Rész, Fejezet
1 1, II | kardjával, úgy, amint kirohant, s nehéz köd borult az agyvelejére.
2 1, II | Óváros védelmében elhaltakat s gyûjtené õket maga köré,
3 1, II | áll odaát egy oszlopon, s alája olyasvalami van írva: »
4 1, II | éppen ott termett kapóra s meglátván régebben elesett
5 1, II | támasztá számunkra e hidat«, s annyi csoda között, valóban,
6 1, II | másik a szájnál nyúlt ki, s égett és füstölgött.~- Ne
7 1, II | a másik azt vette észre, s hüledezve hallgatták a tömérdek
8 1, II | bíboros leple elõre csúszott, s az éj barna folyadékja közé
9 1, II | látsz még ma.~A délután s az est folyamán különös
10 1, II | okozati összefüggés van, s közel fekszik az a föltevés,
11 1, II | délelõtt érkezett Budapestre, s színrõl-színre látta az
12 1, II | De ki gyõzné fantáziával? S mekkora szárnyakat kellene
13 1, II | nem történt.~Mégpedig - s ebben egyöntetû volt a riporterek
14 1, II | sírok nyitva találtattak, s azonfelül is gróf Zrínyi
15 1, II | papok és a szent könyvek, s e hazugságokat mindnyájan
16 1, II | Dombóvárhoz közel fekvõ kastélyát, s azt fényes nappal ostrom
17 1, II | rendesen, vadászaton volt, s nem intézkedett. És szerencsére -
18 1, II | tõkét csináltak az esetbõl, s méltán. Gyámoltalanság lett
19 1, II | volna ki nem használni… S azonfelül ráérdemelt egy
20 1, II | egyenlõséget, szabadelvûséget, s ha mutatkozik a két szép
21 1, II | társadalmat felkavarta, s átment a külföldre is. Az
22 1, II | szcenírozta a szocializmus ellen.~S tényleg gondolkozóba estek
23 1, II | tulajdonhoz ragaszkodni.~S míg forrt a kérdés, tarkán
24 1, II | szöget ütött a fejükbe, s azon eshetõségre számítva,
25 1, II | vette a dombóvári rejtélyt, s hosszas tanácskozás után
26 1, II | meggyõzte a konok történészeket, s szó nélkül vállalták a nagy
27 1, II | feltámadásáról kiadott, s melyben ezen részleges feltámadás,
28 1, II | hangosan dobog az örömtõl, s megnyugtató érzés tölt el,
29 1, II | kimondhatatlan tárgya volt, s a miniszterségem óta megjelent
30 1, III | a fogadtatás pompájában, s Budapest minden harangját
31 1, III | hogyan kínozták börtönben s vitték az õrületbe még késõbb
32 1, III | mely meghívta Zrínyiéket, s meg volt bízva, hogy különvonaton
33 1, III | engedtek udvariasságból, s az egész tábor felcihelõdött
34 1, III | való, de õ maga is régi, s mindent összevéve, szerencse
35 1, III | Radován a keresztlevelet? S hogy fogja mondani a menyasszony: »
36 1, III | megbotránkozással röffentek össze, s Tenczer Pál azt súgta Máttyus
37 1, III | nyugtalanul tekintett rá, s pátosszal jegyzé meg:~-
38 1, III | király nem oszt birtokokat s nem ütteti le az alattvalók
39 1, III | selyemkendõ volt csavarva, s igen gyakran nyúlt a burnótos
40 1, III | beszélt, tõle kérdezõsködött, s feleletei néhányszor megmosolyogtatták.
