Rész

 1 I |              törékeny teremtés, aki mindig fejfájásról panaszkodott,
 2 I |          hogy ez csak ürügy), akkor mindig megjelenik vagy itt Sulyomon,
 3 I |           Adj rá kezet, amice, hogy mindig be fogod tartani a regulákat,
 4 I |           tûnik ki, Borly, hogy még mindig kevés a zsidó.~Borly uram
 5 I |             kis pénze, bátyóka?« de mindig visszanyelte. Nem, nem.
 6 I |    találkozni vele, mert a báró még mindig haragot tart rám! Ej, mit!
 7 I |          férje lesz.~- Nem mondta-e mindig, hogy az én feleségem lesz?
 8 II|             egyéb szükségesekre még mindig marad két huszas.~Reggel
 9 II|         Ösmerte az egész útvonalat, mindig ezt járta. Elmondta a vidék
10 II| argumentumhoz nyúlva. - Ha az ember mindig a kocsin van, a kocsin hal
11 II|             éppen az! Ha az emberek mindig eltalálnák, melyik úton
12 II|            menni, egy utcai lámpáig mindig eljuthatott, s ez máris
13 II|      zsidónak.«~Minthogy az esõ még mindig permetezett, bebújt egészen
14 II|         anyáknak és a regényíróknak mindig van egy történetkéjük. Különösen
15 II|            de nem nemesség nélküli. Mindig eszembe jutott, izé - szólt
16 II|             krajcár. És ez így ment mindig a tizenkettedik órában.
17 II|             unokájával való elbánás mindig felháborította, pedig ez
18 II|         hónapja gyógykezelem, s még mindig fáj a lába. Fáj még, Bundáskám? (
19 II|                arra visszaemlékezni mindig a megvert az illetékes.~
20 II|           derék ember?~- Bizony nem mindig a grófok és bárók között.~
21 II|  kóvályogtak a feje fölött, a hurok mindig jobban összeszorult a nyaka
22 II|         napok és valahogy majd csak mindig lesz. Apró örömei most is
23 II|             mérfölddel odább.~Talán mindig ezen gondolkozott azóta.
24 II|            egy léha fõúrból, akirõl mindig mások gondoskodtak s aki
25 II|           de lusta azt megformálni, mindig annak az akaratába öltözik,
26 II|          legjobban »A méltóságos úr mindig vagy túlkorán jön a vasúthoz,
27 II|            hogy a feldõlés után még mindig elvitte Lázonyba a hordó
28 II|          faragó béres ellenben, aki mindig haragudott az ápolás alatt
29 II|        megírva, hogy a baronesz még mindig szereti? Hátha nem is szerette
30 II|         vért a holdvilágnál, de még mindig nincsen. Csóválja a fejét
31 II|            idején, de egyébként is. Mindig nagy kortesnek tartottam
32 II|         dörmögte magában: »Az ördög mindig készenlétben tartja a maga
33 II|             madarak és az asszonyok mindig összetartottak. Csakhogy
34 II|           rohamot.~- Hát maga azóta mindig Bécsben lakik?~- Igen.~-