bold = Main text
     Rész                                             grey = Comment text

1001 II   |                 tánc kerekedett, hogy még a bárányok is ugrándoztak,
1002 II   |                 ugrándoztak, játszadoztak a dudaszó édességénél. A holt
1003 II   |       játszadoztak a dudaszó édességénél. A holt birka bõre olyan szépen
1004 II   |                    Isten vezérelje.~Hanem a számadó juhász szép lányai
1005 II   |                  szép lányai zokon vették a távozását. Különösen a fiatalabbik,
1006 II   |             vették a távozását. Különösen a fiatalabbik, a Zsuzsika
1007 II   |                  Különösen a fiatalabbik, a Zsuzsika csalódott. Az õ
1008 II   |                 szûk eszében úgy látszott a dolog, hogy a legényke egy
1009 II   |                úgy látszott a dolog, hogy a legényke egy álöltözetû
1010 II   |                 mégis csak úr. Hát menjen a pokolba! Elfordult durcásan,
1011 II   |             durcásan, rá se nézett többé.~A többiek mind kezet fogtak
1012 II   |                   mind kezet fogtak vele. A penci sógor azonban nem
1013 II   |                 mozgásba hozza az öregapó a rendõrséget és felkutatják.)~
1014 II   |              rendõrséget és felkutatják.)~A juhászgazda benyúlt erre
1015 II   |                  juhászgazda benyúlt erre a lajbizsebébe és kivett onnan
1016 II   |             egyenest Vácra és állítson be a szélérõl harmadik dunai
1017 II   |              keresse meg Gobóczy Mátyást, a molnárt, ha este, ha éjfélkor,
1018 II   |                  és kéreti, hogy vigye át a Dunán a csónakján. Ha megteszi,
1019 II   |             kéreti, hogy vigye át a Dunán a csónakján. Ha megteszi,
1020 II   |              csináljak?~- Akkor fogja ezt a taplót; csiholjon ki és
1021 II   |                  csiholjon ki és tegye rá a pipájára, de úgy, hogy a
1022 II   |                  a pipájára, de úgy, hogy a szagát feléje vigye a szél;
1023 II   |                hogy a szagát feléje vigye a szél; erre aztán megteszi.~
1024 II   |               beért még éjfél elõtt Vácra a harmadik vízimalomhoz, ahol
1025 II   |                  akkor, de csak úgy, mint a nyúl, mert amint meghallotta,
1026 II   |                  meghallotta, hogy valaki a legényével beszélget, megszólalt:~-
1027 II   |                  termetû emberke volt, de a szemei élénken világítottak,
1028 II   |                élénken világítottak, mint a macskáé.~- Hát mit hozott? -
1029 II   |                  mit hozott? - förmedt rá a jöttre, miután jól szemügyre
1030 II   |                 kevés, nem tört el alatta a dereka. Egyebet nem hozott?~-
1031 II   |                  Egyebet nem.~- Hát ki az a Baligó Demeter? - kérdé
1032 II   |           csodálkozó hangon.~- Nem ismeri a molnár úr?~- Az öregapám
1033 II   |                   Az öregapám se hallotta a hírét. És miért, mi végbõl
1034 II   |                 vigyen át engem molnár úr a csónakján Szentendrére!~-
1035 II   |            embernek az esze? Én vigyem át a csónakomon? Hogy én? Ejnye
1036 II   |            pünkösdi tréfát járatott velem a juhász, én nem vagyok az
1037 II   |             használ, hát nem árt; elõvett a taplóból egy csipetnyit
1038 II   |                egy csipetnyit s kinyitván a pipája kupakját, rátette
1039 II   |                  pipája kupakját, rátette a sercegõ tüzes dohányra,
1040 II   |                    s amint szállt, szállt a tapló illata a levegõben,
1041 II   |             szállt, szállt a tapló illata a levegõben, egyszerre csak
1042 II   |                   az öreg, majd rárivallt a legényére~- Oldd le hamar
1043 II   |                 legényére~- Oldd le hamar a csónakot, János, ha már
1044 II   |           csónakot, János, ha már így áll a dolog. Menjünk, fiatalember!~(
1045 II   |                Megismerte finom illatáról a báránycsecs taplót, melyet
1046 II   |                  csak õ és Baligó használ a környéken, s mely csak fenyvesekben
1047 II   |                  ritkán.)~János eloldotta a csónakot, mire Gobóczy uram
1048 II   |              Gobóczy uram elõre tuszkolta a legénykét, aztán maga is
1049 II   |                aztán maga is beugrott, és a csendes éjben, mely titokzatos
1050 II   |                  csobogás mellett siklott a kis jármû rézsút keresztbe
1051 II   |                kis jármû rézsút keresztbe a nagy folyamon, melynek ezüst
1052 II   |              ezüst lapján nézegette magát a holdvilág.~Nincs miért elbeszélni
1053 II   |                    Nincs miért elbeszélni a Laci apró viszontagságait,
1054 II   |                ahol fel kellett zörgetnie a korcsmárost, hogy szobát
1055 II   |                   éppen delet harangoztak a toronyban, és csak délután
1056 II   |              megkönnyebbült zsebbel, mert a pénzkészlete veszedelmesen
1057 II   |       veszedelmesen megapadt. Egy huszast a molnárlegénynek adott, két
1058 II   |        molnárlegénynek adott, két huszast a szobáért fizetett, két huszasért
1059 II   |                    egy huszast felváltott a boltban, ahol dohányt, kenyeret,
1060 II   |               fölkérezkedni egyik falutól a másikig, de azért borravalót
1061 II   |                 ami nem bolondság, ha még a holmiját is magával cipeli
1062 II   |                   magával cipeli az ember a perzselõ melegben. Eltikkadva
