Rész

 1 I |               sulyomiak és gyûjtöttek rá, Borly nem adott rá egy
 2 I |        gyûjtöttek rá, Borly nem adott rá egy árva garast sem, pedig
 3 I |           Ostoba liba vagy! - förmedt rá haragosan a báró.~- Kitõl
 4 I |              Mihály uram - köszöntött rá Borly. - Úgy látszik, önmagával
 5 I |             uram.~Lopva bandzsalított rá a mester, majd így szólt
 6 I |        kellett, hogy az urak kapjanak rá a mesterségünkre. Akkor
 7 I |            legott szabadalmat is vett rá s megküldte egy bécsi üzletnek
 8 I |          ezeket be kell tartanod. Adj rá kezet, amice, hogy mindig
 9 I |               Persze, persze - hagyta rá Inokay nagy flegmával -,
10 I |              vizsga-pillantást vetett rá, mialatt Laci tollkéséért
11 I |           hadnagy úr, hazamegy, felel rá, mire megírja a választ,
12 I |          virágnak képzelte az orrát s rá akart ülni, a kertész kergette,
13 I |      fogódzkodnia.~- Tumbus! - kiálta rá a baronesz parancsoló hangon
14 I |              utolsó pillantást vetett rá. A kisleány egy nyírfa lehajló
15 II|           szeretnék írni, de nem érek rá. Én egészséges vagyok és
16 II|              a kesztyûs kezét.) Adjon rá kezet, hogy nem haragszik.
17 II|          pokolba! Elfordult durcásan, rá se nézett többé.~A többiek
18 II|         taplót; csiholjon ki és tegye rá a pipájára, de úgy, hogy
19 II|             Hát mit hozott? - förmedt rá a jöttre, miután jól szemügyre
20 II|               is tartoznék! - förmedt rá a gazda - nem kerül az nekünk
21 II|              megszégyenülése, amelyre rá nem szolgált, de amely ellen
22 II|               a nehéz nyavalya jöjjön rá valamennyire kapitányostól!
23 II| szalámirudacskái incselkedve nevettek rá.~Ej, menjünk reggelizni!
24 II|                  Már az igaz - hagyta rá.~- Itt sok mindent kell
25 II|           lakatjai; megesküdött volna rá, ha valahol otthon találja,
26 II|           jött. Az öreg pedig nem ért rá bemenni a városba, a sok
27 II|             durvaságok rakódhatnak le rá.~- Szegény az eklézsia,
28 II|         lányok még nótát is csináltak rá. Nem emlékszem már szórul-szóra,
29 II|             elõre prenumerálva voltak rá a familiák, a messze Gömörbõl
30 II|             kocsisomat is, mert nincs rá szükségem.~- Hogy-hogy?
31 II|              a zárdából.~- Megnõtt?~- Rá sem ösmersz. Igazi nagylány.~-
32 II|         szemrehányó tekintete meredne rá, és az valami szörnyû… szörnyû…~
33 II|            jeges borogatásokat rakott rá, azt mondja, hogy a kis
34 II|           mire való a víz? A palackra rá van írva: »1850. termés.«
35 II|       legjobban. »Ez lesz az«, fogták rá az egyikre, akinek az egyik
36 II|             kevély kastély meredezett rá mogorván, közömbösen, becsukott
37 II|               s ha az se vállalkoznék rá, egy susogó falevél vagy
38 II|             szólt Borly -, hogy van-e rá elegendõ ok?~- Litmanecknek
39 II|                mint a másik, ki fogad rá? Állom.~- Csodálom, hogy
40 II|              akar menni.~- Parancsolj rá.~- Könnyû az ilyet mondani,
41 II|           fönségesen:~- Most nem érek rá. Írja fel!~- Bocsássa meg,
42 II|                olyan csapásokat mérve rá, hogy iszonyat, de Borly
43 II|    mindamellett azt az óhajtását írta rá a lepecsételt végrendelet
44 II|          testvérem. Nem emlékszel már rá?~- Hogyne emlékezném!~-
45 II|     Mindamellett inkább rontott volna rá egymaga egy porosz ezredre.
46 II|          annak jeléül, hogy nem kíván rá feleletet. Egy igazi nagyúr
47 II|    takarékosnak kellett volna lennie. Rá kell küldeni a tante-t,
48 II|    szívélyesen megkínálta.~- Gyújtson rá, fõhadnagy úr, és üljön
49 II|          végrendeletet, szükségem van rá.~A komornyik elhozta pár
50 II|               mégse tehetem, nem visz rá a lelkem, megcsömörülnék
51 II|          fõhadnagy kérdõleg tekintett rá.~- Megtaláltam a megoldást.~-
52 II|            hogy egy-két könny is hull rá, s ezzel hirtelen átnyalábolta
53 II|         galambtól! Se õk nem vetettek rá ügyet, se õ rájuk, mélázva
54 II|          elhanyagolt? A papának nincs rá pénze. Sok szép dolog elpusztult.