Rész

 1 I |   családjánál, hogy sokat el kell neki nézni; az apja, öregapja,
 2 I |         rövid az az idõszak, amíg neki valamije lesz. Mit érne,
 3 I |      istentelen - az egész világ, neki nincs is szüksége házra,
 4 I |       kevésbé arra, hogy én adjak neki valamit, sõt én várok tõle,
 5 I |      tervétõl, állhatatos maradt. Neki - úgymond - nem telik két
 6 I |           a Laci gyereket illeti, neki tetszett az új mesterség.
 7 I |       mást kért, a puska nem kell neki. Hogy amit mondott, megmondta.~-
 8 I |        verje. Úgyszólván lefeküdt neki, a puskáért.~Az öreg kasznár,
 9 I |        püspök lesz.~Talán ez adta neki az elsõ impulzust, hogy
10 I |        ahol egy csókkal tartoznak neki és egy pofonnal.~Pedig veszedelmes
11 I |   pénzmagot.~- Azok a feleségemé. Neki adtam; anyám, dédanyám viselték -
12 I |         szinte integetni látszott neki.~»Hm - gondolta Laci -,
13 I | baronesznak. Igen, de át tudnám-e neki adni? Lesz-e alkalmam találkozni
14 I |          ajtót maga után.~Ez adta neki az eszmét, hogy mikor a
15 I |     megcsalni.« Testvér, feleltem neki, ha a virágnak nincs lelke,
16 I | rámosolygott Lacira, búcsút intve neki a kezével.~- Sokáig beszélgettem,
17 I |         elkacagta magát. Tetszett neki a gondolat, hogy õ mondja
18 I |         kezével búcsút integetett neki.~
19 II|          örömében, az egyik levél neki szólt (a másik Litmanecknek),
20 II|  haragszik? (S ezzel odanyújtotta neki a kesztyûs kezét.) Adjon
21 II|           sokat jár Pestre? De jó neki.~- Most már nem igen jár,
22 II|         ellen kellett megcsinálni neki is a maga húzásait. Ezek
23 II|   észrevették. Az egyik intett is neki:~- Ide, ide, ifjú uram!~
24 II|           éjfélkor, és mondja meg neki, hogy tiszteletét üzeni
25 II|             A nap azt teheti, ami neki tetszik - pattant fel a
26 II|       másfél forintba számítottam neki egy borjúszeletet. Az Isten
27 II|          a becses kõre s megörült neki: »No, ezt egyenesen az Isten
28 II|         egy forintos bankót adott neki, majd föltette poggyászát
29 II|    csakugyan szomorúságot okozott neki, mert éppen olyan volt,
30 II|     rántott csirkét, és számított neki az egészért tizenöt krajcárt,
31 II|   lelkiismeret, fájdalmat okozott neki az ereklyék elpocsékolása.
32 II|         uram megvetõleg fordított neki hátat.~- A te szíved? -
33 II|           De azért mégis imponált neki a kasznár, mikor még egyszer
34 II|         mézet s ezt nem szükséges neki eltitkolni, ön ellenben
35 II|   ezredesemet és jelentést teszek neki.~- Ah - szólt a fõherceg
36 II|        egy pompás napot szereztek neki. Igaz, hogy új bánatot is,
37 II|            minden héten ingyen ad neki két órát az angolból, tovább
38 II|           ölébe s úgy olvassa fel neki egy papirosról a szavakat,
39 II|      Esterházy s egy ezrest adott neki naponként, mikor pedig állandóan
40 II|    szemtelenség-e az?~Igazán fájt neki ez a népszerûség. Hagynák
41 II|      minden percben szükséges, és neki azt kell mondani: elkártyáztam,
42 II|           kasznár? Hát tartozik õ neki felelõsséggel? Ejnye, de
43 II|  egymással. Siettem költeni, hogy neki ne maradjon. Õ pedig sietett
44 II|         pincébe… Mindjárt mondtam neki akkor: Nagy baj lesz ebbõl,
45 II|         lehet azt érteni.~- Adott neki egy kis tokajit? - kérdé
46 II| szemöldjeit.~- És miért nem adott neki?~- Mert nincs tokaji borunk.~-
47 II| bárókisasszony. - Hoztam volna én neki.~- Az Isten is megáldja,
48 II|         nincs itthon?~- Nincs, de neki is ment sürgöny.~- Ki intézkedik
49 II|           sok tarka macskája volt neki. Nem bánom különben, ahogy
50 II|    megfordítva, Máriának volna és neki nem. Hiszen mind jó volna,
51 II|           Oh, de borzasztó lenne! Neki (a baronesznek) is fájna
52 II|       észre. Borly Laci szalutált neki s leült egy magános asztalnál.
53 II|     szerkesztõ -, csak azt veszik neki rossz néven, hogy a mostani
54 II|          kezét-lábát, úgy rémlett neki, ha egyet lép, megbotlik
55 II|          lélek gyorsan meglátta a neki gyújtott örömtüzeknél másoknak
56 II|           lehajolt, kezet csókolt neki.~- Értelek, Inokay - szólt
57 II|          felé, hogy elbeszélhesse neki a történteket.~A korridoron
58 II|           a gyerekeké. Sequestrum neki.~- Meg kell a »máskéntet«
59 II|      szobába, bemegyek, megmondom neki.~Az úgynevezett Zrínyi-szobára
60 II|    temettetem el. Elégtételt adok neki.~- Köszönöm, méltóságos
61 II|   ellágyulva -, bizonyára jól fog neki esni ez a kis figyelem.
62 II|     engeszteld meg Borlyt, nyújts neki kezet.~Mária lehajolt a
63 II|           Borlyhoz és átnyújtotta neki…~- Hát itt van a pitypangja,