Rész

 1 I |      dolgot mesélnek. Gyurcsányi Pál, Kiriáky Józsefné, Varga
 2 I |    játszottak õk ketten és a kis Pál báró, meg a Mária baronesz.
 3 I |         Apa, mama, ne hagyjatok!~Pál báró (akkor tizenhárom éves
 4 I |    birkózás közben, hogy a vézna Pál báró földhöz verje. Úgyszólván
 5 I |          imponálni! Hiszen órája Pál bárónak sincs.~Míg Laci
 6 I |           a baroneszbõl és a kis Pál báróból mi lesz aztán? Ej,
 7 I |          ki a võlegénye, Drugeth Pál halála miatt szent fogadalmat
 8 II|         újságok. Hát bizony Tóth Pál is beleharapott a fűbe valahol
 9 II|        gimnáziumban, ahol Inokay Pál báró és a nehézkes eszû
10 II|         az elsõ eminenst, Inokay Pál bárót és a következõ kérdést
11 II|       költészetbarát báró Inokay Pál »Jurisics Miklós Kõszegen«
12 II|     szegény Pistát - szólt közbe Pál báró megdöbbentõ komorsággal.~-
13 II|    Perkálné!~Türelmetlenül várta Pál bárót, panaszkodott, zsörtölõdött,
14 II|       Mikor délután eljött a kis Pál báró, már nem ösmerte fel.~-
15 II|           istenem! - sopánkodott Pál báró, a könnyes szemeit
16 II|        Laci!~Borly megfordult és Pál bárót látta maga elõtt.
17 II|         idõ.~- Ah, ön is eljött, Pál báró? - szólt a fõhadnagy
18 II|         Azért mondom - fecsegett Pál -, mert ti katonák könnyen
19 II|         én kis uram, báró Inokay Pál és kis úrnõm, báró Inokay
20 II|     versekért, könyveimet Inokay Pál bárónak, budai telkemnek
21 II|          belépõ Pálhoz fordult.) Pál báró, jelents be, kérlek,
22 II| édesapádnál.~- Mi végre? - kérdé Pál báró. - Apámat nagyon megrázta
23 II|          A korridoron azt mondta Pál báró a fõhadnagynak:~- Várj
24 II|          onnan elmozdulni s hogy Pál is észre veszi, miként leste
25 II|        mennie kellett, ahonnan a Pál léptei kopogtak, ahol a
26 II|        szívesen lát - jelentette Pál báró. - Bent van nála báró
27 II|      felelte Borly -, szeretnék.~Pál báró vállat vont, némi gyanakodással.~-