Rész

 1 I |       Hát azt mondaná az ember erre, hogy fösvény, azért nem
 2 I |       mely a pitvarba nyílt.~- Erre van a kijárás - figyelmeztette
 3 I |      talján.~Se szó, se beszéd erre a hírre felugrott, levágta
 4 I |       a tollkés kiesik kezébõl erre a hangra, ijedten néz fel,
 5 I |    Olyan buta pofácskát vágott erre, mint egy aluszékony fiókmacska.~-
 6 I | vádlott.~- És maga mit mondott erre, Mária Karolina? (Mert ezen
 7 I |      kisasszonyt.) Mit mondott erre, kérem, feleljen nekem! -
 8 I |     ötöt olvastam), azt mondta erre: »A regényekben sok csodás
 9 II|          A juhászgazda benyúlt erre a lajbizsebébe és kivett
10 II|    szagát feléje vigye a szél; erre aztán megteszi.~Laci ajkán
11 II|      Laci röstelkedve -, de én erre nem gondoltam és most nagy
12 II|     engem úgy segéljen!~De már erre csakugyan megfutamodott
13 II|       a homlokára ütött.~- No, erre igazán nem gondoltam volna -
14 II|      nevû lányunk van.~No, már erre Mariska arcán is látszott
15 II|        dolgot az idõre.~De már erre kitört Disznósy uramból
16 II|   kaptárba rakja a dolgait, és erre van is oka, mi? Én legalább
17 II|     dolgod.«~Borly Laci lesüti erre a szemeit, csak lopva néz
18 II|      per tu, kedves öregem.« Õ erre rám néz, hátraszegi fejét
19 II|      rám és hidegen elfordult. Erre én dühösen kirohantam és
20 II|     gyermek fõhadnagy elsápadt erre a névre, kiejté a kardja
21 II|        menned. Nos, mit szólsz erre, kis hadnagy?~- Semmi egyebet,
22 II|    köhögni kezdett tõle.~- Hm, erre nem is gondoltam. Ejnye,