A SZERZŐ MEGJEGYZÉSEI

JEGYZETEK

1903

Ezt a könyvet 1898-ban írtam, amit fontosnak tartok elõre bocsátani, hogy a közönség olvasás közben lehetõleg ebbe az idõbe képzelje magát. A könyv az akkori társadalmi, politikai események és felfogások persziflázsa; különös szemüvegen át, egy régen elmúlt korszak szokásaival szembenállítva. Egy olyan dicsõséges alakot kellett ehhez választanom, akinek történetét mindenki ismeri -, de különben is az alak itt csak forma; a lényeg a tárgyalási anyag, az ország akkori aktuális társadalmi viszonyai, kicsinyes bonyodalmak, melyek rendszerint eljutnak az országgyûlés elé, s melyeket rendszerint a király old meg.

Így volt ez akkor, így van ez nagyjában ma is. Az ország nem haladt azóta messze, de az idõk némileg elhaladtak, s munkámban, mely többé nem lehet oly friss, mint aminõ volt, némely szín fakóbb lett, némely ötlet értelme elmosódó. - Imitt-amott tehát magyarázó jegyzeteket kellett tennem e kis, népszerû kiadásba. Még most csak néhány helyen volt szükséges, de ha idõk folytán esetleg új kiadások lennének, hova-tovább min-mind több-több jegyzet fog kelleni, míg végre megeszik egész munkámat a jegyzetek.

Vagy a jegyzetek, vagy az egerek - hiszen egyre megy voltaképpen.

*

83. lap 35. sor (Mert õ is kirohant.) Célzás Rohonczynak egy akkor nagy szenzációt keltett beszédére, mellyel a Bánffy-kormányt támadta meg.

90. lap 11. sor. (Pertu szólította.) Gróf Károlyi István volt az elsõ képviselõ, aki az 1884-ik országgyûlésen visszautasította a Grecsák képviselõ pertu megszólítását.

97. lap 10. sor. Célzás a rendõrség nagy zajt támasztott erõszakos fotografálási metódusára a szocializmussal gyanúsítottak ellen.

118. lap 1. sor. E fejezet humorának teljes megértéséhez szükséges visszaemlékezni a Szalavszky-afférre, mely azon idõben a kaszinó által tárgyaltatva, az egész közvéleményt izgalomban tartotta.

.oOo.