Rész

 1 II|         hortyogásoddal.~- Hát az igaz - mondá bûnbánó mosollyal. -
 2 II|      fennhéjázó arccal.~- Már az igaz - hagyta rá.~- Itt sok mindent
 3 II|       olcsón vesztegettük el, az igaz.~- Nem gondolnám, hogy Borly
 4 II| elszökött a lakatostól?~- Sajnos igaz.~- Lelketlenség volt õt
 5 II|         Majd megmutatkozik az én igaz lelkem egy napon, higgye
 6 II|          olvastam az újságban.~- Igaz, vitás a dolog; a poroszok
 7 II|     pompás napot szereztek neki. Igaz, hogy új bánatot is, mert
 8 II|  dolgokkal, tessék elhinni.~- Az igaz, ott se volt ma, úgy látszik.~-
 9 II|          fõhadnagy? Hát itt van? Igaz, persze. De hisz ez nagyon
10 II|          temetésére jött haza.~- Igaz, ez elég ok lett volna,
11 II|       övé, mert a báró végre is, igaz, természetes gyámja a gyermekeinek,
12 II| fõhadnagy úr ezt el nem fogadta. Igaz viszont, hogy az ön visszautasítása -
13 II|         egy csengõ szózat. - Nem igaz, mama?~A fõhadnagynak minden
14 II|        se szólj semmit se.~- Nem igaz, gonosz tantika, gonosz
15 II|        hát azért. Legyen hát nem igaz. Hanem azért az összes hadnagyokat
16 II|         báró.~- Méltóságos uram! Igaz lenne? Nem tréfa? Szabad