Rész

 1 I |         ember erre, hogy fösvény, azért nem adott, de viszont egy
 2 I | lakatossághoz sok ész kell, tehát azért adom az okosabbat lakatosnak,
 3 I |       lakatost, amely mesterséget azért szerette, mert a megboldogult
 4 I |     világnak, hogyha Disznósy is, azért nem disznó.~- Szívembõl
 5 I |       talán nem is lehetséges, de azért meg lehet próbálni.~- Reménylem,
 6 I |        egy kis pogácsa, gazduram: azért hát bocsássa el a gyereket
 7 I |           három napra; megérdemli azért a lakatért.~Disznósy uram
 8 I |     éjszakák volnának, és mindezt azért, hogy maga leszakítsa idõ
 9 I |        vagyunk. Éreztem, éreztem, azért siettem annyira! (Kivicsorította
10 II|          puskához meg a borjúhoz. Azért tehát balra nézz, fordulj
11 II|          egy kis mórest. Most már azért is meg kell lenni.~- De
12 II|        hozzá csónakos, akármikor. Azért hát nem kell sietni. Üljön
13 II|      levegõn fõve jó, - meg aztán azért is jöttek ki ide kijjebb,
14 II|         lészen a háborúban, hanem azért nem fél egy csöppet se,
15 II|       egyik falutól a másikig, de azért borravalót kellett volna
16 II|       röstelkezve.~- Én pedig nem azért fizetem a citerás lányt,
17 II|         Talán a kávéházat is csak azért óhajtotta, hogy milyen lehet
18 II|        aztán imádkozni fog belõle azért a derék emberért, aki a
19 II|         Majd elõveszi máskor. Már azért se szeretett ezzel a dologgal
20 II|        messzeségben, mindegy, itt azért tisztán hallatszik a fülemilék
21 II|      semmi, itt vígan ficánkolnak azért a kis csikók a pázsiton.
22 II|        fátyolszilánk?~Hanem iszen azért ide is eljut, ami ide való.
23 II|          látták mostanában, hanem azért majd megmondják, ha otthon
24 II|         jobban búsulna, mint maga azért a kitûnõ unokáért. Ez már
25 II|        meg a kutya a szívedet!~De azért mégis imponált neki a kasznár,
26 II|       izének, szamárnak tart, mi? Azért, hogy tükörbõl fésülködünk,
27 II|           Hiszen ért engem? Hanem azért azt a gyereket taníttatni
28 II|          a dohányzás vigasztalná. Azért hát küldj, drágám, két forintot,
29 II|          egyszer, mert csak éppen azért is fújták a szénagyűjtő
30 II|     amelyekre senki se gondol.~De azért Sulyomnak is megvannak a
31 II|    állapítva. Ember lesz abból.~- Azért, mert hat embert összevagdalt? -
32 II|       fûzõdnek, betartottam.~Csak azért nem írtam elõbb, mert be
33 II|           a csatát - mikor a béke azért úgy lett megkötve, mintha
34 II|   fedezett fel?~- Hát iszen éppen azért kell föllépni, mert nem
35 II|  összeszorult a nyaka körül, - de azért csak múltak a napok és valahogy
36 II|      lapos a kecske-nyúzástól, és azért fogta meg félénken és messze
37 II|  furcsának; különös pedig elõször azért (s itt fölemelte a kecskenyúzó
38 II|           nincsenek is, másodszor azért (a mutató ujját emelte fel),
39 II|          nincsenek is, harmadszor azért (kibökte a középsõ ujját),
40 II|   jutalmazni, és különös fõképpen azért (most már a gyûrûsujj következett),
41 II|          sem más tanítvány által, azért tehát…~A konklúziót akarta
42 II|          magát.~- Vagyis ötödször azért különös, mert rendkívül
43 II|           tótokkal tart.~Hanem az azért mindegy volt, Inokay olyan
44 II|         néha meg elfordítá, talán azért, hogy egy elõszivárgó könnyet
45 II|      négyese miatt is bizony csak azért fog haragudni, mert ha õ
46 II|            Hogy õ miért gondolja? Azért nem köpül-e, mert a tehenek
47 II|          és elárvereztetnek, vagy azért nem köpül, mert a vén gazembert
48 II|           elpirult.~- Talán éppen azért. Lássa, a kisasszonyra kellemetlen
49 II|     célhoz; a regényekben is csak azért vezet, mert az író az egyik
50 II|        dühösen kirohantam és most azért fordulok hozzátok, kamerádok,
51 II|           be a városba.~- Úgy, de azért hajnalban hazamehetnél -
52 II|         fel a báró röstelkedve -, azért, hogy én még semmi se vagyok.~-
53 II|     vagyunk, és az ember végre is azért tart magának törülközõt,
54 II|          szennyét beletörülje, és azért gazdatisztet, hogy a maga
55 II|              Hogyne emlékezném!~- Azért mondom - fecsegett Pál -,
56 II|      ingóságokat kapja-e Perkálné azért, hogy olvasni nem tud, vagy
57 II|        vagy a könyveket nem kapja azért?~- Mindegy az, kapja, mert
58 II|          az övékbõl való, úgyhogy azért engem semmi hála, semmi
59 II|         szolgabíró dühös volt, de azért mégis felhajtott egy pohár
60 II|         úr lemondása különben már azért se érvényes, minthogy a
61 II|      ilyenkor rosszul érzi magát, azért kérdezem, mi végre.~- El
62 II|          akartam, nem tévedtem-e. Azért kérdeztem megint. És te
63 II|    tantika.~- No, no, ne sírj hát azért. Legyen hát nem igaz. Hanem
64 II|        Legyen hát nem igaz. Hanem azért az összes hadnagyokat az
65 II|           ne légy bolond, ne sírj azért.~Hej, pedig már a fõhadnagy
66 II|      megboldogult mondta?~- Éppen azért.~- Nem értem.~- Lássa, ha
67 II|        volna, mint a többi. Hanem azért én most seperjem be, ugye,
68 II|       minélfogva most már nemcsak azért illeti az én gyermekemet
69 II|          az övékébõl lopta, hanem azért is, mert az unoka elherdálta
70 II|       másik fegyvert kiparírozni. Azért hát, ha ön kincset talált
71 II|       semmit. Nincs szerencsém.~- Azért hagyta abba?~- Azért, mert
72 II|              Azért hagyta abba?~- Azért, mert maga jött.~- Ne zavartassa
73 II|          egyenesen illetlen volt, azért hát ne durcáskodj, eredj