1063 II   |                   egy magyar faluhoz ért, a szélsõ háznál egy köcsög
1064 II   |              aludttejet kért, megkérdezte a szíves háziaktól, mivel
1065 II   |                   tartoznék! - förmedt rá a gazda - nem kerül az nekünk
1066 II   |                 semmibe és nem ér semmit.~A következõ sváb helységben
1067 II   |                   egy pázsitos teret, hol a szomszédos házak apró libái
1068 II   |                  mely némileg megrövidíté a helységen keresztül vezetõ
1069 II   |               keresztül vezetõ utat; Laci a gyalogösvényre tért, s minthogy
1070 II   |                nem eléggé vigyázott, egy, a lába alá tévedt ügyetlen
1071 II   |                  libácskát agyontaposott. A libapásztor-leányok mind
1072 II   |                  éktelen kiabálás támadt; a vénasszonyok elõkerültek
1073 II   |                  vénasszonyok elõkerültek a szép fehérre meszelt házikókból,
1074 II   |           piszkafával, sõt megjelent maga a községi bíró is, és megállapítván
1075 II   |                 bíró is, és megállapítván a kis liba bekövetkezett halálát,
1076 II   |                egy huszas bírságra ítélte a fiatal utast.~Szóval, midõn
1077 II   |               egyebe, csak egy huszasa és a nagy étvágya, mely a budai
1078 II   |                   és a nagy étvágya, mely a budai kis vendéglõkbõl kiáradó
1079 II   |                   ágaskodni kezdett, mint a türelmetlen paripa.~Nem
1080 II   |                sokáig ellentállni, betért a »Fehér farkas«-hoz, egy
1081 II   |                 külsejû egyemeletes házba a Fõ-úton, ahol színészek
1082 II   |                  díjnokok, írnokok voltak a törzsvendégek.~Nagy élénkség
1083 II   |              disputa. Egy vézna cseh lány a citerát verte szüntelenül.
1084 II   |                vendég közbekurjantgatott. A kiszolgálatot maga a korcsmárosné
1085 II   |  közbekurjantgatott. A kiszolgálatot maga a korcsmárosné végezte, akit
1086 II   |           valakinek, aki rostélyost evett a szomszéd asztalnál és egy
1087 II   |                   húsz krajcárt számított a sógorasszony. Megéri a pokolban
1088 II   |          számított a sógorasszony. Megéri a pokolban is. Laci vérszemet
1089 II   |                vége mindennek, következik a prófunt és a birkózás az
1090 II   |                   következik a prófunt és a birkózás az élettel.~Messze,
1091 II   |        beszélgetnek.~Addig-addig hegyezte a füleit, hogy a citerahangok
1092 II   |                   hegyezte a füleit, hogy a citerahangok dacára valamit
1093 II   |                míg egyszer megkisebbedtek a szemei, a fáradtság elnyomta,
1094 II   |                  megkisebbedtek a szemei, a fáradtság elnyomta, feje
1095 II   |        váll-lapockái közé, pipája kiesett a szájából, õ maga elaludt
1096 II   |                föl, hogy valaki megdöfte. A sógorasszony állt elõtte.~-
1097 II   |                   pedig nem azért fizetem a citerás lányt, hogy te itt
1098 II   |                  az instrumentum hangjait a hortyogásoddal.~- Hát az
1099 II   |               kenyér és két messzely bor.~A vendéglõsné figyelemmel
1100 II   |                  forintot.~Lacit már maga a tegezés is bántotta, hanem
1101 II   |               rémületbe hozta, minden vér a fejébe tódult, vörös lett,
1102 II   |                  tódult, vörös lett, mint a paprika, majd holthalavány.~-
1103 II   |                Hogyan? - hebegte - hiszen a rostélyosért az imént csak
1104 II   |                   de te fizethetsz. Neked a rostélyos hatvan krajcár.
1105 II   |                   az egyetlen huszasát -, a rõf mindenkinek egyforma
1106 II   |                 mindenkinek egyforma rõf, a nap is egyformán süt mindenkinek.~-
1107 II   |              egyformán süt mindenkinek.~- A nap azt teheti, ami neki
1108 II   |                neki tetszik - pattant fel a sógorasszony emeltebb hangon -,
1109 II   |               azonban nem sütöm egyformán a rostélyosokat. Tegnapelõtt
1110 II   |      rostélyosokat. Tegnapelõtt is bejött a szemben lakó gróf Zichy,
1111 II   |                   se egyformán osztja fel a javakat az emberek közt,
1112 II   |                   istentelenség volna, ha a korcsmáros is nem ehhez
1113 II   |              vándorló legénynek egy garas a pörkölt adagja a sógorasszonynál.
1114 II   |                egy garas a pörkölt adagja a sógorasszonynál. Tudja azt
1115 II   |                    Hiszen én nem láthatok a zsebetekbe. Nem vagyok én
1116 II   |             feszíteni, mutatni tudtok, de a zsebetek rátok cáfol. Nem
1117 II   |                    Menjetek lábat lógázni a Privorskyba, ne a sógorasszonyhoz,
1118 II   |                 lógázni a Privorskyba, ne a sógorasszonyhoz, mert a
1119 II   |                   a sógorasszonyhoz, mert a sógorasszony potentát a
1120 II   |                   a sógorasszony potentát a maga szemetjén, és adót
1121 II   |                 szemetjén, és adót vet ki a nyegleségekre. No, hát add
1122 II   |               semmit. Mert az életnek nem a tragikus botlásokból nõtt
1123 II   |             botlásokból nõtt konfliktusai a legkeservesebbek, hanem
1124 II   |              legkeservesebbek, hanem azok a tûrhetetlenek, melyekbe
1125 II   |            huszasát és kisomfordált, mint a leforrázott kutya.~Ott künn
