Rész
1 I | ránccal az arcán. Mikor én gyerek voltam, még élt, s minthogy
2 I | állapodtunk meg, ugyebár, hogy a gyerek kosztját én fizetem fél
3 I | szólította, mint valaha gyerek korában. Pedig most már
4 I | vállat vonva.~- Tudja mit, ha gyerek vagyok, hát adok magának
5 II| Laci sokszor járt itt kis gyerek korában a nénikével, mikor
6 II| körül. Örült nekik, mint egy gyerek.~Mariska is csodálkozott
7 II| mit lustálkodik otthon a gyerek, csak hadd jöjjön vissza
8 II| igen, a Pali izé, csinos gyerek, de puhány. Ebben a Laciban
9 II| vén gazembert csakis ez a gyerek szereti igazán. Csodálatos
10 II| mondják az emberek, hogy a gyerek ösztöne csalhatatlan, legjobban
11 II| az úrfi most is, mint kis gyerek korában, odaül az öreg ölébe
12 II| felelõsséggel? Ejnye, de bohókás gyerek vagyok - biztatta magát
13 II| Gyurka fiam, (az ostoros gyerek volt Gyurka) piócákat fogni
14 II| gondolta Borly Laci. Már mint gyerek sokszor hallotta, hogy az
15 II| teremburáját, de gyönyörû gyerek!~- S milyen fiatal, hisz
16 II| jobban lásson.~- Pompás gyerek, mint a gyertyaszál. Bocsásd
17 II| csöndben. A minisztráns gyerek átvette a plébános úr kezébõl
18 II| micsoda lakatot csinált az a gyerek, és látom most rajta ezt
19 II| hozzá -, nem vagyok mai gyerek, de ilyet még nem hallottam.
|