41 1, III | vasúti sínt akarta kiemelni, s aki egy ültõhelyében szokott
42 1, III | éppen füttyentett a gõzgép, s Kelenföldrõl a Gellért felé
43 1, III | famíliának volt valamikor tagja, s úrias orrhangon fennen kezdte
44 1, III | bátorságot kell ünnepelni. S ha errõl van szó, akkor
45 1, III | egész a József körútig; s átkanyarodva a körútra,
46 1, III | egyszer-kétszer ásított, s valóban nem értette, kivált
47 1, III | figyelemmel nézték a szép termet, s meg voltak lepetve, mikor
48 1, III | ördögösen az egyik fala, s belül egy más mezõ tárult
49 1, III | magyar király toppant be, s mindenféle bakugrások között
50 1, III | bírom tovább nézni.~Felkelt s otthagyta utána igazodó
51 1, III | számukra kijelölt bérkocsikon, s ott megvacsorálván, némelyek
52 1, III | lefeküsznek a város lakosai, s nem csoportosulnak össze,
53 1, III | és kibeszélgetik magukat.~S úgy is lett, nekiindultak
54 1, III | keresztet vetve félreugrott, s roppant csodálkozék a sarki
55 1, III | síri csendben, nesztelenül, s látta, hogy semmi baja se
56 1, III | is sok idõt vesz igénybe, s mikor ennek vége lesz, átveszik
57 1, III | elábrándoztam nagy tetteiden, s tettvágy buzogtatta ifjonti
58 1, III | Miket beszélnek ezek, s miket tettem én? Milyen
59 1, IV | tanulmányokkal, hozzá nem szólhat, s így ama laikusokra nézve,
60 1, IV | is gróf, mert csak comes, s a comes nem volt örökölhetõ
61 1, IV | tényleg Szigetvárott esett el, s hûlt maradványai ott lettek
62 1, IV | fejét ugyanekkor levágták, s Szokoli Mohamed elküldte
63 1, IV | tennie. A haza adósuk nekik, s a közvélemény szívesen veszi,
64 1, IV | Zrínyi közellépett, nézte, s elgondolta, hogy az õ kis
65 1, IV | Reggelig megveszi a hideg.~S ezzel egyet gondolt, lekanyarította
66 1, IV | lehetett már abbahagyni; s intézkedés történt, hogy
67 1, IV | csinos összeghez jutottak, s az európai viselettel, melyet
68 1, IV | Az idea tetszetõs volt, s éppen arról a tõrõl rügyezett
69 1, IV | életbiztosítással köt össze, s ezt a biztosítást a fél
70 1, IV | típus. Más országban ritka, s itt buján terem, mint a
71 1, IV | igazi magyar találmány, s legalább is sikerült annyira,
72 1, IV | és a csillogó ékszereket, s egy szép napon maga állt
73 1, IV | már gyorsan megalakult, s az igazgatóságba bekerült
74 1, IV | jövõt jósolt a közönség, s a részvényeket, melyeket
75 1, IV | Eljártak megbízatásukban, s a következõ nap referáltak
76 1, IV | koponyájában nagy ész lakott, s azonfelül rokoni kötelék
77 1, IV | mégis mi találtuk meg, s kétkedve, fürkészõn nézett
78 1, IV | a révén megismerkedtünk, s a hölgyek (ahogy most nevezik
79 1, IV | én vagyok Zrínyi Miklós, s ez itt Juranics Lõrinc hadnagy.«~»
80 1, IV | vagyok: Bobor ezredesné, s most már nem sajnálom a
81 1, IV | elõre mentünk a gyalogúton, s a dolog egészen ennyiben
82 1, IV | Radován bólintott fejével s olvasta fennhangon a következõket:~
83 1, V | háromszázezer forintot szereztek, s ekkor így szólt Rózer János:~-
84 1, V | Kriska igent bólintott, s Rózerék eladván vendéglõjüket
85 1, V | Rózerék szemrehányását, s ilyenformán szólhatott magában:~»
86 1, V | Kilenc gyerek volt már, s mind virgonc, eleven, mint
