Rész

 1 I |      építtetett a kertje végében beteg kutyák menhelyéül, ahol
 2 I |       maga gyógyította a környék beteg, sánta kutyáit, drága orvosságokat
 3 I |       elbolondítanak úgyis, de a beteg kutyákra senki se vet gondot,
 4 I |    bárónak tetszett; a báróné is beteg volt, de ez se lett volna
 5 II|      Kedves Laci, a mamám nagyon beteg, éppen most küldtek értem
 6 II|      hogy õ meg Pozsonyba megy a beteg nõvérét látogatni, a haldokló
 7 II|   azonban éppen a verandán ült a beteg feleségével és a leányával,
 8 II|  kincseink! Hát hogy lehet ez?~A beteg úrnõ, ki egész fülig gyapjas
 9 II|    egymás után kezdte behányni a beteg asszony ölébe a násfákat,
10 II|          kísérõ levél? - kérdé a beteg grófnõ - amely világosságot
11 II|           Az öreg Borly? Az most beteg.~- De csak nem fekszik? -
12 II|    mondta?~- Nem éppen. Inkább a beteg magaviselete ébreszti bennem
13 II|       hallatszott. Az öreg Borly beteg kutyái. Talán tudják, hogy
14 II| választóknak. Pedig már akkor is beteg volt, mert a kocsiból kiugorván,
15 II| csodálkozásában a kezeit, mire a beteg elmesélte, hogy egyik õsét,
16 II|          Paratus sum - felelte a beteg nyugodtan.~- No, ha paratus,
17 II|           Én az vagyok - mondá a beteg önérzetesen.~Malinka úr
18 II|         a méltóságos bárónénak a beteg kívánságát, ki is beleegyezett,
19 II|     kezében himbálva lépett be a beteg szobájába, hol a leeresztett
20 II|          miatt félhomály volt.~A beteg felrezzent a szoknyasuhogásra
21 II|           kisasszonyka - szólt a beteg -, jól esik nekem, hogy
22 II|       doktort.~- Nos, hogy van a beteg? - kérdé a nevezetes férfiú
23 II|       Meggyógyul ettõl a halálos beteg is. Majd meglássa, milyen
24 II|           mint mindennap, csak a beteg kutyák üvöltöttek, vonítottak
25 II|        hagyom egy alapra, mely a beteg kutyák gyógyításának céljaira
26 II|     Pedig voltaképpen én is csak beteg kutya vagyok, mint a többiek,