Rész

 1 I |         savanyú, legalább látszólag, ami nem is csoda, mert nagy
 2 I |            lakatosnak a nagy vagyon?~Ami magát a Laci gyereket illeti,
 3 I |         inasok szoktak, csak olyant, ami a mesterséggel jár.~- Szóval,
 4 I |         idehozzák, ott van a kocsin. Ami pedig a tartási pénzt illeti,
 5 I |         világon?), hanem öt darabot, ami kész, itt küld prezentbe.
 6 I |          Mert a Kaszinóból kizárnák, ami csak egy ház Pesten a Hatvani
 7 I |       hoztatok magatokkal, s valami, ami már rátok ragadt ahhoz a
 8 I |             csak az a kedves belõle, ami a magatoké.~- Hát olyan
 9 I |           rebbentek fel a bokrokból, ami valakinek a közeledését
10 II|      mindenki annak szeret látszani, ami nem.~Eleinte behunyva tartotta
11 II|       urasághoz lehet szokva, hanem, ami aztán következett, elrontotta
12 II|           asztalhoz ültek.~- Hozzon, ami éppen készen van - parancsolá
13 II|            tehát inkább ment gyalog, ami nem bolondság, ha még a
14 II|     mindenkinek.~- A nap azt teheti, ami neki tetszik - pattant fel
15 II|              mint maga a ládácska, s ami kíváncsiság hajtotta, az
16 II|            iszen azért ide is eljut, ami ide való. Különösen, csodálatosan,
17 II|     csodálatosan, de eljut. Csak az, ami ide való, nem úgy, mint
18 II|              minden beér, még az is, ami sehová se való; Disznósy
19 II|          Pietista lett, ez az egész. Ami gyakori jelenség éppen a
20 II|      ceruzájával a mappán kijelezte, ami Olaszország figurájából
21 II|          Borly a vállát vonogatta.~- Ami »aztán« van, az már Isten
22 II|           bele ne szeressen a lurkó! Ami azonban közelrõl nem festett
23 II|             vidéken, mert olyan itt, ami a kastélyból jön, mint ami
24 II|           ami a kastélyból jön, mint ami Bécsben a Burgból kiszivárog,
25 II|           Furcsa volna. De nem, nem. Ami lehetetlen, lehetetlen.
26 II| halántékoknál. Ej, mit, hadd törjön, ami törni való. Hiszen minden
27 II|              mindenféle szögletekre, ami nála a közeli sírást jelentette,
28 II|     megsiratni való, tessék elhinni. Ami pedig magát illeti, Perkálné,
29 II|           kis fészek, majd meglássa. Ami benne van, magáé - az esküvõjére
30 II|          visszalépegetett hölgyéhez, ami éppen nem lett volna különös,
31 II|         unokáit egy olyan vagyontól, ami a törvény szerint már az
32 II|            lemondani olyasvalamirõl, ami nem az övé, mert a báró
33 II|             önnel kezet szoríthatok. Ami pedig az örökséget illeti,