Rész

 1 I |       Ebbõl aztán meg azt sem lehetett tudni, mire érti a rövid
 2 I |    Valóban, ezt az utóbbit is lehetett érteni, mert Inokay Gottfried
 3 I |  fegyverbe öltöztették, vígan lehetett elszedni a másét.~Lecsaptak
 4 I |    volt, akinek tölcsérrel se lehetett volna a fejébe valami nagy
 5 I |      kis Máriának ezentúl nem lehetett olyan szabadon elkalandoznia
 6 I |     Nem illik«; többé már nem lehetett künn kószálni a réteken
 7 I |    tanulta a mesterséget. Azt lehetett volna hinni, hogy nem szokja
 8 I |  nézeten lenni, s nem egyszer lehetett hallani, amint a fiú felõl
 9 I |        csak a vaskapu rácsain lehetett belátni; a háttérben egy
10 I |    még a kezében van, ijesztõ lehetett hát, amint ott hadonászott
11 II|      az öregúr, nyilván rokon lehetett, gyöngéden, udvariasan foglalkozott
12 II|  hordókat, amelyeken pompásan lehetett dobolni. Most is ott állott
13 II|      kívül voltak. Nagy dolog lehetett, mikor úgy befelé fordult
14 II|        Föl nem foghatom, hová lehetett. Nem hallott semmit?~- Nem.~-
15 II|      hogy gyerekkorában ilyen lehetett a Széchenyi Stefi. Hja,
16 II|    kezdett. Csakugyan hallani lehetett az erdõ felõl s annak monoton
17 II|      doktorné. Csak a »miért« lehetett még érdekes. Hogy õ miért
18 II|      nyitva maradt, sehogy se lehetett lecsukni. »Még les valamire«
19 II| szomszéd is felriadt, hallani lehetett, hogy õ is kérdezi, ki az?
20 II|       vékony falon át hallani lehetett némelyeket a beszélgetésbõl
21 II| dolgom volt ott.~- Igen kevés lehetett - felelte meleg mosollyal
22 II|     siket tante (mert csak az lehetett). - Ösmerem a dörgést, honnan