1126 II   |               volna lefeküdni valahol, de a zsebében már csak rézkrajcárok
1127 II   |               feje alá tette és végigdõlt a padon, betakarva magát köpönyegével,
1128 II   |              tapadozni, midõn ott termett a sétányok ismeretes poloskája,
1129 II   |                   az invalidus katona, és a fõváros nevében megrázta
1130 II   |                   bántok senkit.~- Bántja a rendet, és a rend a fõ,
1131 II   |             senkit.~- Bántja a rendet, és a rend a fõ, punktum.~Laci
1132 II   |                Bántja a rendet, és a rend a fõ, punktum.~Laci ványadtan
1133 II   |                 Laci ványadtan szedte fel a cókmókját s elhatározta,
1134 II   |                   asztalnál ülve várja be a reggelt; megszámlálta krajcárjait,
1135 II   |                bolondság. Hiszen ott volt a nagy kincs a zsebében, a
1136 II   |              Hiszen ott volt a nagy kincs a zsebében, a Mariska levele.
1137 II   |                  a nagy kincs a zsebében, a Mariska levele. Ha nem volt
1138 II   |              máris cél volt, mert kivette a levelet a lámpánál és újra
1139 II   |                    mert kivette a levelet a lámpánál és újra elolvasta.
1140 II   |                  és újra elolvasta. Talán a kávéházat is csak azért
1141 II   |                   hogy milyen lehet abban a ragyogó gázvilágításban
1142 II   |                   ragyogó gázvilágításban a Mariska kezeírása.~De hát
1143 II   |                 Mariska kezeírása.~De hát a kávéház lehetetlen a krajcárok
1144 II   |                  hát a kávéház lehetetlen a krajcárok csekély száma
1145 II   |                  maguktól. No, semmi, ott a verbunk, lesz felpénz holnap,
1146 II   |                felpénz holnap, s kezdõdik a gyöngypálya. Csak az éjszakát
1147 II   |            gondolata támadt. Hopp, elmegy a Hárompáva-utcába, fölkeresi
1148 II   |               Hárompáva-utcába, fölkeresi a nagyapa puszta telkét, ott
1149 II   |              fogja háborítani, s legalább a maga földjén van.~Ösmerte
1150 II   |                   pedig egészen künn volt a Krisztina városrészben.
1151 II   |                 az Lacinak, bedobta elõbb a cókmókját, aztán áthajította
1152 II   |                   aztán áthajította magát a palánkon, könnyedén, ruganyosan,
1153 II   |                  mindenféle vadbokrokkal. A balszögletben nyitott faoszlopokon
1154 II   |                pipiskedett, olyan, aminõk a szénaszárító pajták falun,
1155 II   |                vihar egyenesen lefejezte, a korhadt fedelet lecsapta
1156 II   |                  korhadt fedelet lecsapta a földre, csak az oszlopok
1157 II   |                 törõdött vele, bár kérték a szomszédok, nem adta el. »
1158 II   |                adta el. »Hadd nõjön benne a pénz!«~Laci sokszor járt
1159 II   |               járt itt kis gyerek korában a nénikével, mikor még itt
1160 II   |              hordó tövében, betakaródzott a köpönyegével, egy percig
1161 II   |        köpönyegével, egy percig fölnézett a hunyorgató csillagokra,
1162 II   |                   az õ csillaga és melyik a Mariskáé, aztán elaludt.~
1163 II   |                világos reggel, ha eközben a keletrõl jövõ felhõ szét
1164 II   |                 jövõ felhõ szét nem húzza a maga fekete köpönyegét szinte
1165 II   |                   az égbolton, s nem kezd a csendes nyári esõ cseperegni.
1166 II   |                   az orrára pottyant, meg a nyakába gurult.~Fölriadt.
1167 II   |            csakugyan minden összeesküdött a nagy mindenségben, hogy
1168 II   |                   Az ördög mûve, hogy azt a fedelet elvitte a szél.
1169 II   |                hogy azt a fedelet elvitte a szél. Azelõtt itt állott
1170 II   |                többé. De nini, itt vannak a hordók. Egynémelyiknek nincs
1171 II   |              feneke. Éppen egy olyan állt a fejénél is. Egy nagy ötvenakós
1172 II   |                   és feldöntötte, s amint a taszítás folytán odább csúszott
1173 II   |           taszítás folytán odább csúszott a vén hordó feneke, a szuroksötétségben
1174 II   |              csúszott a vén hordó feneke, a szuroksötétségben valami
1175 II   |               pont szúrta meg Laci szemét a hordó elõbbi helyén. Olyan
1176 II   |               megvilágítva kicsike körben a barnás talajt. Laci lehajolt,
1177 II   |                 gyufáját s megvilágította a helyet. Hát egy melltû volt,
1178 II   |             gyémántot, de hallott meséket a karbunkulusról, mely a sötétben
1179 II   |            meséket a karbunkulusról, mely a sötétben világít. Errõl
1180 II   |            világít. Errõl legott ráösmert a becses kõre s megörült neki: »
1181 II   |            hajította le nekem most, mikor a legnagyobb szorultságban
1182 II   |       szorultságban vagyok, reggel eladom a zsidónak.«~Minthogy az esõ
1183 II   |               permetezett, bebújt egészen a hordóba, s megörült egyszerû
1184 II   |                mentve volt minden bajtól. A Szûz Mária kötényében sem
1185 II   |            kötényében sem volt jobb dolga a szent gyermeknek. Egyrészt,
1186 II   |                  odabent, mint egy kosnak a szarvában, másrészt, hogy
1187 II   |                  odakünn azalatt megeredt a zápor s altató monoton cuppogással