87 1, V | Hazaiba és egyéb takarékokba, s a kamatokból kivettek annyit,
88 1, V | burnótszelencét is hordott magával, s néha elvitte feleségét a
89 1, V | amije már egyszer megvan, s minthogy a harisnya tényleg
90 1, V | meglapulni az õ tekintete elõtt, s a kinyitott ablakon valami
91 1, V | két szép almásszürkével, s a következõ vasárnap Georges-zsal
92 1, V | eladósodott ember, de képviselõ. S egy képviselõ, egy igazi,
93 1, V | meggyõzõdéssel Rózer mama. - S milyen párti?~- Fájdalom,
94 1, V | kellett rendelni Bécsbõl, s e fényes holmit nem lehetett
95 1, V | csinálni a bérlakásokból, s mindehhez sok idõ kellett,
96 1, V | gyermekek keresztszülõibõl s azok családjaiból kerültek
97 1, V | fejét csóválta a látottakon s gúnyos megjegyzéseket gyártott
98 1, V | jó anyagi viszonyok közt s igen gyakran szerette mondogatni,
99 1, V | szeretett kérni ismerõseitõl, s azokat soha vissza nem adta.~
100 1, V | ezredes pertu lett Rózerrel, s ez Rózernak jól esett; de
101 1, V | Boborék részérõl olyan bensõ s különös viszonyt pecsételt
102 1, V | Rózer János, inkább meghal. S az ezredesnét lehetetlen
103 1, V | sokat tud, sokat hallott, s nem hogy elfelejtene abból
104 1, V | úr sokszor jõ indulatba s ilyenkor fel-alá száguldva
105 1, V | és királyi kamarás lett s egy legközelebbi vasárnapon
106 1, V | számára sincs elegendõ ideje, s valahol nagy társaságban
107 1, V | Rózerünk kebelbarátja« s még több efféle csípõs,
108 1, V | mint a megsebzett vad, s fogcsikorgatva átkozódott
109 1, V | nagyobbat lépett a fantáziája, s besurrant a fényes hercegi
110 1, V | országbírák, bíbornokok, s mindenikrõl egy legenda
111 1, V | egész a királyi trónusig s el-elmerengett a káprázatos
112 1, VI | Kun László király volt s mégse restellte az efféléket.~-
113 1, VI | Radován diák vette a kalapját s eltávozott az üzenettel
114 1, VI | foglalkoztatta most a közvéleményt, s a becsületbíróság mai tárgyalása
115 1, VI | ment, elcsúszott akkor, s a nagy nemzeti lelkesedésben
116 1, VI | krónikákat, történelmeket s bújták nagy mohósággal,
117 1, VI | visszavonták ideiglenesen, s miután Perjéssy is beleegyezett,
118 1, VI | látjuk, késõn érkezett, s sietve ment a tárgyalóterembe,
119 1, VI | urak - szólt az elnök -, s vegyük elõször az elsõ elintézetlen
120 1, VI | csalónak nevezik Alapit.~S ezzel felolvasta az újságlapból
121 1, VI | Az elnök elmosolyodott s kinyitotta a legfelül álló
122 1, VI | unokaöcsém, nyílt szellemû ember, s csak szólt volna nekem.
123 1, VI | kíváncsi alakjai.~- Was gibt’s denn?~Különféleképpen tárgyalták
124 1, VI | mert ma volt itt elõször, s mohón kérdezõsködött mindenrõl.~-
125 1, VI | ért, a franciskánusokhoz s úgy él ott, saját bevallása
126 1, VI | Megtanult azóta kártyázni, s ha megunja magát a franciskánusoknál,
127 1, VI | fölékesítve az én szövegemben s élvezhetővé téve a zsenge
128 1, VI | volt, izgatottan, haragosan s ügyet sem vetve a várkáplánra,
129 1, VI | Nem tudom - dadogta Alapi s apró kék szemeit álmodozva,
130 1, VI | kinevetnek, ha elõhozakodom vele. S aztán nem támadtunk-e fel
131 1, VI | a török kezébe kerültem, s felgyógyulásom után kiváltottak
132 1, VI | nem volna az lehetetlen? S ami lehetetlen, az nem diffamáló.
