~- Hát mit gondol?~Az ezredesné vállat vont.~- Fogalmam
14    2,  VIII|    harmadfél hasábot kérek. Az ezredesné leleplezve. Óriási szenzáció.
15    2,  VIII|        úr nagy gavallér, és az ezredesné gyönyörû asszony, bizonyisten