Rész, Fejezet

 1    1,  II  | Joannes Vinnyói égnek emelé a szemeit, mondván: »Isten támasztá
 2    1,  III |      Istvánffy Pál behunyta a szemeit, de a nap verõfényétõl ametiszt
 3    1,  IV  |     örök nyugalomra hunyja be szemeit, tiszta birtokot hagy az
 4    1,  IV  |   Ugyan menjen! - elpirult, a szemeit lesütötte. - Hát mit mondjak?«~
 5    1,  V   |       hallgass… - és lesüté a szemeit szégyenlõsen, a tenyerét
 6    1,  V   |   asszony fájdalmasan emeli a szemeit ég felé.~Bibithy képviselõt
 7    1,  VI  |      dadogta Alapi s apró kék szemeit álmodozva, meredten szegzé
 8    2,  VII |        És hamisan lesütötte a szemeit.~- Hiszen mondanám én -
 9    2,  VII |    maga után.~Anna lehunyta a szemeit, hosszú pillái mint selyemrojtok
10    2,  VIII| katonatiszt rám meresztette a szemeit és összeszidott: »Maga egy
11    2,  X   |   Vulkán ravaszul hunyja be a szemeit és tiltakozik:~- A szelence
12    2,  XII |   parlamenternek bekötötték a szemeit és Zrínyi elé vezették.