Rész

 1 I |    Mária) olyan magasra mászott föl gallyról-gallyra egy fészekért,
 2 II|     mellett vagy ittak. A vödör föl s alá szaladgált a csikorgó
 3 II|      tartott, csak azon rezzent föl, hogy valaki megdöfte. A
 4 II|  Mariskáé, aztán elaludt.~Talán föl se ébred, csak világos reggel,
 5 II|           Mariska, kérlek, kelj föl és hozd ki szívem az orvosságot.~
 6 II|    homlokára ráncok ültek ki.~- Föl nem foghatom, hová lehetett.
 7 II|    Borly is azt javasolta, hogy föl kell lépni.~A báró csodálkozott.~-
 8 II|       megvolnának a dominiumok, föl se venné, - de így egy pompás
 9 II|         teremtések! - sóhajtott föl a báróné, megcsókolva fia
10 II|   állhatta, hogy kíváncsiságból föl ne menjen a dombra, ahol
11 II|      vidám kurjongatások verték föl a csöndet a mezõkrõl, hol
12 II| fõhadnagy látására kászmálódtak föl kúriájukból, teljes közömbösséggel
13 II|  követel a szemtelen.~Így értek föl a lépcsõn a szarvas-agancsokkal
14 II|          Persze ennek ellenében föl lehetne hozni, hogy egy
15 II|        szétvágom én! - kiáltott föl a fõhadnagy kipirulva.~-
16 II|        A báró gúnyosan kacagott föl.~- Hozsánna, oh Boccaccio!
17 II|          réveteg tekintettel.~- Föl van adva a rébusz, találja
18 II|      engedik fehér lábikráikat, föl egész térdig, sõt még felül