Rész
1 I | az új oligarchák falták fel, csak a csontokat hagyták
2 I | egy, kettõ, három, négy, fel egész ötvenhatig, itt aztán
3 I | egy olyan lakatot talált fel, hogy Disznósy uram majd
4 I | reggel pont négy órakor fel kell húznod és egy félórával
5 I | erre a hangra, ijedten néz fel, s majd sóbálvánnyá mered,
6 I | Mária.~- Nini, nini - kiált fel a leány vidáman -, hisz
7 I | széles haranggá puffadtak fel a szélben.~Virágok, bokrok
8 I | Én azt a kérdést vetettem fel elõttük, hogy elõfordul-e
9 I | ropogtak, madarak rebbentek fel a bokrokból, ami valakinek
10 I | Énmiattam? - kacagott fel, az egyik vállát fölhúzva. -
11 II| nem jól van! - kiáltott fel az õrnagy élénken. - Édesapád
12 II| A fõvárosban már úgyis fel volt ütve a verbung a »Nyúlkaszárnyá«-
13 II| egy sárga házánál szállott fel, tömérdek skatulyával és
14 II| ezüst. A kesztyûit húzogatta fel s hosszan odatartotta fehér
15 II| sáfrányszínû ruhája ujját, fel egész vállig, mintha melege
16 II| ügetett a kocsi mellett fel a hegynek, a Vargyas erdõben,
17 II| pottyant. Ijedten rezzent fel, mint akit hirtelen felköltenek,
18 II| sietés az ördög - kacagott fel Potifárné. - Kihez siet.~(
19 II| dobogott. Ezt a szerencsét fel kell használni. Aki mer,
20 II| mendegélt hegyrõl le, völgybõl fel, lapályon, csalóka gyalogutakon,
21 II| hogyan ért Szentendrére, ahol fel kellett zörgetnie a korcsmárost,
22 II| kapjon. Másnap késõn kelt fel, hogy már éppen delet harangoztak
23 II| ami neki tetszik - pattant fel a sógorasszony emeltebb
24 II| Isten se egyformán osztja fel a javakat az emberek közt,
25 II| punktum.~Laci ványadtan szedte fel a cókmókját s elhatározta,
26 II| egyetlen eshetõség maradt fel aggályosnak: ha annyi esõvíz
27 II| aludt, s kipihenve ébredt fel. Kidugta a fejét. Fölnézett
28 II| látszott, amit õ talált fel Disznósy uramnál. A mûvész
29 II| szemeivel fáradtan pillantott fel az érkezõre, aki némán nyújtotta
30 II| mondom (és a csípõjére rakta fel a kezeit, katonás magatartásban),
31 II| gigom-gágom! - rikkantott fel a kocsis. Hiszen a cédulán
32 II| Nem oda Buda - ugrott fel a székérõl, mikor látta,
33 II| Valami csomagod van.~- Nyisd fel, apa. Neked van penicilusod.~
34 II| fa-dobozt és ámulva kiáltott fel:~- A családi kincseink!
35 II| A csomag Budán adatott fel. Ez az egész.~- Talán Borly
36 II| Paperlapap! - nevetett fel a báró gúnyosan, ki ritkán
37 II| préselni. Olyannak tûnt fel nem egyszer a báró elõtt,
38 II| csemegéje. Mindennap bukkantak fel új és új hírek, de a valóságot
39 II| Hiszen az elõõrseink fel vannak állítva és még eddig
40 II| elõre felénk s ezek verik fel a szárnyasokat.~A fõvezér
41 II| ezek után Inokay, hol kel fel a nap?~Pali báró elgondolkozott
42 II| következményektõl és nem lépett fel.~Most megint felszólították
43 II| javasolja nekem, hogy lépjek fel. Mibõl, honnan vegyem a
44 II| valami aranybányát fedezett fel?~- Hát iszen éppen azért
45 II| föllépni, mert nem fedeztem fel és mert a tönk szélén áll
46 II| öreg ölébe s úgy olvassa fel neki egy papirosról a szavakat,
47 II| elõtt egy csomagot mutatott fel az igazgatótanár úr, dr.
48 II| hamar! - kiálta. - Szedjétek fel!~A nebulók kiugráltak a
49 II| azért (a mutató ujját emelte fel), mert az aranyak szintén
50 II| jog.~- Helyes! - kiáltott fel a tanár nagy pátosszal. -
51 II| vén komondor, az Ipoly, fel akar ugorni kis gazdájához
52 II| olyan tüdõgyulladást szed fel, majd meglássa, hogy fûbe
53 II| becsületesebb embert akasztottak már fel, akiket senki se sajnált.
54 II| palack tokaji eszencia, hozz fel egyet a kabátod alatt és
55 II| Perkálné rimánkodása, nem vette fel az utolsó kenetet. »Aludni
56 II| megérkezésének örömére éppen fel volt bontva egy palack tokaji
57 II| lesz mindjárt, még talán fel is kel mindjárt. Aztán micsoda
58 II| Pál báró, már nem ösmerte fel.~- Pedig hogy várta, milyen
59 II| megnézni, de õt se ösmerte már fel a vén gazember. Ott volt
60 II| gulyásbojtár.~Ma õ kelt fel elsõnek, s nem ok nélkül.
61 II| el a báró, együtt tálalta fel az éj eseményét.~- A szegény
62 II| versezet megkomponálásában, s fel is olvasott egy kész strófát
63 II| azok kedvéért is jönnek fel, valamelyik a végén megszánja
64 II| elegendõ ok? - szisszent fel. - Ítéld meg, kis fõhadnagy.
65 II| nem vállalod? - fortyant fel Brivinszky és majd felöklelte
66 II| Brivinszky - sóhajtott fel Litmaneck szomorúan.~Borly
67 II| Most nem érek rá. Írja fel!~- Bocsássa meg, ha alkalmatlanságot
68 II| hogy fésülje meg, cicomázza fel a szokásos frázisokkal a
69 II| hónaljába; vérsugár szökik fel, aláhanyatlik a Brivinszky
70 II| ajtókopogtatásra ébredt fel. Ki az, mi az? Senki sem
71 II| Brivinszky õt szólította fel elsõ ízben, hogy önt kihívja,
72 II| aztán csak reggel ébredt fel, s miután a Nr. 8-ban fekvõ
73 II| talán magázni - pattant fel a báró röstelkedve -, azért,
74 II| bárói család elõtt bontassék fel és hirdettessék ki. Talán
75 II| gyümölcsét, egyenlõen ossza fel Gyengõ István, hites ügyvéd,
76 II| mit cselekszik? - kiáltott fel a szolgabíró. Az ügyvéd,
77 II| báróné is ijedten ugrott fel.~- Azt, amit tennem kell -
78 II| megsemmisülését, mert hiszen fel volt olvasva, ki volt hirdetve
79 II| mindenesetre jó. Vegyünk fel tehát a dologról jegyzõkönyvet.
80 II| elraboltam; mert tegyük fel, hogy csakugyan elharácsolt
81 II| ügyessége mellett nõhetett az fel akkora összegre. Borokat
82 II| Annyira furcsa - vette fel a szót a fõhadnagy -, hogy
83 II| egy villámáram lökte volna fel.~- Ez volt az? - kiáltott
84 II| Ez volt az? - kiáltott fel. - Kibújt hát a megfoghatatlan
85 II| Mirõl ismertem volna fel?~- Hát akkor miért küldte
86 II| meg lépteire és futottak fel a fákra. Végre valahol a
87 II| béresasszonyok csodálkozva neszeltek fel s látván a közeledõ tisztet,
|