Rész

 1 I |        bírták megszokni. Kirítt e szurtos környezetbõl a nyalka
 2 I |         ügyességében, miszerint e naptól kezdve, nemhogy a
 3 I |        boldogságát tette tönkre e lépésével.~Oh, szegény kis
 4 I | levelemet venné ki a Litmaneck?~E pillanatban léptek hallatszottak,
 5 II|   ügynök volna.)~Dehogy gondolt e perctõl piros pünkösd ünnepére
 6 II|       egykedvûen.~Laci elsápadt e rémítõ összeg hallatára,
 7 II|  nagyapka! (így szólt a levél.) E soraimat Bécsbõl írom, ahol
 8 II|       végre megtaláltam, de épp e keresés közben lettem figyelmes
 9 II|     bene. Szeretnélek megölelni e helyes feleletért. Csak
10 II|      lehet, aminõ az apja volt.~E pletykából az öreg báró
11 II|           szólt most a tanár. - E levél azt tartalmazza, hogy
12 II|     levél azt tartalmazza, hogy e száz darab aranyat egy magát
13 II|      célra alkalmas gentlemant. E városkában régideje az én
14 II|     benne?~- Nem közölte velem.~E pillanatban léptek hallatszottak
15 II|        sajnálkozást fejezett ki e különös temetésen. Holott
16 II|  ketyegése keresztülverte magát e hangokon. Vagy talán nem
17 II|         Borlyak az én szememben e perctõl kezdve egyenrangúak
18 II|       Hát jól van, gyere velem.~E percben nyitott be a komornyik
19 II| szíjgyártó nem ad lószerszámot. E fényes föllobbanások nem
20 II|         szinte hátratántorodott e bepillantásnál az így fölvetett
21 II|         Balassa csodálkozni!…~S e pillanatban csak az a vágya
22 II|        köztetek? - csendült meg e percben mögöttük egy ismerõs