Rész
1 I | térdenállva vesz át. Nos, ugorj oda, Mici, és csókold meg a
2 I | Pestre ment (gyakran vonzotta oda a Nemzeti Kaszinó), egy
3 I | mellé s néha éjjelenként oda szökött át a titkos ajtón,
4 I | akartam vinni Sulyomra, holnap oda megyek, azt gondoltam, magának
5 II| visszavegye levelét. Jaj, csak oda ne nézzen valahogy Tumbus
6 II| valahogy Tumbus apó! Tumbus apó oda nem nézett, nagy alkuban
7 II| a nevelõbõl hozták vagy oda vitték, az asszonyság minduntalan
8 II| érkezõre, aki némán nyújtotta oda a gyémántos tût.~A zsidó
9 II| röhögve. - Többet járok oda, mint a templomba.~- Hát
10 II| holmija után nyúlt.~- Nem oda Buda - ugrott fel a székérõl,
11 II| tizenhat évvel azelõtt szintén oda dugott a zsúpok közé? Ma
12 II| még arra kérlek - szólt oda Radvánszkyhoz -, hogy tartsd
13 II| beszélgetett folytonosan. Oda ne adja a száz aranyat az
14 II| állhatta, hogy hátra fordulva, oda ne szóljon halkan Perkálnénak:~-
15 II| beleegyezett, hogy a baronesz oda menjen (de a bárónak nem
16 II| tagadólag rázta a fejét s oda se nézett.~- Nem kell. Hagyjon
17 II| valami értekezlet délután. Oda kocsizott el.~Mind a pap,
18 II| hiába. A szomszéd terembõl (oda nem láthatott be) cigánymuzsika
19 II| szemeit, csak lopva néz oda. A szemlesütésrõl ráösmer
20 II| fizetõpincér lihegve szaladt oda, de Galgavölgy csak a kezével
21 II| Pártfogói hangon szólította oda s olyan modorban tudatta
22 II| a gyertyavilágosságot az oda szolgáló ajtó hasadékain
23 II| emberek csodálkozva néztek oda. Ez volt az egyetlen hang,
24 II| odapillantani és mégis mindenünnen oda látott. Szédülés fogta el,
25 II| fõhadnagy -, hogy végre is oda kellene adni csupa becsülettudásból
26 II| Én pedig két kézzel adom oda - szólt egyszerûen, minden
27 II| kelengyéje.~A galambok nyomán oda talált Laci. Mihelyt kiért
28 II| többet is.~De már ekkorára oda is ért a fõhadnagy nagy
29 II| hát ne durcáskodj, eredj oda, engeszteld meg Borlyt,
|