Rész

 1 I |        sohase volt órám, mégis itt vagyok. Tudom az idõt, a napról,
 2 I |         Hát nem tudta, hogy én itt vagyok a zárdában? - kérdé a leányka
 3 I |         ide a zárdába. És most itt vagyok, ragyogok, mint a fekete
 4 I |               Tudja mit, ha gyerek vagyok, hát adok magának helyette
 5 I |            lett.~- Hopp, hopp, itt vagyok. Mi tetszik? - kiáltá vissza
 6 II|            nekem levelet, mert nem vagyok itt. Sokat szeretnék írni,
 7 II|         nem érek rá. Én egészséges vagyok és nagyon búsulok szegény
 8 II|            magát.~- Jaj, de bolond vagyok! Bocsásson meg, kérem. Elhiheti,
 9 II|            Vagy efféle?~- Semmi se vagyok.~- Az a legszebb hivatal.
10 II| mentegetõzött Laci. - Oly ügyetlen vagyok. Úgy rémlik, hogy ráhágtam
11 II|    járatott velem a juhász, én nem vagyok az oka.~De ha nem használ,
12 II|      gondoltam és most nagy bajban vagyok, mert éppen csak egy huszas
13 II|         láthatok a zsebetekbe. Nem vagyok én isten. Felöltöztök, mint
14 II|           legnagyobb szorultságban vagyok, reggel eladom a zsidónak.«~
15 II|          az? Mi az? Mit akar?~- Én vagyok, Balassa. Nagy hírt hoztam.~-
16 II|           lépésemmel, talán vétkes vagyok az Isten elõtt, de másrészt
17 II|         fokkal, amit, mert babonás vagyok, egyenesen az órának köszönök,
18 II| Feldmarschall Kapronszki adjutánsa vagyok.~Az éjjel nagyapkáról álmodtam.
19 II|           de én az osztrák pártján vagyok ebben.~Csendes, kedvetlen
20 II|         használatra.~- Majd bolond vagyok, hogy az én drága takarmányomon
21 II|           Ejnye, de bohókás gyerek vagyok - biztatta magát a báró.
22 II|           a pap szigorúan.~- Én az vagyok - mondá a beteg önérzetesen.~
23 II|          kérdé gyenge hangon.~- Én vagyok itt, Borly úr.~- Ah, eljött
24 II|          Perkálné, Perkálné!~- Itt vagyok, nemzetes uram.~- Ezt velem
25 II|         még közelebb!~- Hiszen itt vagyok már, Borly bácsi.~Az öregnek
26 II|        Szent Isten! A Lacika!~- Én vagyok - szólt mohón a fõhadnagy. -
27 II| koccintanak. Az egyik gentleman én vagyok, a másik õ. Egyszer csak
28 II| Parancsoljon.~- Én Borly fõhadnagy vagyok; egy kis afférom támadt,
29 II|         megboldogult végrendeletét vagyok hivatva kihirdetni. Hol
30 II|        azért, hogy én még semmi se vagyok.~- Nem, nem, de látod, azt
31 II|           jogosan. De lásd, én más vagyok, én másképp gondolkozom.
32 II|          eset - tette hozzá -, nem vagyok mai gyerek, de ilyet még
33 II|       Lackó! Hol vagy Lackó?~- Itt vagyok - felelte fojtott hangon,
34 II| voltaképpen én is csak beteg kutya vagyok, mint a többiek, kikrõl
35 II|       barátom gondoskodott. Sõt én vagyok a legbetegebb.~- De hisz
36 II|          nézve, de immár kénytelen vagyok vele. S legott belátja méltóságod,