1188 II   |              monoton cuppogással verdeste a hordó dongáit kívülrõl.
1189 II   |                  lezuhanni, hogy fölemeli a hordót s elúszik lakójával
1190 II   |                hordót s elúszik lakójával a kert közepén terpeszkedõ
1191 II   |             kipihenve ébredt fel. Kidugta a fejét. Fölnézett az égre,
1192 II   |                 elég szárítani valója, de a nagyobb részt már bevégezte,
1193 II   |                   már bevégezte, csak még a füvek és a falevelek tartották
1194 II   |            bevégezte, csak még a füvek és a falevelek tartották meg
1195 II   |                   csillogó gyémántjaikat, a vízcseppeket, s himbálták
1196 II   |                   álom volt? Mohón kapott a kabátja hajtókájához, ahova
1197 II   |                   álmosság. Megmosakodott a hordók tetején felgyûlt
1198 II   |               vízben s aztán megvizsgálta a helyet, ahol a tût találta.
1199 II   |               megvizsgálta a helyet, ahol a tût találta. Érdekes volt.
1200 II   |                 esõ egy kört vájt ki azon a helyen, ahol a régi hordó
1201 II   |               vájt ki azon a helyen, ahol a régi hordó állt, illetve
1202 II   |                   pontot rajzolt ki, ahol a talaj lazább volt, mint
1203 II   |            egyebütt, tehát beljebb nyomta a zápor, s mert mint picinyke
1204 II   |                picinyke pocsolya húzódott a támadó mélyedésbe a víz,
1205 II   |              húzódott a támadó mélyedésbe a víz, az állandó nyomással
1206 II   |             rohamosan átdolgozta sárpéppé a talajt.~- Itt gödör van -
1207 II   |               éles végû dongával elkezdte a sarat kihányni. - Ide valamit
1208 II   |             elástak.~Hányta, piszkálta ki a sarat, míg nagyot kondult
1209 II   |                kondult valami; vashoz ért a donga.~- Hopp! Megvan!~Szíve
1210 II   |                   otthon Sulyomban, mikor a madárfészekbe benyúlt és
1211 II   |                benyúlt és megtalálta vagy a tarkabarka tojásokat, vagy
1212 II   |                tarkabarka tojásokat, vagy a kopasz, meleg kicsinyeket.~-
1213 II   |               vagy, kutya? - szólt végre, a kezét egész hónaljig bedugva,
1214 II   |               miközben óvatosan emelte ki a súlyos tárgyat.~Hát egy
1215 II   |                  erõs rovátkos pántokkal, a zárján külön egy kis rézlakat.
1216 II   |                    feszegette, nyitogatta a bicskájával, egy követ talált,
1217 II   |                   talált, verte, paskolta a lakatot, de nem bírt vele
1218 II   |                   magával szerszámot.) Ez a lakat jobban hozta ki a
1219 II   |                   a lakat jobban hozta ki a sodrából, mint maga a ládácska,
1220 II   |                  ki a sodrából, mint maga a ládácska, s ami kíváncsiság
1221 II   |                  kíváncsiság hajtotta, az a lakat belsejének, nem a
1222 II   |                   a lakat belsejének, nem a kis láda tartalmának szólt -
1223 II   |                  tartalmának szólt - mert a lakat szerkezete tulajdon
1224 II   |              talált fel Disznósy uramnál. A mûvész hökkent meg; nem
1225 II   |                   mûvész hökkent meg; nem a találó örült meg, de a feltaláló
1226 II   |                nem a találó örült meg, de a feltaláló sápadt el, hogy
1227 II   |                   már mások elõbb tudták. A kíváncsiság mellett, hogy
1228 II   |                 kíváncsiság mellett, hogy a szerkezetet megvizsgálhassa,
1229 II   |             valami nagy polcról szédül le a semmibe.~Mindegy, egyelõre
1230 II   |              egyebet, mint begöngyölgetni a vasládát a cókmók közé,
1231 II   |                 begöngyölgetni a vasládát a cókmók közé, aztán bemenni
1232 II   |                cókmók közé, aztán bemenni a városba egy kis pénzt csinálni
1233 II   |            városba egy kis pénzt csinálni a gyémánttûbõl, megreggelizni
1234 II   |           derekasan, aztán odaállni, ahol a verbunk szól.~Úgy is tett,
1235 II   |               szól.~Úgy is tett, valahol, a káptalan se tudná a sok
1236 II   |              valahol, a káptalan se tudná a sok utca közül, egy boltot
1237 II   |                  meg is vétetnek.«~De így a batyuval restellt bemenni,
1238 II   |        ismeretséget kössön vele.~- Édes-e a cseresznye, szüle?~- Édes
1239 II   |                   pondró?~- Ropogós, mint a mandula - felelte az anyóka.~-
1240 II   |                egy darabig itt hagyhassam a holmimat. Egy kis dolgom
1241 II   |                    Egy kis dolgom van itt a közelben (a zálogházra mutatott).~
1242 II   |                dolgom van itt a közelben (a zálogházra mutatott).~Az
1243 II   |                   Nincs benne pondró, hé?~A »pondró« szóra különös hangsúlyt
1244 II   |              értette, hova céloz, letette a batyut a sátor alá, aztán
1245 II   |                   céloz, letette a batyut a sátor alá, aztán bement
1246 II   |                   sátor alá, aztán bement a zálogos boltba, hol egy
1247 II   |               nagyszakállú zsidó üldögélt a rács mögött, a »szegénység
1248 II   |                   üldögélt a rács mögött, a »szegénység tornya«, a különbözõ
1249 II   |                    a »szegénység tornya«, a különbözõ elzálogolt csomagok
1250 II   |                   aki némán nyújtotta oda a gyémántos tût.~A zsidó figyelmesen