133 1, VI | Alapi abnormis személy. S ha abnormis, nem lehetnek
134 1, VI | bõrébõl ugrott ki örömében, s vitte haza nagy sebbel-lobbal
135 1, VI | igazságot, mert õk bírák, s oda argumentáltak, felhozván
136 1, VI | argumentumainak adott igazat, s meghozatott a határozat,
137 1, VI | egészséges szabólegény. (Kricsi’s Worte.) Ah, a Perjéssy,
138 1, VI | egy miskaság! (Auch Kricsi’s Witz.) Mondieu, milyen rekord!
139 1, VI | karcolással.~A felek kiálltak, s Alapi csak játszott egy
140 1, VI | a szeme pedig kifutott, s az irtózatos vágás, el nem
141 1, VI | élõrózsák a mûvirágok között, s sóhajtozva emlegették:~-
142 1, VI | Gyula hozta meg a hírt, s ott mindjárt azt kezdték
143 1, VI | mit hagyott itt a halott; s minthogy nem volt egyéb,
144 1, VI | is nagyítóüveget visel, s ha hirtelen visz el valakit,
145 1, VI | megrezegteti egy fájó gondolat, s egy kis keserûség támad
146 1, VI | borította el a koporsót, s óriási tömeg kísérte ki
147 1, VI | púppal több púp van a földön, s egy evõvel kevesebb itt
148 2, VII | ott horgonyzó hajókról, s ezek közé ausztráliai kókuszdiót
149 2, VII | ijedten kapott a frizurájához, s mint valamikor hajadon korában,
150 2, VII | elõre, mint egy uszkár, s nagy szemöldeit jelentõségteljesen
151 2, VII | szép fiatalember, Juranics, s maga is hallotta a Rózer
152 2, VII | pedig nem is volt poros, s úgy vitte Zrínyinek, hogy
153 2, VII | ezredes boldogan pirult el, s meghajtván fejét, nagynehezen
154 2, VII | egyenesen a feleségéhez tart, s mint régi ismerõsök kezdenek
155 2, VII | kedélyesen.~- No, ugyan mit? - s az asszony negédesen vetette
156 2, VII | mire odaért az ezredes, s észrevévén, hogy Juranics
157 2, VII | odalépett Rózer Annához s megcsipkedte arcát, öreg
158 2, VII | tartja a legkülönb embernek, s aki ezt kétségbe meri vonni,
159 2, VII | két egyenlõ darabra vágja. S ezzel szétnézett vérbeborult
160 2, VII | a Juranics hangja által, s elfogván a sürgõ-forgó Rózeréket,
161 2, VII | nagy talentum az ilyenekre.~S ezzel kinyitván a szalonajtót,
162 2, VII | a zsebemben két poharat, s künn, az isten szabad ege
163 2, VII | akadály, kocsikat hozattak, s egész karaván indult útnak.
164 2, VII | most már akár megihatja), s mint aki minden dolgát jól
165 2, VII | ott Zrínyi elbúcsúzott s egy revans-ebédre hívta
166 2, VII | ördögbe is, forognia kell. S ami a Harruckernekkel megtörtént,
167 2, VII | waffenrockra volt szüksége s következésképp új kölcsönre.~-
168 2, VII | különös gyanú keletkezett, s az utcabeli boltokban, ahova
169 2, VII | összemosolyogtak a háta mögött, s mikor az utcán végigment
170 2, VII | Zrínyi sûrû látogatásaira s pajzánul hozzátették: »Jó
171 2, VII | nem tud már ostromolni. S itt van a kutya eltemetve.
