Rész, Fejezet

 1    1,  II  |        az, hogy az elmúlt estén csakugyan mintegy kétszáz magyar díszruhába
 2    1,  II  |    kétség ahhoz, hogy a vitézek csakugyan zerinvári gróf Zrínyi Miklós
 3    1,  II  |      hát ez félig sem tréfa. Ha csakugyan kezdenek föltámadni az õsapák,
 4    1,  IV  |   barátjai -, majd megpuhul.~És csakugyan nem telt bele két hét -
 5    1,  V   |         voltak náluk, amelyeken csakugyan részt vett Bobor nyugalmazott
 6    1,  VI  |      tenni tehát, hogy Alapinak csakugyan nem volt tudomása a hírlapi
 7    1,  VI  |        az valóság is lehetne?~- Csakugyan megfoghatatlan: ha így van,
 8    1,  VI  | másnapra halasztott tárgyalásán csakugyan használt az argumentum.
 9    2,  VII |          Wlada kötélnek állt és csakugyan nyélbe ütötte a kocsikázás
10    2,  VII |        én bogaraimmal! Most már csakugyan nem adom vissza a gyûrûjét.~-
11    2,  VIII|       valamennyi.~Perényi Miksa csakugyan hozzájuk igyekezett; villámhirtelen
12    2,  IX  |        híveit, és azok reggelre csakugyan eligazítottak mindent; az
13    2,  X   |         be a pápa.~- A karzaton csakugyan ott van Boborné.~- Ohó,
14    2,  XII |   vagytok!«~Csalóka képzelõdés. Csakugyan játszik a bástyákon két