Rész

 1 I |      kiált fel a leány vidáman -, hisz maga az izé… a lakatos.~
 2 I |          nagy bûn-e a lakatosság? Hisz nem bûn.~- No, tudja, én
 3 I |          Lehet. Hogyne lehetne?~- Hisz akkor mi is levelezhetnénk.~-
 4 II|          Itt nem szabad aludni!~- Hisz azzal nem bántok senkit.~-
 5 II| csekélység, vesz másikat, jobbat. Hisz most már õ úr. Beül egy
 6 II|           látszott a megütõdés.~- Hisz ez képtelenség!~- No, látod!~-
 7 II|        ezt maga csak így mondja.? Hisz ez nagy dolog! A fiú karrierje
 8 II|      ments. Mit gondol a báró úr? Hisz az nagy költséggel jár.
 9 II|         megboldogultat illetik.~- Hisz csak azt tudnám, hogy megemlékezett-e
10 II|        gyerek!~- S milyen fiatal, hisz ennek még szopnia kellene!~-
11 II|           tréfára fogva a dolgot, hisz akkor nincs más mód, mint
12 II|    Bocsásd meg, kapitány úr.~- De hisz az imént már elvállaltad
13 II|         csak hogy nem vállalom.~- Hisz akkor te egy himpellér tacskó
14 II|         itt van? Igaz, persze. De hisz ez nagyon érdekes. És hogy
15 II|        hittem volna. Gyönyörû ez. Hisz ennek már a szele is elég,
16 II|        vagyok a legbetegebb.~- De hisz a gyûjtött pénz a méltóságod
17 II|   Haragszom, menjen, menjen!~- De hisz a hernyót vettem le a nyakáról -