172 2, VII | azt csinálja, amit tud (s itt a saját mellére ütött),
173 2, VII | Boborné a nászasszony, s az egész szigetvári õrség
174 2, VIII| összevész mindenki mindenkivel, s amerre a szem lát, mindenütt
175 2, VIII| gesztusok közt az utcán. S az emberek felismerik az
176 2, VIII| a bajtársai felkeresték, s az ezredesné kinyilatkoztatta,
177 2, VIII| városba, semmit se szólt, s nem jött haza ebédre; azóta
178 2, VIII| különbözõképp kiszínezve, s azontúl nem volt nyugta
179 2, VIII| elõfordulhat csoportokban, s a ragályosság szimptómáinak
180 2, VIII| tudományosan a kérdést, s mivelhogy egy hódító szép
181 2, VIII| szívesen idõztek e témánál, s igyekeztek azt minden oldalról
182 2, VIII| mohón falta be a híreket, s a klubokban és szalonokban
183 2, VIII| maradtunk messze éjfél utánig, s én egész tizenegy óráig
184 2, VIII| vágyott valami kitüntetésre, s most gróf Zrínyi Miklós
185 2, VIII| felvilágosítást adott a szép asszony - s ez nem több a semminél.
186 2, VIII| urak semmit sem tudnak.~S amit Perényi Miksa megmond
187 2, VIII| pediglen ki van köszörülve, s hajlékony, mint a legfinomabb
188 2, VIII| minthogy rossz volt a kövezet, s hozzáképzelte, hogy az õ
189 2, VIII| Perényi beleült a kocsiba, s kisvártatva a kijelölt háznál
190 2, VIII| különféle gyermekjátékokból s köröskörül cipészek, aranymûvesek,
191 2, VIII| Ide jár szegény feje.~S kezével egy zálogházas boltra
192 2, VIII| diadalmas mosoly jelent meg, s amint egész alakja visszatükrözõdött
193 2, VIII| kubaszivart adott a vén katonának s aztán benyitott a zálogos
194 2, VIII| reporterfejedelem áll maga elõtt, s a hatalmas »Pesti Gúnár«
195 2, VIII| reszketnek a miniszterek. S maga, egy közönséges pondró,
196 2, VIII| tárgyait. Mert pontos ember s a hónap elsején rendesen
197 2, VIII| felismerni a tárgyakat, s csak valami alaktalan tárgy
198 2, IX | megteszi a szükséges lépéseket, s ezzel el hagyván távozni
199 2, IX | azok a »szükséges lépések«, s ledőlt a délutáni sziesztáját
200 2, IX | lakását az Aradi utcában s egy József körúti palota
201 2, IX | ő maga beszél Zrínyivel.~S mielőtt este a klubba ment
202 2, IX | kitalálni.~Intett a kezével, s egyszerre megindultak némán,
203 2, IX | félvállról vette a dolgot, s gyanakodva fürkészte a miniszterek
204 2, IX | mindenkinek egyenlõ joga van, s mindenkié meg legyen teljes
205 2, IX | respektálni: a királyt, s már az is kényelmetlen volt,
206 2, IX | bárányok a király aklában s a többi. Úgy bizony, kapitány
207 2, IX | jót akar a Náci bácsi - s egy kedves mosollyal otthagyta
208 2, IX | köszöntötték, amerre átment, s aztán azon kezdtek tanakodni
209 2, IX | De azért összegyûltek, s Zrínyi körülményesen elõadta
210 2, IX | elõadta a dolgok mibenlétét s a kormány kívánságát, mire
211 2, IX | tölthetett a rettenetes helyen, s mikor azt kérdezték tõle,
