Rész, Fejezet

 1    1,  II |       emberiségnek.«~A bizottságba Thaly Kálmánt, Czobor Bélát, dr.
 2    1,  II |         Nem kell Korányi! - kiáltá Thaly, nagy õszbeborult üstökét
 3    1,  III|         nem tartja korhûnek.~Midõn Thaly Kálmánt bemutatták Zrínyinek,
 4    1,  III|          kérdezte Zrínyi hanyagul.~Thaly hamarjában szinte megbotránkozott,
 5    1,  III|       hanem a császáriak - felelte Thaly.~- Ne mondja! - kiáltott
 6    1,  III|    császáriak - tüzelte, irritálta Thaly (mert ki tudja, mire lehet
 7    1,  III| fokozottabb figyelemmel csüngött a Thaly ajkain.~- Kegyelmed, úgy
 8    1,  III|       szinte bámulatosabb az, hogy Thaly tudja ezeket, mintsem az,
 9    1,  III|           azt! Itt már véget ért a Thaly tudománya. Csak nagy nemzetségfákról
10    1,  III|            jár, már nem jó katona.~Thaly elõhozta, hogy éppen katonai
11    2,  X  |            más kornak a szülöttje.~Thaly Kálmán: Mindig erõszakos
12    2,  X  |       Lajos: Nem volt kóser ember.~Thaly Kálmán: Már az is rossz
13    2,  XI |           mentegeti? - szólt közbe Thaly - hiszen nem a maga ellenjegyzésével