1251 II   |            nyújtotta oda a gyémántos tût.~A zsidó figyelmesen nézegette, -
1252 II   |                  figyelmesen nézegette, - a Laci szíve hangosan dobogott.
1253 II   |            gyémánt.~- Száz forint - mondá a zsidó egykedvûen.~Laci elsápadt
1254 II   |                    s szó nélkül bólintott a fejével, mire a rács mögötti
1255 II   |                 bólintott a fejével, mire a rács mögötti ember gyorsan
1256 II   |                   ügyletet, kezébe nyomta a bankókat és a zálogcédulát.~
1257 II   |               kezébe nyomta a bankókat és a zálogcédulát.~Rohant ki
1258 II   |        zálogcédulát.~Rohant ki vele, mint a bolond (mert hátha visszaszívja
1259 II   |                   mert hátha visszaszívja a zsidó), künn az utcán is
1260 II   |             eszébe, hogy nini, ott hagyta a holmiját a kofánál. De a
1261 II   |               nini, ott hagyta a holmiját a kofánál. De a nagy öröm,
1262 II   |                  a holmiját a kofánál. De a nagy öröm, a gazdagság szédítõ
1263 II   |                  kofánál. De a nagy öröm, a gazdagság szédítõ mámora
1264 II   |            kiigazodni. Elveszett elõle az a pont, ahol a kofa volt,
1265 II   |           Elveszett elõle az a pont, ahol a kofa volt, mintha az ördög
1266 II   |                  boltot hiszen talált, de a kofa sátra nem volt ott,
1267 II   |                   egy helyütt, de itt meg a zálogház hiányzott az átellenes
1268 II   |                Laci odasietett örvendezve a sátrához, de a jószágát
1269 II   |                 örvendezve a sátrához, de a jószágát sehol se látta
1270 II   |                   jószágát sehol se látta a cseresznyés, szamócás kosarak,
1271 II   |            cseresznyés, szamócás kosarak, a tojások és a zöldségboglyák
1272 II   |            szamócás kosarak, a tojások és a zöldségboglyák közt.~- Hová
1273 II   |         zöldségboglyák közt.~- Hová tette a holmit, nénike?~- Miféle
1274 II   |             akarja eltagadni?~- Fusson ki a szemem, ha láttam - s ezzel
1275 II   |                megrázta magát, mint mikor a pulyka fölborzolja a tollait. -
1276 II   |                mikor a pulyka fölborzolja a tollait. - No hallja, fiatalember,
1277 II   |                   kolmark ez? Korán kezdi a csirkefogóságot, galambom.
1278 II   |                  valahol egy rendõr, hogy a nehéz nyavalya jöjjön rá
1279 II   |                   most már azt mondom (és a csípõjére rakta fel a kezeit,
1280 II   |                  és a csípõjére rakta fel a kezeit, katonás magatartásban),
1281 II   |               innen íziben, mert különben a hátán lesz ez a néhány záptojás,
1282 II   |                  különben a hátán lesz ez a néhány záptojás, isten engem
1283 II   |                   csakugyan megfutamodott a hadsereg legújabb katona-palántája
1284 II   |                   katona-palántája s csak a szögleten állt meg, bekukucskálván
1285 II   |       zálogos-bolt üvegajtaján, amennyire a zöldfüggöny engedte, s csak
1286 II   |              engedte, s csak miután látta a nyíláson, hogy ott egy másforma
1287 II   |                  másforma zsidó ül, ámbár a rács meg a batyu-gúla szakasztott
1288 II   |                zsidó ül, ámbár a rács meg a batyu-gúla szakasztott olyan
1289 II   |              habozni, hogy hátha mégse az a bolt, mégse az a kofa.~-
1290 II   |                 mégse az a bolt, mégse az a kofa.~- Eh, ostobaság! -
1291 II   |                   Eh, ostobaság! - szõtte a gondolatait - nem lehet
1292 II   |                  van benne, egy pár cipõ, a fésûje, kendõi, harisnyái.
1293 II   |                   volt mindene, de ma már a száz forint mellett haszontalanság,
1294 II   |                  egy vendéglõbe s mielõtt a »gyöngyéletbe« belemenne,
1295 II   |               reggelizett. Egy kirakatnak a sonkái, pörzsölt szalonna-darabjai,
1296 II   |             reggelizni! Az ördög vigye el a holmit is, ha már az öreg
1297 II   |                 öreg kofát elvitte, hanem a vasláda… Ohó, a vasláda!
1298 II   |            elvitte, hanem a vasláda… Ohó, a vasláda! Bizony, majd elfelejtette.
1299 II   |                 elfelejtette. Teringette, a vasládát mégis kár volna
1300 II   |                volna, mi van benne. Aztán a lakat. No, a lakatot meg
1301 II   |                 benne. Aztán a lakat. No, a lakatot meg éppen nem hagyhatja,
1302 II   |                  ha térdig nyüvi is lábát a mászkálásban.~A legelsõ
1303 II   |                  is lábát a mászkálásban.~A legelsõ fiáker-állomásnál
1304 II   |            fiáker-állomásnál megtapogatta a zsebében levõ bankócsomagot,
1305 II   |               pénzt ád, legott megtalálta a jobbik eszét.~- Hej, kocsis!
1306 II   |                  Hej, kocsis! Ösmeri maga a budai zálogházakat?~- Hogyne -
1307 II   |                    Többet járok oda, mint a templomba.~- Hát vegyük
1308 II   |                   ha valamelyikhez odaér. A helyszínén majd megösmerem,
1309 II   |                 Cipelte vagy másfél óráig a Rácvárosban, a Vízivárosban,
1310 II   |               másfél óráig a Rácvárosban, a Vízivárosban, mindenfelé,
1311 II   |                    Ez sem az, meg ez sem.~A beszédes kocsis megszagolta
1312 II   |                   megszagolta végre rajta a vidéki embert, s õ kezdte
