Rész

 1 I |                inas visszahozta.~- No, mi az? Nem volt a fiú otthon?~-
 2 I |                okos ember, tudja, hogy mi az. Fõbe kell lõnöm magamat,
 3 I |       baroneszbõl és a kis Pál báróból mi lesz aztán? Ej, ej, méltóságos
 4 I |     hosszadalmas vallatás alá vette:~- Mi tetszik, ifjú úr: sör, vagy
 5 I |           akkorára, édes lányom, mikor mi a búcsúra megyünk.« »Kényszeríteni
 6 I |                közöltem titkomat, mert mi itt az intézetben mindent
 7 I |            felületesen -, de hát akkor mi lenne?~- Amivé maga akarja,
 8 I |              mondja meg egy férfiúnak, mi legyen. Hogy õtõle függ,
 9 I |           Hogyne lehetne?~- Hisz akkor mi is levelezhetnénk.~- Persze.
10 I |            választ a szamár fülébe, és mi, itthon, mikor senki se
11 I |              mily módon levelezhetnénk mi ketten?~- Furcsa! Hát a
12 I |                Hopp, hopp, itt vagyok. Mi tetszik? - kiáltá vissza
13 II|              nálam akarsz beállni? Hát mi bajod? Mi végzet hoz ide?
14 II|          akarsz beállni? Hát mi bajod? Mi végzet hoz ide? Miért akarsz
15 II|                 Dolgom van - mondta.~- Mi ön? Diák ugye? Vagy efféle?~-
16 II|             lett volna elég hely, de a mi utasaink az ötödik üres
17 II|                Potifárné utána szólt: »Mi lelte magát?« Azt hitte,
18 II|            mert úgy hallatszik, hogy a mi királynénk, meg a Rothschild
19 II|            hallotta a hírét. És miért, mi végbõl tiszteltet? Búzája
20 II|          megrázta istenesen.~- Hé! Ni! Mi ez? Itt nem szabad aludni!~-
21 II|           Magas palánk vette körül, de mi volt az Lacinak, bedobta
22 II|            mérges pók vagy isten tudja mi? Elõkereste gyufáját s megvilágította
23 II|              volna Laci kinyitni, hogy mi van benne, feszegette, nyitogatta
24 II|           lehet. Legalább látta volna, mi van benne. Aztán a lakat.
25 II|                gépiesen ismételte:~- A mi kincseink? Ne beszélj!~Aztán
26 II|              egy percig sem gondoltam. Mi már fölvettük az árukat,
27 II|    belátogatott Disznósy uramhoz, hogy mi az hát azzal a gyerekkel.~-
28 II|                fordulva. - Sapristi! - mi is jutott csak az eszembe?
29 II|           engem szamárnak tart, Borly? Mi?~- Oh, uram, méltóságos
30 II|                izének, szamárnak tart, mi? Azért, hogy tükörbõl fésülködünk,
31 II|           dolgait, és erre van is oka, mi? Én legalább méltánylom
32 II|                Tudod-e drága nagyapám,~Mi az ebédem?~Pecsenyém lóbul,~
33 II|                benne a németet. Vagy a mi saját németünket, vagy a
34 II|              ablakhoz futott.~- Ki az? Mi az? Mit akar?~- Én vagyok,
35 II|           Balassa. Nagy hírt hoztam.~- Mi történt?~- Megvertek minket -
36 II|            Hanem a kasznár Lacival meg mi történt? Azt írja Kazi István
37 II|            többre megy mindenütt, mint mi szegény legények, ha megszakadnánk
38 II|          fõhadnagyról szálldolgáltak a mi vidékünkön. Na, ha abból
39 II|               ért, hogy Olaszországban mi gyõztünk? Mit ártott volna,
40 II|             lábát a csizmából, mégis a mi lábunk (a magyaroké) szabadult
41 II|               az már Isten dolga.~- És mi lesz szegény gyermekeimbõl? -
42 II|             baja a papagájnak, és hogy mi újság a faluban?~- Bizony
43 II|         megkönnyebbülten a báró. - Hát mi baja történt?~- Én bizony
44 II|                tehát õ hozzá fordul:~- Mi baja a kasznárnak?~- Bort
45 II| legveszedelmesebb hely ilyenkor.~- Hát mi dolga volt a pincében?~A
46 II|           szupplikálni ment az idén.~- Mi az a szupplikálás? - kérdezte
47 II|          elküldött a papért, ki tudja, mi történhetik, a nemzetes
48 II|            amint Perkálné mondta.~- No mi dolog az, kasznár úr? Mit
49 II|         szomorúsággal, mikor kijött. - Mi baja volt?~- Tüdõgyulladás -
50 II|      eltakarítását - szólt keserûen. - Mi történt már eddig?~- Semmi
51 II|             koporsót, hol a szemfedőt, mi jár a sírásóknak, mennyi
52 II|                Idevaló jelölt?~- Nem a mi jelöltünk, de innen a megyébõl.
53 II| tagadhatatlanul furcsa formában van.~- Mi és hogyan történt?~Brivinszky
54 II|         embertõl, és majd meglássátok, mi lesz vele.~- Jó, jó, tudjuk
55 II|              embereknek fogalmaik. Ah, mi volt itt azelõtt!~- Igen
56 II|         felbontani.~- Tehát nem tudja, mi van benne?~- Nem közölte
57 II|              lengyel elszontyolodva. - Mi lesz belõlem? Mi lesz a
58 II|     elszontyolodva. - Mi lesz belõlem? Mi lesz a másik párbajomból?~-
59 II|    ajtókopogtatásra ébredt fel. Ki az, mi az? Senki sem felelt, mert
60 II|            kérdé egy álmos hang. - Hát mi történt?~- Egy másik párbaja
61 II|                És hát a család, tudod, mi minden érte, talán tudod,
62 II|          szolgabírónak nyújtá kezét.~- Mi hír a kerületben? Széna,
63 II|           nagyúr nem kíváncsi.~- Ah, a mi fõhadnagyunk! - szólt könnyedén,
64 II|               hang, a fiatal Borlyé. - Mi nem fogadhatunk el olyan
65 II|          vagyont, mely a méltóságtoké. Mi becsületes emberek vagyunk,
66 II|        megrõkönyödve néztek össze. Hát mi lesz most?~Valóságos tanácstalanság
67 II|             lelkesen. - Az már olyan a mi szakmánknál, mint a gyógyászatban
68 II|                 kérlek, édesapádnál.~- Mi végre? - kérdé Pál báró. -
69 II|            érzi magát, azért kérdezem, mi végre.~- El akarok tõle
70 II|               ezüstbánya a föld alatt? Mi hát az a föld alatti része
71 II|             ékszerei voltak?~- Sajnos, mi adtuk át az öregúrnak, hogy
72 II|        érezhetett az õ hófehér lelke a mi gyanakodó, szemrehányó tekinteteink
73 II|            tarkóján csókolta vissza.~- Mi ketten végeztünk, édes fiam:
74 II|         csobogását. Hanem egyszer csak mi történik? A patak olyanformán
75 II|           találom, mint valaha.~- De a mi kertünk nemde csúnyább most,
76 II|         gondolattól, hogy ütés érte.~- Mi történt köztetek? - csendült