Rész
1 I | hitel modern formáiban, s annak mindenféle szövevényei és
2 I | özvegyasszony is részt vett annak építésében a maga filléreivel.
3 I | ostoba bogarával szemben, annak kiáltó jele volt Borly kasznár
4 I | ötszázforintos kronométer, annak meg az a baja, hogy siet.
5 I | a zsebében. Hogy fog az annak imponálni! Hiszen órája
6 I | kártyaadósság parancsol. Annak meg kell lenni, ha a pokolból
7 I | báró Balassa Antalhoz (annak se volt soha pénze), vele
8 I | még most is kisleányka.~- Annak tart? - kérdé a leány elbiggyesztve
9 I | elbiggyesztve ajkait.~- Annak, természetesen.~- Úgy? Hát
10 I | Dehogy. Különös módja van annak. Megmondhatom. Mert maga
11 II| szembetûnõ módon igyekezett annak látszani. Gyanús dolog a
12 II| útközben kényes. Úton mindenki annak szeret látszani, ami nem.~
13 II| számadó-juhásza, a faragó-gazda, meg annak a Pencrõl idejött két sógora
14 II| Szentendrére!~- Hát elment annak az embernek az esze? Én
15 II| lakat szerkezete tulajdon annak látszott, amit õ talált
16 II| Isten rendesen észt is ad annak, akinek pénzt ád, legott
17 II| akinek az Isten pénzt ád, annak szerencsét is ád.~Ebéd után
18 II| vélte Inokayné.~- Van annak ördöge, nem szíve. Pietista
19 II| lehetett az erdõ felõl s annak monoton zúgásától megkülönböztetni
20 II| órának köszönök, vagyis annak, hogy a tanácsokat, melyek
21 II| bekukkantott a mezõn a csõszhöz, annak a kunyhójába, s engedelmet
22 II| boldogabban, mint talán annak idején Elsõ Inokay a Szentföldet,
23 II| azt megformálni, mindig annak az akaratába öltözik, akivel
24 II| pörkölte vagy fõzte, úgyhogy annak illata átszûrõdött a park
25 II| különösebb érdeklõdést, annak méltóságán alul van a csodálkozás,
26 II| Litmaneck szava -, nem lesz annak, ahogy én nézem, a kezében
27 II| felõl tudakozódott, (bár annak 39 fokos láza volt) gyorsan
28 II| fõhadnagyhoz s megfogva annak mind a két kezét, fölkiáltott:~-
29 II| ügyvéd a kocsijához lépett és annak a ládájából egy kis bõrtokot
30 II| hadarta gyorsan, mintegy annak jeléül, hogy nem kíván rá
31 II| képviseli kiskorú Borly Istvánt, annak nevében tehát nem nyilatkozhat.
32 II| egyet-mást tõlem, engedelmeskedve annak a nemes érzésnek, mely õt
33 II| hogy a való életrõl és annak követelményeirõl megfeledkezett,
34 II| élességében s ki akarván annak a diadalát élvezni fenékig.~-
35 II| beszéltek. Kakukk szólt valahol. Annak a szavát számlálták. Egy
|