1313 II   |                 vidéki embert, s õ kezdte a dolgok mibenlétét firtatni.~-
1314 II   |                zálogos az ifjú urat?~Laci a fejét rázta.~- Talán zálogban
1315 II   |               zálogban van valamije?~Laci a fejével bólintott.~- Hm,
1316 II   |                    Hm, értem. Elvesztette a zálogcédulát?~- Nem, megvan.~-
1317 II   |             gigom-gágom! - rikkantott fel a kocsis. Hiszen a cédulán
1318 II   |           rikkantott fel a kocsis. Hiszen a cédulán rajta van a zálogház
1319 II   |                Hiszen a cédulán rajta van a zálogház címe, száma.~Laci
1320 II   |                zálogház címe, száma.~Laci a homlokára ütött.~- No, erre
1321 II   |                mohón elõhúzta pénze közül a vastag sárga cédulát.~-
1322 II   |                nem pesti ember - kacagott a kocsis diadalmas, szinte
1323 II   |                  élni. Éles ész kell ide.~A cédulából aztán kiokoskodták
1324 II   |              cédulából aztán kiokoskodták a helyet s nehány perc múlva
1325 II   |                 gyárilag készülnének ezek a kofapofák, éppen olyan volt,
1326 II   |                    éppen olyan volt, mint a többi.~Csodálkozott, hogy
1327 II   |                   mondá Laci õszintén, és a holmija után nyúlt.~- Nem
1328 II   |                 Nem oda Buda - ugrott fel a székérõl, mikor látta, hogy
1329 II   |                  borravaló nekem is kijár a zsákmányból.~Laci zsebébe
1330 II   |                  majd föltette poggyászát a kocsira és a »Fehér farkas«-
1331 II   |                   poggyászát a kocsira és a »Fehér farkas«-hoz parancsolta
1332 II   |              magát vitetni, eszébe jutott a »sógorasszony«, akinek kevesebbet
1333 II   |               kért. Útközben megállította a kocsit egy vaskereskedésnél,
1334 II   |                vásárolt, amelyekkel aztán a »Fehér farkas«-nál, ahol
1335 II   |                 magára maradván, feltörte a vasládikót.~A lakat csakugyan
1336 II   |                    feltörte a vasládikót.~A lakat csakugyan szomorúságot
1337 II   |             ámulat, mert amint fölpattant a vasláda zárja, elkáprázott
1338 II   |                vasláda zárja, elkáprázott a szem, mintha az »Ezeregyéjszaka«
1339 II   |           valóságnak. Színültig tele volt a láda kincsekkel, arany láncokkal,
1340 II   |              keleti gyöngy, akkorák, mint a legnagyobb borsószemek,
1341 II   |         elszámlálni.~Valóságosan megijedt a sok kincstõl. Mit fog õ
1342 II   |                csinálni?~Hamar megtalálta a választ a szívében. Hát
1343 II   |                Hamar megtalálta a választ a szívében. Hát mit csinálna
1344 II   |                   örülni, hogy ugrál majd a tükör elõtt, mint egy kis
1345 II   |               imádságos könyvet köttet be a kompaktornál, aztán imádkozni
1346 II   |                imádkozni fog belõle azért a derék emberért, aki a csecsebecséket
1347 II   |               azért a derék emberért, aki a csecsebecséket küldte. -
1348 II   |                 mikor már öregek lesznek, a kandallónál ülve, lábukat
1349 II   |                 te kislányka korodban azt a sokféle aranyholmit?«~Úgy
1350 II   |                  lement az ebédlõbe, ahol a »sógorasszony« pompás töltött
1351 II   |                  után azonban hozzálátott a dolgaihoz, megvette a faládát
1352 II   |         hozzálátott a dolgaihoz, megvette a faládát s feladta a postára
1353 II   |              megvette a faládát s feladta a postára a kincseket, úgyhogy
1354 II   |               faládát s feladta a postára a kincseket, úgyhogy harmadnapra
1355 II   |                jelenet fejlõdött ki ebbõl a sulyomi kastélyban.~Éppen
1356 II   |                 sulyomi kastélyban.~Éppen a kastélyban járt délelõtt
1357 II   |                  az öreg Borly, és miután a Pestrõl hozott pénzt még
1358 II   |                   az uraságnak, most csak a letisztázott részletes kimutatást
1359 II   |                régiségkereskedõ vette meg a portékát. Ebbõl három bécsi
1360 II   |                   mondja, Bécsben is járt a vén gazember s fölszámította
1361 II   |                  gazember s fölszámította a költségeit).~Az egész lajstromot
1362 II   |             Hanyagul az íróasztalra dobta a lajstromot. Minek most mérget
1363 II   |                  azért se szeretett ezzel a dologgal foglalkozni, mert
1364 II   |                foglalkozni, mert bántotta a lelkiismeret, fájdalmat
1365 II   |                 hozz egy palack cliquot-t a pincébõl, de itt legyen
1366 II   |              lábad.~Délután azonban éppen a verandán ült a beteg feleségével
1367 II   |              azonban éppen a verandán ült a beteg feleségével és a leányával,
1368 II   |                ült a beteg feleségével és a leányával, mikor a postás
1369 II   |         feleségével és a leányával, mikor a postás csomagot hozott haza
1370 II   |               postás csomagot hozott haza a levelek közt, a csomagra
1371 II   |               hozott haza a levelek közt, a csomagra ez volt írva: Báró
1372 II   |            rendeltél, lányocskám? - kérdé a báró.~- Semmit.~- Valami
1373 II   |                    Neked van penicilusod.~A báró elmetszette a spárgát,
1374 II   |           penicilusod.~A báró elmetszette a spárgát, fölfeszítette a
1375 II   |                  a spárgát, fölfeszítette a fa-dobozt és ámulva kiáltott