212 2, IX | hallgatok - sóhajtá végre, s nagy izzadságcsöppek verõdtek
213 2, IX | kiáltá vidáman Patacsics, s úgy megfogá a kezét, hogy
214 2, IX | lesz, szabadsága is lesz.~S erre átvette a szót Szebeni
215 2, IX | módon kellett kikészíteni. S mikor az egyik oldalon fölépítették
216 2, IX | elleni bosszúra szomjazott. S ez egy olyan megmérhetetlen
217 2, IX | mégis megtörtént az alku, s mire délben fölébredt Zrínyi,
218 2, IX | elutazott Olaszországba s megindította a válópert,
219 2, IX | Párizsból hozatta a ruháit, s négy frájla szolgált a teste
220 2, IX | a Nádor utcai kaszinóban s a börzén.~- Furcsa vége
221 2, IX | boszorkányhoz kerülhetett a guzsaly s förtelmes nyálával nedvesíti
222 2, IX | nézte, mint a pozdorját, s a legnagyobb könnyûvérûséggel
223 2, IX | másik papír, amit kivett, s amiért mindenféle szükségleteit
224 2, IX | visszavonja a válópört s követeli a feleségét. A
225 2, IX | Igen, igen, elejét veszem.~S amint kitûzték végre a közgyûlés
226 2, IX | tûnt neki akkor a dolog, s éppen nem vont le más következtetéseket,
227 2, IX | mogorván szegezte le fejét s nagy ökleivel az asztalra
228 2, IX | besüllyedt zsöllyéjébe, s apró szemei gúnyosan kémlelték
229 2, IX | részvényeseknek éltek azok, s mint a gonosz manók, faunok
230 2, IX | csak villanyozta az ipsét, s mint egykor a vakmerõ Ikarus,
231 2, IX | a zabolázatlan orgiáit - s ekkor elkapatva a felhangzó
232 2, IX | Óriási zaj keletkezett erre s egy õrült káosz. Mint a
233 2, IX | ajtókijáratokhoz törekedtek, s ha sebesülten is, igyekeztek
234 2, IX | kiruházta, betanította, s mindezt titokban. Mocskolták
235 2, X | rokonszenv Zrínyiék mellett, s egy nap mintha kilépett
236 2, X | Minden zug érdekes itt. S még az apró kis alakok is,
237 2, X | kilép odújából Szilágyi, s követve a jegyzõktõl és
238 2, X | semmitmondóan, máskor a jókedvét. S ez is egy neme ama mulatságoknak,
239 2, X | pénzen vett mulatságnak, s úgyszólván a magas beléptidíj
240 2, X | egy hétig voltam oda, s immár ostobaságok történnek.
241 2, X | Nem. Doktor Rosenberg. (S aztán újra Széll Kálmán
242 2, X | Darányi összevonja a vállait s jobb keze két ujját a szájára
243 2, X | kelõ Andrássy grófok is. S bizonyos üdeség oson be
244 2, X | folyosó alakjai berohannak, s üres és csöndes lesz kívül
245 2, X | letartóztatások történtek, s bizonyára ezen nagyfokú
246 2, X | egyik oldala, tisztelt Ház, s ezen észjogi elvek és filozófiai
247 2, X | de már azóta elhalálozott s következésképp feloszlott
248 2, X | tudomásul venni.~Bánffy leült, s mozogni kezdett az egész
249 2, X | rajongott érte, a kereszténység, s illetve a katolicizmus bajnokának
250 2, X | Zrínyi is csak egy mameluk, s ha vétett a törvények ellen,
251 2, X | nagy agitációt fejtett ki, s tele volt panasszal, puskaporral:~-
252 2, X | végigsiklott a Ház vidékein, s szemkarikái kitágultak.
