|
1903
Ezt a könyvet 1898-ban írtam, amit fontosnak tartok elõre bocsátani,
hogy a közönség olvasás közben lehetõleg ebbe az idõbe képzelje magát. A könyv
az akkori társadalmi, politikai események és felfogások persziflázsa; különös
szemüvegen át, egy régen elmúlt korszak szokásaival szembenállítva. Egy olyan
dicsõséges alakot kellett ehhez választanom, akinek történetét mindenki ismeri
-, de különben is az alak itt csak forma; a lényeg a tárgyalási anyag, az
ország akkori aktuális társadalmi viszonyai, kicsinyes bonyodalmak, melyek
rendszerint eljutnak az országgyûlés elé, s melyeket rendszerint a király old
meg.
Így volt ez akkor, így van ez nagyjában ma is. Az ország nem
haladt azóta messze, de az idõk némileg elhaladtak, s munkámban, mely többé nem
lehet oly friss, mint aminõ volt, némely szín fakóbb lett, némely ötlet értelme
elmosódó. - Imitt-amott tehát magyarázó jegyzeteket kellett tennem e kis,
népszerû kiadásba. Még most csak néhány helyen volt szükséges, de ha idõk
folytán esetleg új kiadások lennének, hova-tovább min-mind több-több jegyzet
fog kelleni, míg végre megeszik egész munkámat a jegyzetek.
Vagy a jegyzetek, vagy az egerek - hiszen egyre megy
voltaképpen.
*
83. lap 35.
sor (Mert õ is kirohant.) Célzás Rohonczynak egy akkor nagy szenzációt keltett
beszédére, mellyel a Bánffy-kormányt támadta meg.
90. lap 11.
sor. (Pertu szólította.) Gróf Károlyi
István volt az elsõ képviselõ, aki az 1884-ik országgyûlésen visszautasította a
Grecsák képviselõ pertu megszólítását.
97. lap 10.
sor. Célzás a rendõrség nagy zajt támasztott erõszakos fotografálási metódusára
a szocializmussal gyanúsítottak ellen.
118. lap 1.
sor. E fejezet humorának teljes megértéséhez szükséges visszaemlékezni a
Szalavszky-afférre, mely azon idõben a kaszinó által tárgyaltatva, az egész
közvéleményt izgalomban tartotta.
.oOo.
|