1376 II   |                 és ámulva kiáltott fel:~- A családi kincseink! Hát hogy
1377 II   |             kincseink! Hát hogy lehet ez?~A beteg úrnõ, ki egész fülig
1378 II   |         beburkolva, gépiesen ismételte:~- A mi kincseink? Ne beszélj!~
1379 II   |              mondom, itt vannak - lihegte a báró. - Csodálatos egy eset.
1380 II   |               egymás után kezdte behányni a beteg asszony ölébe a násfákat,
1381 II   |            behányni a beteg asszony ölébe a násfákat, gyûrûket, fülönfüggõket,
1382 II   |            fülönfüggõket, kösöntyûket.~Az a reszketõ sovány kezét kinyújtotta
1383 II   |                   Mariska is csodálkozott a jeleneten. Azon csodálkozott,
1384 II   |                   Azon csodálkozott, hogy a szülei min csodálkoznak.~-
1385 II   |                   és feleség összenéztek, a grófnõ aztán behunyta a
1386 II   |                   a grófnõ aztán behunyta a szemeit és nem felelt, magának
1387 II   |            szemeit és nem felelt, magának a bárónak kellett felvilágosítást
1388 II   |               igazítás kedvéért, mert más a serlegek mestere és más
1389 II   |                   serlegek mestere és más a gyöngyök befoglalója, és
1390 II   |             elküldtük anélkül, hogy egyik a másikról tudott volna, és
1391 II   |                 egy helyrõl, egy dobozban a te nevedre címezve, anélkül,
1392 II   |                 Mariska arcán is látszott a megütõdés.~- Hisz ez képtelenség!~-
1393 II   |              valami kísérõ levél? - kérdé a beteg grófnõ - amely világosságot
1394 II   |              áraszthatna?~- Nincs - szólt a báró, megvizsgálva a dobozt. -
1395 II   |                szólt a báró, megvizsgálva a dobozt. - A csomag Budán
1396 II   |                  megvizsgálva a dobozt. - A csomag Budán adatott fel.
1397 II   |          jelentése teszi megfoghatatlanná a dolgot. De minek is koptassuk
1398 II   |              eszünket. Hazakerültek, mint a Polycrates gyûrûje. Ez a
1399 II   |                  a Polycrates gyûrûje. Ez a fõ.~- Mariska, kérlek, kelj
1400 II   |               távozása arra kellett, hogy a grófnõ egy kellemetlen gondolatját
1401 II   |                  ékszereket mégsem szabad a magunkénak tartani.~- Természetesen,
1402 II   |            fölvettük az árukat, tehát nem a mieink. Elég olcsón vesztegettük
1403 II   |               esemény, hiszen majd megjön a nyitja, azt engedi hinnem,
1404 II   |                 lehetséges-e - találgatta a grófnõ -, hogy Borly valami
1405 II   |                  Inokay -, az anyáknak és a regényíróknak mindig van
1406 II   |                 egy álruhás királyfi, aki a kisasszonyra vetett szemet.
1407 II   |             nélkül és hozta magával, amit a sors a kerekei közé vetett.
1408 II   |                hozta magával, amit a sors a kerekei közé vetett. Elõjöttek
1409 II   |             maradt kifürkészhetlen titok. A jezsuita-atya, aki gyóntatni
1410 II   |                   évben két hetet töltött a kastélyban, maga is fejet
1411 II   |                végre is csodának minõsíté a dolgot, hogy a családi kincsek,
1412 II   |                   minõsíté a dolgot, hogy a családi kincsek, melyeknek
1413 II   |                kincsek, melyeknek alapját a Szentföldön harcoló I. Inokay
1414 II   |                    maguktól térnek vissza a családhoz. Istennek dicsõsége
1415 II   |               nyilatkozik ebben. Utoljára a ház barátja, Balassa is,
1416 II   |                   képzelt eleinte, beadta a derekát és a jezsuita-atya
1417 II   |              eleinte, beadta a derekát és a jezsuita-atya nézetét fogadta
1418 II   |                 nézetét fogadta el, azzal a záradékkal, hogy talán meg
1419 II   |                 az emberek másképp élnek, a világrázó események másképp
1420 II   |            hallatszik semmi recsegés. Még a szöcskék ugrálása is nagyobb
1421 II   |            ugrálása is nagyobb neszt okoz a füvek közt. A füvek pedig
1422 II   |                  neszt okoz a füvek közt. A füvek pedig megnõnek minden
1423 II   |                  vagy kisebbre, és ez itt a nagy esemény. Az összetört
1424 II   |               mibõl való. Ágyúk bömbölnek a messzeségben, mindegy, itt
1425 II   |                  azért tisztán hallatszik a fülemilék hangja a bokrokból.
1426 II   |             hallatszik a fülemilék hangja a bokrokból. Száguldó lovak
1427 II   |                 Száguldó lovak dübörögnek a csatatereken villogó szablyájú
1428 II   |                   vígan ficánkolnak azért a kis csikók a pázsiton. S
1429 II   |            ficánkolnak azért a kis csikók a pázsiton. S ha ide ér is
1430 II   |                ide ér is egy-egy morzsája a nagy eseményeknek, drámáknak,
1431 II   |                 az csak olyan, mint mikor a finom pernye leszáll a sárga
1432 II   |              mikor a finom pernye leszáll a sárga kalászra, mint fekete
1433 II   |             templom égett el s abból való a kis fátyolszilánk?~Hanem
1434 II   |                   ide való, nem úgy, mint a nagyvárosokba, ahová minden
1435 II   |                   példának okáért beüzeni a kõszenet fuvarozó sulyomi
1436 II   |            mondják meg Borly Lacinak vagy a nagyapjának, hogy mit lustálkodik
1437 II   |               hogy mit lustálkodik otthon a gyerek, csak hadd jöjjön
