Rész
1 I | bárányt megint megeszi az ember (a pápuák legfeljebb közvetlenebbül
2 I | filléreivel. Hát azt mondaná az ember erre, hogy fösvény, azért
3 I | aztán hosszú ideig megint ember, de csak nézzék meg jól
4 I | vegyetek példát. Micsoda ember lesz abból! Egy kis Deák
5 I | megkóstolni, hogy rászokjék az ember: roppant jó íze van), a
6 I | fickónak.~- Látom, hogy ember lesz belõled, Lackó fiam.
7 I | többi bliktri. Fizeti az ember, ha lyukas hídon talál.
8 I | csináljak? Vesztettem. Maga okos ember, tudja, hogy mi az. Fõbe
9 I | apó ellenben a becsípett ember bõbeszédûségével nyomogatta,
10 II| ékesszólásával az illetõ nagy ember: »Az anyák nálunk csak egyszer
11 II| argumentumhoz nyúlva. - Ha az ember mindig a kocsin van, a kocsin
12 II| nem, biztosíthatom.~- Az ember ilyen bohóságokkal ûzi el
13 II| kis skorpió! No, lássa az ember! Még csípni is tud.~Ilyen
14 II| penci sógor, egy körteképû ember, aki egyébiránt nem közönséges
15 II| Azzal pedig nem nagy úr az ember egy olyan gazdag városban,
16 II| holmiját is magával cipeli az ember a perzselõ melegben. Eltikkadva
17 II| asszony nevetve -, szegény ember nem fizethet többet, de
18 II| légy okos, Domokos! Más ember kétségbeesett volna, de
19 II| rajta erõt, mint mikor az ember valami nagy polcról szédül
20 II| fejével, mire a rács mögötti ember gyorsan lebonyolítá az ügyletet,
21 II| Látszik, hogy nem pesti ember - kacagott a kocsis diadalmas,
22 II| mindent kell tudni, ha az ember meg akar élni. Éles ész
23 II| úr, maga ugyancsak rossz ember; más egy bornyúért is jobban
24 II| tudom, hogy maga gazdag ember?~- Hogy én?~- Hogy pénzei
25 II| mivé fejlõdik egy gonosz ember cselekedete. Mert bizonyosan
26 II| karrierje meg van állapítva. Ember lesz abból.~- Azért, mert
27 II| ha abból nem lesz nagy ember, akkor megette a fekete
28 II| Hozomány nélkül?~- A derék ember nem keres hozományt.~- De
29 II| De hol van ilyen derék ember?~- Bizony nem mindig a grófok
30 II| báró úrfi, hogy ez a vén ember tette tönkre a szüleit s
31 II| mintha bolhákat roppantana az ember.~Perkál Zsuzsa pletykája
32 II| Leülhetsz. Megfeleltél. Ember vagy a talpadon.~Inokay
33 II| szobában hált.~- Gazdag ember ez a Neuschlosser?~- Elég
34 II| volt, mint mikor az ijedt ember éjjel egyedül fütyülni kezd,
35 II| száraz ruhát váltson az ember; õ maga (a komornyik) így
36 II| de a kasznár makacs vén ember, aki mindent jobban akar
37 II| tartom, hogy gonosz, ártalmas ember volt, de a halál mindenért
38 II| nem lesz. Nem is hinné az ember, hogy mennyivel üresebb
39 II| nem nagy eset. Hetven éves ember odavaló. Aztán sok becsületesebb
40 II| hadd vigye be egy lovas ember a városba.~- Hát egyebet
41 II| csak egy fán is, mint ahány ember a világon -, a kakasok megszólaltak
42 II| elgondolkozva -, hogy egy ilyen nagy ember is elpusztulhat. Szinte
43 II| aztán az ilyen magunkforma ember, ha éri is valami?~Gyurka
44 II| történjék. Az öreg báró furcsa ember.~- Nem sokat törődik az
45 II| talán jót akart, mert furcsa ember volt. Isten nyugosztalja.~
46 II| fõhadnagy.~- Különben nem rossz ember - folytatta a szerkesztõ -,
47 II| ott döfik be a tüskét az ember vékonyába, ahol nem is gondolja.
48 II| szegények vagyunk, és az ember végre is azért tart magának
49 II| hogy feleljen a másik nemes ember, a halottnak az élõ.~- Apa,
50 II| amivel tartozom ama nagyszívû ember unokáinak, akit én egész
51 II| no, a báró nagyon makacs ember, szóval karakter - vélte
52 II| az apával, mert õ furcsa ember.~Borly a régi ismerõs képeket
53 II| menni fog. A fõhadnagy derék ember, nem fog nehézségeket csinálni.~-
54 II| nehézségeket csinálni.~- Mit derék ember! - rikácsolta az elõbbi
55 II| kapitányig. Mert a becsületes ember az õrnagynál kezdõdik. De
56 II| elbúcsúzhatsz. A báró kedves ember, ismered. Miért akarsz az
57 II| azt, hogy Inokay hitvány ember, aki elfogadta attól a hû
58 II| lehetnek állandók se egy ember, se egy nemzet életében.
59 II| elpusztul bele. A sovány ember is éppoly közel áll a szélhûdéshez
60 II| Mert hát az ilyen báróféle ember nem gondolkozik, nem kombinál,
61 II| van az értve, de ha két jó ember valami dologban a dialektika
62 II| induljon. Mert a fák miatt az ember csak egy arasznyit lát a
|