253 2, X | Csáky Albin, az Andrássyak s a szürke mamelukok közül
254 2, XI | tetszett megbokrosodni. S az évtizedek alatt összetömörült
255 2, XI | felvillanyozva tapsolt a beszédnek s zajos »Éljen Zrínyi!« kiáltásokkal
256 2, XI | Hetvenen íratták fel magukat, s a vita kezdte fölvenni a
257 2, XI | fölvenni a nagy dimenziókat.~S ehhez járult az utca. Az
258 2, XI | az érkezõ képviselõket, s dacára az ott cirkáló rendõröknek,
259 2, XI | utca teljesen Zrínyié volt, s gyakran lehetett hallani
260 2, XI | a folyosóról az utcára s szájról szájra egész a Kerepesi
261 2, XI | hazaoszlott a forradalom ebédelni, s másnap délelõtt megint összegyûlt
262 2, XI | kire kíváncsiak a kicsikék? S hogy verik le legyezõikkel,
263 2, XI | titokzatos pince rabjairól, s hogy a kormánynak is lett
264 2, XI | bosszúsan rágicsálja szivarját s panaszkodik nagy zsörtölõdéssel
265 2, XI | szót szólja rebellisnek s ereszti neki fülibe egy
266 2, XI | a kandallóval szemben, s éppenséggel nem titkolja,
267 2, XI | pedig azt mondja: »nos«, s ez annyit jelent, hogy »
268 2, XI | konfrontálja, mit mondanak, s ebbõl megalkotja magának
269 2, XI | nagybosszankodva felcihelõdik helyérõl, s elõször a félig elszítt
270 2, XI | közönséges halandó el ne vehesse, s besompolyog »az erdõ szélére«,
271 2, XI | barna fejecskék bólintanak - s ha karzat, zsebkendõ, mansetta
272 2, XI | megcsendül gyönyörû hangja s betölti a termet a maga
273 2, XI | tisztelt Házat, felkorbácsolva s harcba szólítva olyan szenvedélyeket
274 2, XI | tudnak, vagy nem mernek, s annak meggyógyítására az
275 2, XI | föllebbenteni a saisi fátyolt s kísérni nyomról-nyomra a
276 2, XI | megtámadják a merész teóriát s kibeszélték az egész ülést.~
277 2, XI | Pázmándy Dénes társaságában, s a szónok felkiálthatott,
278 2, XI | Nádor utcai pince rabjairól, s õ tanácsolta Zrínyinek egy,
279 2, XI | civilizált Közép-Európában, s merem mondani, tisztelt
280 2, XI | van, a Ház Zrínyi ellen, s a kormány most már csak
281 2, XI | tanácsot kér nádtól-bozóttul, s mint a rozoga borona, minden
282 2, XI | császár uralkodása alatt, s porló tetemei elvegyülvén
283 2, XI | amiket a papok csinálnak. S azokat is grano salis kell
284 2, XI | valahányszor a haza veszélyben van, s állítólag harcolnak köztünk,
285 2, XI | nekünk semmibe se kerül, s neki örömet okoz -, de tisztelt
286 2, XI | szegfûvel gomblyukában, s lihegve mondá, fehér zsebkendõjét
287 2, XI | karzatokon is észrevették, s lázas fészkelõdés támadt.
288 2, XI | Magyar Királyhoz szállott s onnan hajtatott a Hofburgba,
289 2, XI | igen kegyesen fogadta õt, s tudakozódván egészsége után,
290 2, XI | üdvözletünket vitézeinek.~S e szavaknál a király összeütõdõ
291 2, XI | eleibe utaztak Zrínyinek, s boldog volt még az is, aki
292 2, XII | kaputoronyból, ha vendég érkezik, s majd mindig érkezik. Castellanus
293 2, XII | Miklóst, ha kikocsizik, s három mozsárlövés pukkan
294 2, XII | Rózer-mama vezeti a háztartást, s veszekszik egész nap a szakáccsal,
295 2, XII | támadta meg Magyarországot, s míg derékhadával betört
296 2, XII | életre-halálra védte magát s gyakorta tett kirohanásokat,
297 2, XII | Vinnyói János misét mondott, s lelkileg ekképp megerõsödve,
298 2, XII | jön ide, kegyelmes úr.~Fel s alá kezdett járkálni, a
299 2, XII | belsõ ajtón. Összerezzent s indulatosan fordítá arra
300 2, XII | divatos szöveteket árulok, s tetszik tudni, milyenek
301 2, XII | összeütötték acéljaikat, s Zrínyi olyat vágott a fejére,
302 Sze | eljutnak az országgyûlés elé, s melyeket rendszerint a király
303 Sze | idõk némileg elhaladtak, s munkámban, mely többé nem
|