1438 II   |                   csak hadd jöjjön vissza a zöld posztókötényhez, elég
1439 II   |                 elég herõcét ehetett már. A kõszenes emberek azt felelik
1440 II   |            felelik Disznósy uramnak, hogy a fiú tán nincs is otthon,
1441 II   |              volna, az öregnek.~Így ér be a fiú elveszésének híre a
1442 II   |                   a fiú elveszésének híre a kõszenes emberektõl, mint
1443 II   |               ahogy minden beér, csak nem a rendes úton. Lám az özönvíz-katasztrófa
1444 II   |              özönvíz-katasztrófa is beért a kõszénben, - most már Sulyomban
1445 II   |                 Sulyomban is látják, hogy a kõszéndarabok valaha fák
1446 II   |                  mikor úgy befelé fordult a világ, ez a nagy bunda,
1447 II   |                befelé fordult a világ, ez a nagy bunda, a fürtös, szõrös
1448 II   |                   világ, ez a nagy bunda, a fürtös, szõrös oldalával.~
1449 II   |                    Borly uram vállat vont a hírre és beüzente Disznósy
1450 II   |           beüzente Disznósy uramnak, hogy a fiú nincs itthon, nem is
1451 II   |               pénz nem vész el. De bizony a fiú csak nem jött. Az öreg
1452 II   |                  pedig nem ért rá bemenni a városba, a sok mezei munka
1453 II   |                 ért rá bemenni a városba, a sok mezei munka miatt, míg
1454 II   |              mezei munka miatt, míg végre a legközelebbi vásárkor mégis
1455 II   |             uramhoz, hogy mi az hát azzal a gyerekkel.~- Elveszett,
1456 II   |           Elveszett, kasznár uram - mondá a lakatos ünnepélyes mosollyal -,
1457 II   |                   látszott, kínlódik bent a kis agyveleje, borsónyi
1458 II   |                   izzadságcseppek gyûltek a halántékára.~- Talán ki
1459 II   |                     Eh, bolondság - szólt a nagyapa. - Nem mopszli az
1460 II   |               elõkerül, ha akarja. Bízzuk a dolgot az idõre.~De már
1461 II   |                   kitört Disznósy uramból a fölháborodás.~- No hallja,
1462 II   |                  búsulna, mint maga azért a kitûnõ unokáért. Ez már
1463 II   |            visszataszító, de egyszersmind a pátriárkákból valami fönséges,
1464 II   |             nagyapai szívem megérezné, ha a fiú bajban volna.~Disznósy
1465 II   |                   fordított neki hátat.~- A te szíved? - morogta magában. -
1466 II   |               morogta magában. - Egye meg a kutya a szívedet!~De azért
1467 II   |               magában. - Egye meg a kutya a szívedet!~De azért mégis
1468 II   |                 azért mégis imponált neki a kasznár, mikor még egyszer
1469 II   |                 még egyszer visszafordult a boltajtóból, ezeket mondva:~-
1470 II   |           megmagyarázhatlan bohóságokkal. A fiú nem közönséges lélek.
1471 II   |                 lakatosnak kényszerítette a nagyapja. Beszélték, színészek
1472 II   |                   egyik vasasnémetet adta a »Peleskei nótárius«-ban.
1473 II   |            Beszélték, hogy betyár lett és a herevcsényi erdõkben együtt
1474 II   |             erdõkben együtt garázdálkodik a gonosz Krúdy Kálmánnal.
1475 II   |             becsületes jó képe volt!~Maga a méltóságos báró is érdeklõdött
1476 II   |            méltóságos báró is érdeklõdött a dolog iránt.~- Igaz-e -
1477 II   |                    Igaz-e - kérdé egyszer a kasznárt -, hogy az unokája
1478 II   |                 hogy az unokája elszökött a lakatostól?~- Sajnos igaz.~-
1479 II   |                 Lelketlenség volt õt arra a pályára adni.~- Én csak
1480 II   |                    Az öreg lehorgasztotta a fejét.)~- A fiú karakter
1481 II   |                lehorgasztotta a fejét.)~- A fiú karakter volt. Nekem
1482 II   |              Nekem is tetszett - folytatá a báró. - Figyeltem õt. Sokszor
1483 II   |                Sokszor összehasonlítottam a fiammal. Szerettem volna,
1484 II   |           Szerettem volna, ha olyan lenne a fiam.~- Oh, a fiatal báró
1485 II   |                 olyan lenne a fiam.~- Oh, a fiatal báró sokkal több,
1486 II   |                napon említeni.~- No igen, a Pali izé, csinos gyerek,
1487 II   |                  gyerek, de puhány. Ebben a Laciban volt valami keménység.
1488 II   |               eszembe jutott, izé - szólt a felesége felé fordulva. -
1489 II   |              gyerekkorában ilyen lehetett a Széchenyi Stefi. Hja, bizony
1490 II   |                 bizony egy kis vadság. Ez a karakter virágja. Ha a nap
1491 II   |                 Ez a karakter virágja. Ha a nap süti, kibontja a szirmait,
1492 II   |                   Ha a nap süti, kibontja a szirmait, ha árnyék éri,
1493 II   |                    ha árnyék éri, befogja a penész. Egy rablóbetyárból
1494 II   |                 hadvezér s Napóleon talán a Bakonyban végzi életét,
1495 II   |             valami fringiásan. Natürlich. A fiút nevelni kellett volna,
1496 II   |               nevelni kellett volna, hogy a vadságot levakarják róla
1497 II   |                  levakarják róla az izék, a professzorok, nem odaadni
1498 II   |                 uram - panaszkodott Borly a veranda oszlopához dõlve -,
1499 II   |                Paperlapap! - nevetett fel a báró gúnyosan, ki ritkán
1500 II   |                  én?~- Hogy pénzei vannak a losonci takarékpénztárban,