Rész

 1 I |      átfogta a nyakát, odatapadt hozzá szorosan.~- Az egyik kezemmel
 2 I |            Jó. - Már nevetett is hozzá; ilyen a leányszem; mosoly
 3 I |   Neveljen belõle embert - tette hozzá a kasznár.~- Magától nõ
 4 I |        jó, csak jónak kell lenni hozzá az embernek is. Az pedig
 5 II|       kastélyok vagy romok felõl hozzá intézett. Ösmerte az egész
 6 II|         kocsis pajtásaim - tette hozzá nagy vigyorgással.~- Hát
 7 II|          És nagy mamlasz - tette hozzá magában.)~- Ahogy vesszük.~-
 8 II|         nem, de csónakon, ha van hozzá csónakos, akármikor. Azért
 9 II|         mert az én férjem nem ad hozzá pénzt.«~Így szõtték-fonták
10 II|          egy messzely bort ivott hozzá, húsz krajcárt számított
11 II|     estén, egyszer csak így szól hozzá: »Mesélj valamit, öregem« (
12 II|       Már t. i. délelõtt - tette hozzá.~Az öreg Borly homlokára
13 II|    tovább feltartóztatni - tette hozzá fáradtan, hidegen. - Tudom,
14 II|        még, Bundáskám? (Lehajolt hozzá, szeretettel simogatta.)
15 II|        hogy a tanácsokat, melyek hozzá fûzõdnek, betartottam.~Csak
16 II|        következõ kérdést intézte hozzá:~- Mondd meg nekem ezek
17 II|          terhelve. Nincs pénzünk hozzá. De ha még volna is a választáshoz,
18 II|        fekszik, sõt orvos is jár hozzá - felelte a báróné.~- Ejnye -
19 II|       egy tálcán, a báró tehát õ hozzá fordul:~- Mi baja a kasznárnak?~-
20 II|        Furcsa ez a világ - tette hozzá elgondolkozva -, hogy egy
21 II| megszánja és okvetlenül így szól hozzá:~»Oh, Borly fõhadnagy, ne
22 II|          és földbirtokos - tette hozzá az óriás.~- Igen örülök -
23 II|        Mária két fényes szeme, s hozzá az az egész fehér arcocska,
24 II|           Ritka egy eset - tette hozzá -, nem vagyok mai gyerek,
25 II|       még egy kis cédula is volt hozzá mellékelve, behajtva pikkelyes
26 II|        illetlen, legott átszalad hozzá.~- No, az ördögbe is, ugye