Rész

 1 I |       hogy csal a vén gazember - felelte az oligarcha-ivadék -, ennélfogva
 2 I |        már arra a rövid idõre? - felelte a báró álmatagon.~Ebbõl
 3 I |          egyiket, se a másikat - felelte a fiú a verejtéket törülve
 4 I |     árult el.~- Hát azt teszem - felelte -, mert szeretek becsületes
 5 I |      szoktam a kötelet elrágni - felelte a lakatos gõgösen.~- Úgy
 6 I | bennünket, összeveszett apával - felelte a leányka a régi, õszinte
 7 I |          gyerektõl?~- Hát csak - felelte a legényke nyeglén, vállat
 8 I | kápolnában?~- Tettünk, tettünk - felelte idegesen -, de lássa, azóta
 9 II|       katona lenni?~- Csak úgy - felelte az ifjú Borly.~- És elhatározott
10 II|      fázékonyan.~- Mit félnék? - felelte egykedvûen, az évezredes
11 II|         képes.~- Az Isten igen - felelte a fiatal Borly -, de ön
12 II|    csodálkozva.~- Hát csak úgy - felelte a vállát féloldalra vonva. -
13 II|     unalmas magamnak.~- Sietek - felelte Laci.~- A sietés az ördög -
14 II|        Én úgy tudom, hogy lesz - felelte Laci.~- A burkussal?~- Hogy
15 II|       porosz veszíthet. Mire azt felelte volna Rothschildné: »Ne
16 II|        egy úrnak.~- Hát persze - felelte az asszony nevetve -, szegény
17 II|      szúrd ki!~- Lehetetlen az - felelte Laci elképedve, nagy zavarral
18 II|        Ropogós, mint a mandula - felelte az anyóka.~- Engedje meg
19 II|          erõ.~- Legyen nyugodt - felelte csendesen -, az én öreg
20 II|     tartanám a szemem behunyva - felelte Inokay csípõsen. - De nem
21 II|         érte az Úr szent neve! - felelte Inokay ájtatosan.~Szép világ
22 II|        unokája.~- Olvastam már - felelte közömbösen.~- És ezt maga
23 II|   rejtélyes dologról?~- Semmit - felelte a kis Inokay, illedelmesen
24 II|         enyém semmi esetre sem - felelte a diák önérzetesen.~Részint
25 II|         a gimnáziumé, tanár úr - felelte pillanatnyi habozás után -,
26 II|           Mit ér már az nekem? - felelte egy mérfölddel odább.~Talán
27 II|      sebekkel.~- Szamár beszéd - felelte mogorván.~Két emberbõl volt
28 II|         sõt orvos is jár hozzá - felelte a báróné.~- Ejnye - szólt
29 II|         vagyunk.~- Paratus sum - felelte a beteg nyugodtan.~- No,
30 II| szentségét?~- Nincsenek bûneim - felelte.~- Senki se tiszta ezektõl -
31 II|       már az Isten kezében van - felelte az orvos németül.~- Mit
32 II|            Brivinszky.~- Borly - felelte a fõhadnagy csendesen.~-
33 II|      mögött egy kis akácos van - felelte Borly.~- Jó hely. És mikor?~-
34 II|       funkcióm van.~- Nekem is - felelte az ügyvéd.~- Hogy-hogy?~-
35 II|    tegyünk doktor?~- Nem tudom - felelte a doktor sötéten -, mindenekelõtt
36 II|            Igen kevés lehetett - felelte meleg mosollyal s jelentõségteljes
37 II|         valamit mondani?~- Nem - felelte Inokay fáradtan.~- Akkor
38 II|          akadályozza meg?~- Én - felelte egy kellemes érces hang,
39 II|        El akarok tõle búcsúzni - felelte nyugodtan.~- Ilyen hamar?~-
40 II|       vagy Lackó?~- Itt vagyok - felelte fojtott hangon, de félt,
41 II|     külön beszélni?~- Csak úgy - felelte Borly -, szeretnék.~Pál
42 II|         Ha még most is szereti - felelte Inokay csöndesen, kiégett
43 II|            A búzamosókhoz ment - felelte a leány.~- Merre vannak
44 II| változott meg?~- Mit tudom én? - felelte Mária vállat vonva és leeresztette
45 II|        lányok mindenütt vannak - felelte Borly.~- Persze el sem jött
46 II|      csak két növény körül jár - felelte a fõhadnagy rejtélyes arccal -,
47 II|          az?~- Hát az egyik ez - felelte Borly, leszakított egy pitypangot
48 II|            Hát csak az történt - felelte Borly -, amit ígértek az
49 II|    Inokay meglepetve.~- Örökre - felelte a fõhadnagy boldogan.~-